Piroszőlősav
| Piroszőlősav | |
|---|---|
| IUPAC név | 2-oxopropánsav |
| Más nevek | α-ketopropionsav acetil-hangyasav piroracémsav |
| Azonosítók | |
| Rövidítés | Pyr |
| CAS-szám | [127-17-3] |
| SMILES | CC(C(O)=O)=O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C3H4O3 |
| Moláris tömeg | 88,06 g/mol |
| Sűrűség | 1,250 g/cm³ |
| Savasság (pKa) | 2,50[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Maró (C)[2] |
| R mondatok | R34[2] |
| S mondatok | S26, S36/37/39, S45[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A piroszőlősav (CH3COCOOH) egy alfa-ketosav, savmaradéka a piruvát. Fontos szerepet játszik a biokémiai folyamatokban.
Tartalomjegyzék |
Név [szerkesztés]
Neve arra utal, hogy a szőlősav (ismertebb nevén borkősav) piro, azaz hőbomlási származéka (lásd előállítást lentebb).
Kémia [szerkesztés]
A piroszőlősav színtelen, ecetsavszagú folyadék. Vízzel minden arányban elegyedik, alkoholban, éterben oldódik. A karboxilcsoportjára, illetve az oxocsoportjára jellemző reakciókat is mutat. Oxidációra hajlamos, mutatja pl. az ezüsttükörpróbát. Oxidációja során ecetsav és szén-dioxid keletkezik.
Előállítása [szerkesztés]
Laboratóriumi előállítása történhet borkősavból kálium-hidrogén-szulfáttal való hevítés útján, illetve az ecetsavklorid és a kálium-cianid reakciójával előállított ecetsav-cianid hidrolízisével. Az utóbbi egyenlete:
- CH3COCl + KCN → CH3COCN
- CH3COCN → CH3COCOOH
Biológiai, biokémiai jelentősége [szerkesztés]
A piroszőlősav biológiai, biokémiai szempontból igen jelentős vegyület. Köztes termékként keletkezik a szervezetben a szénhidrátok anaerob és aerob lebontása során, valamint a fehérjék metabolizmusában is részt vesz. A szervezetben redukcióval tejsavvá alakulhat, de alanin is képződhet belőle. Több biokémiai folyamatban a piroszőlősav enol alakjának foszforsavésztere (foszfoenolpiroszőlősav) vesz részt.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ pKs táblázat (angolul)
- ^ a b c IFA GESTIS (németül)

