Addíció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az addíció olyan kémiai reakció, amelyben két vagy több vegyület molekulája melléktermék képződése nélkül egyesül egymással. Két- vagy háromszoros kémiai kötéssel rendelkező vegyületek között fordul elő.

Az addíció latin (additio) eredetű szó, jelentése hozzáadás; a matematikában az összeadás műveletének másik megnevezése. Ellentéte az elimináció.

A reakciót tulajdonképpen indító részecske típusa alapján megkülönböztethetünk:

  • elektrofil addíció- reakciót elektrofil, vagyis elektronszívó részecske indítja. Ilyen ágens pl. a bromóniumion (Br+) és az összes többi kation, valamint elektronhiányos részecske
  • nukleofil addíció- a reakciót elektronban gazdag, nukleofil részecske indítja. Ilyen pl. a klorid ion.
  • gyökös addíció-a reakciót gyök indítja. A gyök nem ionos jellegű részecske, az adott elem naszcensz állapotának felel meg.

A szerves vegyületek addíciós reakciói során a termék minőségére vonatkozólag a Markovnyikov-szabály mérvadó. (A Markovnyikov szabály nem kizárólagosan értendő. Kis mennyiségben más, a szabálytól eltérő anyag is keletkezik.)

Az addíciót felhasználják az addíciós polimerizációban.

Hidrogén-addíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az etén a nyomás és a hőmérséklet növelésekor, katalizátor jelenlétében a hidrogénnel is addíciós reakcióba lép, és etán keletkezik. Ebben az esetben: telítés.

\mathrm{CH_2{=}CH_2+ H_2 \rightarrow CH_3{-}CH_3}

Savaddíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az etilén erős savakat, pl. hidrogén-klorid gázt vagy kénsavat is addícionál. Klór-etán, vagy etil-klorid képződik. Kénsavaddíció esetén 1-hidroxi-2-szulfo-etánhoz, vagy etanol-szulfonsavhoz (szulfoetanol) jutunk.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dr. Siposné, Dr. Kedves Éva, Horváth Balázs, Péntek Lászlóné: Szerves kémiai ismeretek

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]