Etán
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Etán | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | Ethane |
| Más nevek | dimethyl, ethyl hydride methylmethane |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [74-84-0] |
| SMILES | CC |
| InChI | InChI=InChI=1/C2H6 /c1-2/h1-2H3 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C2H6 |
| Moláris tömeg | 30,07 g/mol |
| Megjelenés | színtelen gáz |
| Sűrűség | 1,212 kg/m3(gáz) |
| Olvadáspont |
–182,76 °C (90,34 K) |
| Forráspont |
–88,6 °C (184,5 K) |
| Oldhatóság (vízben) | 4,7 g/100 ml |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nagyon gyúlékony (F+)[1] |
| NFPA 704 |
4
1
0
|
| R mondatok | R12[1] |
| S mondatok | (S2), S9, S16, S33[1] |
| Lobbanáspont | –135 °C |
| Öngyulladás hőmérséklete |
472 °C |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az etán (C2H6) az egyetlen két szénatomos alkán, alifás szénhidrogén. Szobahőmérsékleten színtelen, szagtalan gáz.
Ipari méretben földgázból nyerik és a kőolajfinomítás mellékterméke is. A kőolajban is található oldott etán, metánnal, propánnal és butánnal együtt. Ha a kőolajat felhozzák a felszínre, akkor a benne oldott etán (és más gáz halmazállapotú alkánok) gáz formájában felszabadulnak, mert már nem hat a földkéreg belsejében uralkodó nagy nyomás.
Felhasználásai [szerkesztés]
Fűtésre, ipari és energiatermelési célokra, továbbá etilén előállítására használják.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- ^ a b c Az etán (ESIS)
|
|||||
