Propadién

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Propadién
Allene.png
Allene-CRC-IR-3D-balls.png
IUPAC-név allén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 463-49-0
PubChem 10037
ChemSpider 9642
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H4
Moláris tömeg 40,06 g/mol
Sűrűség 1,824 kg/m³ (gáz, normálállapotban)
0,6620 kg/dm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1]
Olvadáspont −136,3 °C
Forráspont −34,4 °C
Veszélyek
MSDS külső MSDS
EU osztályozás rendkívül gyúlékony (F+)
R mondatok R12
S mondatok S9S16S33
Robbanási határ Alsó határ: 1,9 térfogat%, 31 g/m³
Felső határ: 17 térfogat%, 283 g/m³ [1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A propadién szerves vegyület, a legegyszerűbb allén, azaz olyan vegyület, amelyben kumulált C=C kettős kötés található. Képlete H2C=C=CH2, triviális neve allén.[2] Speciális hegesztésekhez használt gázkeverékek (MAPP-gáz) alkotórésze.

Előállítása és propinnal való egyensúlya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az allén a propinnal kémiai egyensúlyban van, keveréküket MAPD-nek is nevezik a metil-acetilén (a propin másik neve)-propadién rövidítéséből:

H3CC≡CH H2C=C=CH2

Keq = 0,22 (270 °C), 0,1 K (5 °C)

Az MAPD a vegyiparban fontos kiindulási anyagként használt propán propénné történő krakkolása során keletkezik – többnyire nem kívánatos – melléktermékként. Az MAPD akadályozza a propén katalitikus polimerizációját.[3]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Propadiene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b A propadién vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. International Union of Pure and Applied Chemistry. "allenes". Compendium of Chemical Terminology Internet edition.
  3. Klaus Buckl, Andreas Meiswinkel "Propyne" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2008, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.m22_m01