Tamariska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tamariska
korai tamariska (T. tetrandra)
korai tamariska (T. tetrandra)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Tamariskafélék (Tamaricaceae)
Nemzetség: Tamarix
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tamariska témájú kategóriát.

A tamariska, vagy tamariszkusz (Tamarix spp) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjéhez, ezen belül a tamariskafélék (Tamaricaceae) családjához tartozó nemzetség.

Gyors növekedésű, vékony vesszejű cserjék, apró, pikkelyszerű levelekkel. Idővel felkopaszodva alacsony, görbe törzsű fácskává is megnőhetnek. Díszük finom, fátyolszerű lombjuk és dús virágzásuk. A mérsékelt és a szubtrópusi égöv találkozásánál, száraz, homokos, köves vagy szikes területeken honosak (tengerparti szikesek, sós mocsarak, Közép-Ázsia szikes-homokos pusztaságai stb.). Igen fénykedvelők, de ettől eltekintve igénytelenek, minden talajon megélnek, még az erős sziken is. Ez utóbbi helyen gyökereik felveszik a sziksót, majd azt a levelek „kiizzadják”. Talajjavító hatást azért nem várhatunk tőlük, mert lehulló lombjuk sóban gazdagítja a feltalajt. Rendszeres nyírás mellett sövénynek is alkalmasak. A nálunk telepített fajok két nagyobb csoportba sorolhatók, a lombfakadás idején ill. nyáron nyíló tamariskák csoportjára. Az előbbi csoportba tartozó fajok nálunk a legfagytűrőbbek és legmagasabb termetűek, 3–5 méteres bokorrá, idővel pedig ferde törzsű kis fává is megnőnek.

Jelentősebb fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Korai (kerti) tamariska (tamariszkusz)(Tamarix tetrandra)


Legelterjedtebb faj, mely hazája Kisázsia, Délkelet-Európa. Vesszői sötét vörösbarnák, majdnem feketék, lombja élénkzöld. Rózsaszín virágai májusban a vesszők teljes hosszában rövid állfüzérekben nyílnak.

Korai tamariska virágai
  • Tamarix parviflora-előző fajhoz hasonló megjelenésű, de annál kb két héttel később nyílik, fakó virágja és magasabb termete van. Délkelet-Európában honos.

Az alábbi fajok a nyár folyamán az idei hajtások csúcsán bugaszerű végálló fürtökben virágoznak:

  • Francia tamariska (T. gallica)

3-5 méteres cserje, vesszői vörösbarnák, lombja világoszöld. Halványrózsaszín virágai június-augusztusban nyílnak. A Mediterrán-medence nyugati részén honos.

Francia tamariska
  • Tamarix pentandra-előző fajhoz hasonló termetű, lombja kékes vagy világoszöld.

Sötétebb rózsaszínű virágait augusztus-szeptemberben hozza. Délkelet-Európa és Közép-Ázsia a hazája.

  • Tamarix odessana (T. ramosissima)
  • Tamarix hispida

Ez utóbbi két faj jellemzői, hogy nálunk csak 1-2 m magasra nőnek és júniustól augusztusig virágoznak. Hazájuk a Kaszpi-tó környéke. Szürke lombjuk, késői és intenzív rózsaszín virágzásuk igen dekoratívvá teszi őket. Nálunk mégis kevésbé elterjedtek, mert kissé fagyérzékenyek, különösen az utolsó faj.

A tamariskák szaporítása fásdugványozással történik, mivel az átültetést nem viselik.

További fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tamarix africana
  • Tamarix boveana
  • Tamarix dioica
  • Tamarix ramosissima
  • Tamarix chinensis
  • Tamarix aphylla

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kertészeti Dendrológia (Szerk: Dr. Schmidt Gábor) KEÉ Házinyomdája, 1991.