Izoftálsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izoftálsav
Isophthalic-acid-2D-skeletal.png
szerkezeti képlet
Isophthalic-acid-3D-balls.png
pálcikamodell
Más nevek benzol-1,3-dikarbonsav
meta-ftálsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 121-91-5
PubChem 8496
ChemSpider 8182
ChEBI 30802
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H4(COOH)2
Moláris tömeg 166,14 g/mol
Megjelenés fehér, kristályos anyag
Sűrűség 1,526 g/cm3 (szilárd)
Oldhatóság (vízben) vízben oldhatatlan
Savasság (pKa) 3,46, 4,46[1]
Veszélyek
EU osztályozás nincs listázva
Rokon vegyületek
Rokon karbonsavak benzoesav
ftálsav (orto)
tereftálsav (para)
trimezinsav (benzol-1,3,5-trikarbonsav)
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az izofhálsav szerves vegyület, képlete C6H4(CO2H)2. Színtelen szilárd anyag, a ftálsav és tereftálsav izomerje. Ezeket az aromás dikarbonsavakat (savkloridjuk formájában) nagy kereskedelmi jelentőségű polimerek – például a lángálló Nomex – előállításában használják. Tereftálsavval keverve az izoftálsavat ivópalackok műanyagának előállítására használják. A számos értékes tulajdonsággal rendelkező polibenzimidazol polimert izoftálsavból állíják elő.[2]

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évente millió tonna nagyságrendben állítanak elő izoftálsavat a meta-xilol oxigénnel végzett oxidációjával.[2] A folyamat során kobalt-mangán katalizátort használnak. Laboratóriumi előállítása során oxidálószerként krómsav használhaó. Előállítható kálium-metaszulfobenzoát vagy -metabrómbenzoát és kálium-formát ömlesztésével (utóbbi esetben tereftálsav is keletkezik).

Báriumsója (hexahidrát formájában) vízben nagyon jól oldódik (a ftálsav és tereftálsav sójától eltérően). Uvitinsav (5-metilizoftálsav) mezitilén oxidációjával vagy piroszőlősav baritvízzel végzet kondenzációjával állítható elő.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isophthalic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Brown, H.C., et al., in Baude, E.A. and Nachod, F.C., Determination of Organic Structures by Physical Methods, Academic Press, New York, 1955.
  2. ^ a b Richard J. Sheehan "Terephthalic Acid, Dimethyl Terephthalate, and Isophthalic Acid" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, Wiley-VCH, Weinheim, 2005.doi:10.1002/14356007.a26_193

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]