Ftálsav
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ftálsav | |
|---|---|
| IUPAC név | Ftálsav |
| Más nevek | Benzol-1,2- dikarbonsav |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| SMILES | C1=CC=C(C(=C1) C(=O)O)C(=O)O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C6H4(COOH)2 |
| Moláris tömeg | 166,14 g/mol |
| Megjelenés | fehér szilárd anyag |
| Sűrűség | 1,593 g/cm3 (szilárd) |
| Oldhatóság (vízben) | gyenge |
| Savasság (pKa) | pKa1 = 2,943 pKa2 = 5,432 |
| Veszélyek | |
| NFPA 704 |
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A ftálsav (C6H4(COOH)2, benzol-1,2-dikarboxilsav) egy aromás dikarbonsav. Izomerei az izoftálsav és a tereftálsav. Fehér kristályos vegyület. Olvadáspntján, 210 °C-on ftálsavanhidriddé alakul. Kétértékű savként vselkedik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tulajdonságai
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságai
A ftálsav fehér színű, kristályos szilárd anyag. Prizmákban vagy lemezekben kristályosodik. A ftálsav 210°C-on olvad, majd megolvadás után ftálsavanhidriddé alakul. Hideg vízben, éterben rosszul oldódik, forró vízben jobban oldható. Jól oldódik alkoholban.
[szerkesztés] Kémiai tulajdonságai
Kétértékű aromás karbonsav, a benzolgyűrűn a két karboxilcsoport orto-helyzetben található, ez befolyásolja a gyűrű tulajdonságait. A benzoesavnál lényegesen erősebb sav. Kétbázisú savként normál és savanyú sókat képez, sóit ftalátoknak nevezzük. Alkoholokkal normál és savanyú észtereket alkot. A ftálsav adja a benzolgyűrűs vegyületekre jellemző elektrofil szubsztitúciós reakciókat (nitrálás, szulfonálás, halogénezés). A ftálsav benzolgyűrűje viszonylag könnyen hidrogénezhető. Kalciumsója kalcium-hidroxid-felesleg esetén hevítés hatására benzollá dekarboxileződik, és mellette kalcium-karbonát képződik.

[szerkesztés] Felhasználása
A ftálsavat főként ftálsav-anhidrid formában használják többek között festékek, parfümök, szaharin és ftalátok gyártásában.


