Xilol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A benzol háromféle dimetil-származékát xiloloknak nevezzük. A benzol homológjai. A három izomer neve: o-xilol (orto-xilol), m-xilol (meta-xilol) és p-xilol (para-xilol) A xilol mindhárom izomerje megtalálható a kőszénkátrányban. Ezek a benzolgyűrűhöz kapcsolódó metilcsoportok egymáshoz viszonyított helyzetében különböznek. Kémiai tulajdonságaik azonosak, csak néhány fizikai állandójukban van különbség.

Színtelen, jellegzetes illatú folyadékok. Oldhatatlanok vízben, de korlátlanul elegyednek szerves oldószerekkel, például éterrel és szén-diszulfiddal. Alkohollal elegyítve a xilolokat, az oldat először zavaros lesz, de további alkohol hozzáadásakor kitisztul. Nagyon gyúlékony vegyületek. A toluoléhoz hasonlóak az élettani hatásaik.

Kémiai tulajdonságaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon gyúlékony vegyületek, ha meggyújtják őket, kormozó lánggal égnek. Oxidáció hatására ftálsavvá vagy ennek izomerjeivé alakulnak.

Előállításuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A xilolokat a kőszénkátrányból, annak a könnyűolaj-frakciójából nyerik. A forráspontjaik közel esnek egymáshoz, ezért nehezen választhatók szét fizikai módszerekkel. Nehéz szétválaszthatóságuk miatt ipari célra gyakran a három izomer keverékét használják.

Felhasználásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A xilolokat legnagyobb mennyiségben oldószerként használják. Például zsírok, természetes– és műgyanták oldására használnak xilolokat. Emellett lakkok, festékek, ragasztók rovarirtószerek készítésekor is alkalmaznak xilolokat.[1]

A xilolok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Xilol izomerek
A xilol izomerjei
Általános
Név Xilolok o-Xilol m-Xilol p-Xilol
IUPAC név Dimetilbenzolok 1,2-Dimetilbenzol 1,3-Dimetilbenzol 1,4-Dimetilbenzol
Molekulaképlet C8H10 (C6H4C2H6)
SMILES Cc1c(C)cccc1 Cc1cc(C)ccc1 Cc1ccc(C)cc1
Moláris tömeg 106,16 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
CAS szám [1330-20-7] [95-47-6] [108-38-3] [106-42-3]
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 0,864 g/mL, folyadék 0,88 g/mL, folyadék 0,86 g/mL, folyadék 0,86 g/mL, folyadék
Oldhatóság vízben gyakorlatilag oldhatatlan
Oldható apoláros oldószerekben, mint például aromás szénhidrogénekben
Olvadáspont -47,4°C (-53,3°F; 226 K) −25°C (-13°F; 248 K) −48°C (-54,4°F; 225 K) 13°C (55,4°F; 286 K)
Forráspont 138.5°C (281,3°F; 412 K) 144°C (291,2°F; 417 K) 139°C (282,2°F; 412 K) 138°C (280,4°F; 411 K)
Viszkozitás 0,812 cP 20 °C-on 0,62 cP 20 °C-on 0,34 cP 30 °C-on
Veszélyek
MSDS Xilolok o-Xilol m-Xilol p-Xilol
EU osztályozás Ártalmas (Xn)
NFPA 704 Sablon:NFPA 704
Lobbanáspont 24°C 17°C 25°C 25°C
R/S mondatok R10, R20/21, R38: (S2), S25
RTECS szám ZE2450000 ZE2275000 ZE2625000
Hasonló vegyületek
Hasonló aromás
szénhidrogének
toluol, mezitilén, benzol, etil-benzol
Hasonló vegyületek xilenolok - a fenolok típusai
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standardállapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]