Ciklopropán
| Ciklopropán[1] | |
|---|---|
 |
 |
 |
|
| IUPAC név | Ciklopropán |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [75-19-4] |
| SMILES | C1CC1 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C3H6 |
| Moláris tömeg | 42,08 g/mol |
| Sűrűség | 1,879 g/L (1 atm, 0 °C) |
| Olvadáspont |
-128 °C |
| Forráspont |
-33 °C |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Fokozottan tűzveszélyes (F+)[2] |
| R mondatok | R12[2] |
| S mondatok | (S2), S9, S16, S33[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A ciklopropán (C3H6) egy cikloalkán molekula, melyben három szénatom gyűrűt alkotva kapcsolódik egymáshoz, valamint egyenként két hidrogénatomhoz. A legegyszerűbb cikloalkán. Színtelen, éterre emlékeztető szagú, kábító, narkotikus hatású gáz. 1,3-diklórpropánból állítható elő cinkkel, nátrium-jodid jelenlétében. Ez a reakció egy módosított Wurtz-szintézisnek fogható fel. A szénatomok közötti kötések jóval gyengébbek, mint egy átlagos kovalens kötés. Ezt a 60°-os szög okozza, amely jóval az átlagos 109,5°-os szög alatt van (sp3 hibridizált molekulapályák). Ez a szög-feszültség levonódik a kötési energiából ezért a vegyület reaktívabb az alifás alkánoknál és más cikloalkánoknál (ciklopentán, ciklohexán, cikloheptán) is. A természetben nagy reakciókészsége miatt nem fordul elő.
Kémiai reakciói [szerkesztés]
A ciklopropán kémiai tulajdonságai inkább az alkének, mint az alkánok kémiai tulajdonságaira emlékeztetnek. Brómmal a nyílt láncú alkánoktól eltérően addíciós, és nem szubsztitúciós reakcióba lép. Az addíció a gyűrű felnyílásával jár, nyílt láncú 1,3-dibrómpropán keletkezik. A brómhoz hasonlóan addícionál hidrogén-jodidot és hidrogént is. Megvilágítás hatására klórral azonban szubsztitúciós reakcióba lép. Katalizátor jelenlétében a gyűrűje felnyílik, propilénné alakul.
Források és jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Merck Index, 11th Edition, 2755.
- ^ a b c A ciklopropán (ESIS)
Lásd még [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||
