Pentán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Pentán | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | pentane |
| Más nevek | n-pentane amyl hydride Skellysolve |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [109-66-0] |
| SMILES | CCCCC |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C5H12 |
| Moláris tömeg | 72,15 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 0,626 g/cm3, folyadék |
| Olvadáspont |
‒129,8 °C (143 K) |
| Forráspont |
36,1 °C (308 K) |
| Oldhatóság (vízben) | 0,01 g/100 ml (20 °C) |
| Savasság (pKa) | ~45 |
| Viszkozitás | 0,240 cP (20 °C) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nagyon gyúlékony (F+), Ártalmas (Xn), Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| NFPA 704 |
4
1
0
|
| R mondatok | R12, R51/53, R65, R66, R67[1] |
| S mondatok | (S2), S9, S16, S29, S33, S61, S62[1] |
| Lobbanáspont | ‒49 °C |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A pentán egy alifás alkán szénhidrogén. Folyékony anyag, főleg üzemanyagnak és oldószernek használják.
Molekulaszerkezet[szerkesztés]
A pentán konformációja lineáris, a butánhoz hasonló, csak egy szénatommal hosszabb.
Izomerek[szerkesztés]
A pentánnak két C5H12 összegképletű szerkezeti izomere van: az izopentán és a neopentán.
| pentán | izopentán | neopentán |
|---|---|---|
|
 |
 |
Rokon cikloalkánja a ciklopentán, bár ez nem izomere, mert kettővel kevesebb hidrogén van benne – tehát a pentén izomere.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- ^ a b c A pentán (ESIS)
