Propadién
| Propadién | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | allén |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [463-49-0] |
| PubChem | 10037 |
| ChemSpider | 9642 |
| SMILES | C(=C)=C |
| InChI | InChI=InChI=1S/C3H4/c1-3-2/h1-2H2 |
| Tulajdonságok | |
| Molekulaképlet | C3H4 |
| Moláris tömeg | 40,06 g·mol−1 |
| Sűrűség | 1,824 kg/m³ (gáz, normálállapotban) 0,6620 kg/dm³ (folyadékfázis, forrásponton)[1] |
| Olvadáspont |
−136,3 °C |
| Forráspont |
−34,4 °C |
| Veszélyek | |
| MSDS | külső MSDS |
| EU osztályozás | rendkívül gyúlékony (F+) |
| R mondatok | R12 |
| S mondatok | S9S16S33 |
| Robbanási határ | Alsó határ: 1,9 térfogat%, 31 g/m³ Felső határ: 17 térfogat%, 283 g/m³ [1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A propadién szerves vegyület, a legegyszerűbb allén, azaz olyan vegyület, amelyben kumulált C=C kettős kötés található. Képlete H2C=C=CH2, triviális neve allén.[2] Speciális hegesztésekhez használt gázkeverékek (MAPP-gáz) alkotórésze.
Előállítása és propinnal való egyensúlya[szerkesztés]
Az allén a propinnal kémiai egyensúlyban van, keveréküket MAPD-nek is nevezik a metil-acetilén (a propin másik neve)-propadién rövidítéséből:
- H3CC≡CH ⇌ H2C=C=CH2
Keq = 0,22 (270 °C), 0,1 K (5 °C)
Az MAPD a vegyiparban fontos kiindulási anyagként használt propán propénné történő krakkolása során keletkezik – többnyire nem kívánatos – melléktermékként. Az MAPD akadályozza a propén katalitikus polimerizációját.[3]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Propadiene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ^ a b A propadién vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (németül)
- ↑ International Union of Pure and Applied Chemistry. "allenes". Compendium of Chemical Terminology Internet edition.
- ↑ Klaus Buckl, Andreas Meiswinkel "Propyne" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2008, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.m22_m01
