Pentacén

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pentacén
Pentacene.svg
Pentacene-3D-balls.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 135-48-8
PubChem 8671
ChemSpider 8347
ChEBI 33148
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C22H14
Moláris tömeg 278,36 g/mol
Megjelenés sötét por
Sűrűség 1,3 g/cm3
Olvadáspont > 300 °C; 372 °C-on szublimál
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet Triklin
Tércsoport P-1
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A pentacén öt lineárisan kondenzált benzolgyűrűből álló policiklusos aromás szénhidrogén. Molekulájában kiterjedt konjugáció lép fel, szerves félvezető. Ultraibolya vagy látható fény elnyelésekor a pentacénben exciton jön létre, ami oxidációval szemben rendkívül érzékennyé teszi a vegyületet. Emiatt ez az egyébként lila színű por levegő és fény együttes hatására lassan bomlik.

Szerkezetileg a pentacén a lineáris acének egyike, melyek sorában a négy benzolgyűrűből álló tetracén és a hatgyűrűs hexacén között helyezkedik el. 2009 augusztusában az IBM egyik kutatócsoportja publikálta azon kísérleti eredményeiket, melyben atomerő mikroszkóppal egyetlen pentacén molekuláról alkottak képet.[1][2] 2011 júliusában ugyanez a csoport módosított pasztázó alagutmikroszkóppal kísérletileg meghatározta a legmagasabb betöltött és a legalacsonyabb betöltetlen molekulapályák alakját.[3][4]

Pentacén por

Szintézise[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pentacén szintézisének klasszikus módszere az Elbs-reakció. A pentacének laboratóriumi előállításának másik módja kis illékony komponensek extrúziója. Egy ilyen kísérleti elrendezésben szén-monoxidot állítottak elő egy prekurzorból 150 °C-on.[5] a prekurzor a beszámoló szerint valamelyest oldódik kloroformban, így felhasználható forgatásos bevonásra. A pentacén forró klórozott benzolszármazékokban, például 1,2,4-triklórbenzolban oldható, ezekből – lemezes kristályokat kapva – átkristályosítható.

A pentacén szintézise

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pentacene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Single molecule's stunning image. BBC News, 2009. augusztus 28. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
  2. Gross, L. (2009.). „The Chemical Structure of a Molecule Resolved by Atomic Force Microscopy”. Science 325 (5944), 1110–4. o. DOI:10.1126/science.1176210. PMID 19713523.  
  3. Krieger, K.. „Molecules Imaged Most Intimately”, 'Science Now', 2011. augusztus 23. 
  4. Gross, L.; Moll, N.; Mohn, F.; Curioni, A.; Meyer, G.; Hanke, F.; Persson, M. (2011.). „High-Resolution Molecular Orbital Imaging Using a p-Wave STM Tip”. Phys. Rev. Lett. 107 (8), 86101–86104. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.107.086101.  
  5. Chen, Kew-Yu (2007.). „A new type of soluble pentacene precursor for organic thin-film transistors”. Chemical Communications (10), 1065–7. o. DOI:10.1039/b616511g. PMID 17325807.  

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]