Addíció
Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkező vegyületek között fordul elő.
Az addíció latin (additio) eredetű szó, jelentése hozzáadás; a matematikában az összeadás műveletének másik megnevezése. Ellentéte az elimináció.
A reakciót tulajdonképpen indító részecske típusa alapján megkülönböztethetünk:
- elektrofil addíció- reakciót elektrofil, vagyis elektronszívó részecske indítja. Ilyen ágens pl. a bromóniumion (Br+) és az összes többi kation, valamint elektronhiányos részecske
- nukleofil addíció- a reakciót elektronban gazdag, nukleofil részecske indítja. Ilyen pl. a klorid ion.
- gyökös addíció-a reakciót gyök indítja. A gyök nem ionos jellegű részecske, az adott elem naszcensz állapotának felel meg.
A szerves vegyületek addíciós reakciói során a termék minőségére vonatkozólag a Markovnyikov-szabály mérvadó. (A Markovnyikov szabály nem kizárólagosan értendő. Kis mennyiségben más, a szabálytól eltérő anyag is keletkezik.)
Az addíciót felhasználják az addíciós polimerizációban.
Tartalomjegyzék |
Hidrogén-addíció [szerkesztés]
Az etén a nyomás és a hőmérséklet növelésekor, katalizátor jelenlétében a hidrogénnel is addíciós reakcióba lép, és etán keletkezik. Ebben az esetben: telítés.
Savaddíció [szerkesztés]
Az etilén erős savakat, pl. hidrogén-klorid gázt vagy kénsavat is addícionál. Klór-etán, vagy etil-klorid képződik. Kénsavaddíció esetén 1-hidroxi-2-szulfo-etánhoz, vagy etanol-szulfonsavhoz (szulfoetanol) jutunk.
Forrás [szerkesztés]
Dr. Siposné, Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szerves kémiai ismeretek


