1,3-ciklohexadién
| 1,3-ciklohexadién | |
|---|---|
 |
|
 |
 |
| IUPAC név | Cyclohexa-1,3-diene |
| Más nevek | 1,3-ciklohexadién, 1,2-dihidrobenzol, 1,3-CHD |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [592-57-4] |
| PubChem | 11605 |
| ChemSpider | 11117 |
| ChEBI | 37610 |
| RTECS szám | GU4702350 |
| SMILES | C\1=C\C=C/CC/1 |
| InChI | InChI=1/C6H8/c1-2-4-6-5-3-1/h1-4H,5-6H2 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C6H8 |
| Moláris tömeg | 80,13 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 0,841 g/cm³ |
| Olvadáspont |
−98 °C, 175 K, -144 °F |
| Forráspont |
80 °C, 353 K, 176 °F |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Gyúlékony (F) |
| R mondatok | R11 |
| S mondatok | S9 S16 S29 S33 |
| Lobbanáspont | 26 °C (zárt térben) |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az 1,3-ciklohexadién a cikloalkének közé tartozó rendkívül gyúlékony, színtelen folyadék. Törésmutatója 1,475 (20 °C, D).
Hidrogéntranszfer reakciókban hidrogéndonorként használható, mivel benzollá és hidrogénné történő átalakulása exoterm (a hidrogénezési hők alapján gázállapotban mintegy 20 kJ/mol).[1] [2] A benzolhoz képesti viszonylagos instabilitás ellenére az 1,3-ciklohexadién szerkezet több természetes vegyületben is megtalálható, ilyen például az α-terpinén.
Az 1,4-ciklohexadiénnel összehasonlítva az 1,3-ciklohexadién – a kedvezőtlenebb elektronszerkezet miatt – 1,6 kJ/mol-lal kevésbé stabil.[3]
Lásd még[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1,3-Cyclohexadiene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ US National Institute of Standards and Technology, NIST Chemistry WebBook 1,3-Cyclohexadiene Benzene
ciklohexán → 1,3-ciklohexadién: ΔH +224 kJ/mol; ciklohexán → benzol: ΔH +205 kJ; 1,3-ciklohexadién → benzol: ΔH -19 kJ - ↑ J. Sherman The heats of hydrogenation of unsaturated hydrocarbons Journal of the American Oil Chemists' Society; Volume 16, Number 2 / February, 1939
- ↑ NIST Chemistry WebBook 1,4-Cyclohexadiene
