Kálium-hidroxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálium-hidroxid
Potassium hydroxide.jpg
Potassium-hydroxide-xtal-3D-vdW.png
IUPAC-név kálium-hidroxid
Más nevek marókáli
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1310-58-3
EINECS-szám 215-181-3
RTECS szám TT2100000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KOH
Moláris tömeg 56,11 g/mol
Megjelenés higroszkópos, fehér rögök
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 2,04 g/cm3 (20 °C)
Olvadáspont 406 °C
Forráspont 1379 °C
Oldhatóság (vízben) 1130 g/l (20 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin [1]
Veszélyek
EU osztályozás maró hatású (C) Hazard C.svg
EU Index 019-002-00-8
R mondatok R22, R35
S mondatok (S1/2), S26, S36/37/39, S45
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation a kálium vegyületei
Azonos anion hidroxidok
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH. Színtelen kristályokat alkot, erősen higroszkópos. Erős bázis.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálium-hidroxid szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, erősen nedvszívó (higroszkópos) kristályos anyag. Levegőn gyorsan elfolyósodik, és a levegő szén-dioxid tartalmával reagálva kálium-karbonáttá alakul. Vízben és alkoholban jól oldódó, a nátrium-hidroxidnál erősebb bázis, vizes oldata a kálilúg. Vizes oldatban teljesen disszociál, oldata erősen maró, lúgos kémhatású. Olvadt állapotban a szilikátokat így az üveget is feloldja.

\mathrm{2 \ KOH + CO_2 \Rightarrow K_2CO_3 + H_2O}\,\!
Kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciója kálium-karbonát és víz keletkezése közben.

Előfordulása, előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előállítható kálium-klorid oldat elektrolízisével vagy kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója révén. Vizes oldatban végezve az utóbbi kísérletet a vízben oldhatatlan kalcium-karbonát kicsapódik, mely ezáltal eltávolítható az oldat tetejéről.

\mathrm{K_2CO_3 + Ca(OH)_2 \Rightarrow 2\ KOH + CaCO_3}\,\!
Kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója kálium-hidroxid és kalcium-karbonát keletkezése közben.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználják a laboratóriumokban vegyszerként, lúgos akkumulátorokban elektrolitként, valamint káliszappan és más káliumvegyületek előállítására.

  • A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii hydroxidum néven hivatalos.
  • Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat, valamint az annatto (E160b) használata estén is. Élelmiszer-adalékanyagként, E525 néven alkalmazzák. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható.[2]

Élettani tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anyag maró hatású a bőrre, a szemre és lenyelve. Maradandó égési sérüléseket okoz!

Óvintézkedések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon fontos a megfelelő védőeszköz. Gumikesztyű, védőszemüveg vagy arcvédő légzésvédelemmel kombinálva. A levegő nedvességtartalmával érintkezve elpattanhatnak a kristályok, így akár a szembe is kerülhetnek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. James A. Ibers, Junji Kumamoto, and Robert G. Snyder (1960.). „Structure of Potassium Hydroxide: An X-Ray and Infrared Study”. J. Chem. Phys. 33 (4), 1164-1170. o. DOI:10.1063/1.1731351.  
  2. Food-Info.net : E-numbers : E525 : Potassium hydroxide