Izobután
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Izobután | |
|---|---|
 |
 |
 |
|
| IUPAC név | Isobutane Methylpropane |
| Más nevek | 2-Metil-propán |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [75-28-5] |
| SMILES | C(C)CC |
| Tulajdonságok | |
| Molekulaképlet | C4H10 |
| Moláris tömeg | 58,12 g·mol−1 |
| Megjelenés | színtelen gáz |
| Sűrűség | 2,51 g/l, gáz (15 °C, 1 atm); 0,5934 kg/m³, folyadék |
| Olvadáspont |
−159,6 |
| Forráspont |
−11,7 |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Veszélyek | |
| MSDS | External MSDS |
| EU osztályozás | Igen gyúlékony (F+) |
| NFPA 704 |
4
1
0
|
| R mondatok | R12 |
| S mondatok | (S2), S9, S16 |
| Lobbanáspont | lobbanékony gáz |
| Öngyulladás hőmérséklete |
460 °C |
| Robbanási határ | 1,8–8,4% |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon alkánok | bután |
| Rokon vegyületek | izopentán neopentán |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az izobután, metil-propán vagy 2-metil-propán egy alkán, a bután izomere.
Mióta felmerült a freonok ózonrétegkárosító hatása, egyre inkább ezzel az anyaggal helyettesítik a hűtőgépekben és az aeroszolok hajtógázaiban. Hűtőanyagként vagy hajtógázként alkalmazva R-600a néven is illetik. Az izooktán szintézisében is használja a petrolkémiai ipar.[1]
