1-Pentin
| 1-Pentin[1] | |||
 Az 1-pentin szerkezeti képlete | |||
 Az 1-pentin pálcikamodellje | |||
| IUPAC-név | Pent-1-in | ||
| Más nevek | Propilacetilén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 627-19-0 | ||
| PubChem | 12309 | ||
| ChemSpider | 11806 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | IBXNCJKFFQIKKY-UHFFFAOYSA-N | ||
| ChEMBL | 16262 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H8 | ||
| Moláris tömeg | 68,12 | ||
| Megjelenés | színtelen, átlátszó folyadék | ||
| Sűrűség | 0,691 g/ml | ||
| Olvadáspont | (−106)–(−105) °C | ||
| Forráspont | 40,2 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | gyúlékony folyadék | ||
| Lobbanáspont | −20 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az 1-pentin telítetlen szerves vegyület, terminális alkin. Izomerje a 2-pentin, mely belső alkin.
1,2-dihalogénpentánból, például 1,2-dibrómpentánból kálium-hidroxid/etanol jelenlétében 1-pentin keletkezik.[2] A reakció két lépésben, E2 mechanizmussal játszódik le vinil-halogenid terméken keresztül.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1-Pentyne című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1-pentino című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ 1-pentin a Sigma-Aldrich oldalán (angolul)
- ↑ McMurry, John. Alquinos: Introducción a la síntesis orgánica, Química Orgánica, sexta, 248. o.. ISBN 970-686-354-0
