Asszuán
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Asszuán (أسوان, Aswān) | |
 |
|
| Nílus völgye festményen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Egyiptom |
| Kormányzóság | Asszuáni kormányzóság |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 275 000 fő (2008) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 Asszuán
Pozíció Egyiptom térképén
|
|
Asszuán (arabul: أسوان - Aswān) város Egyiptom déli részén, a modern egyiptomi Asszuáni Kormányzóság székhelye. A mintegy 200 000 lakosú település, a Nílus keleti partján, az 1. katarakta bejáratánál fekszik . Az ókorban Asszuán volt az Ókori Egyiptom déli határa, ettől délre kezdődött Alsó-Núbia. A várostól délre építették meg a 20. század elején az afrikai ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a Nagy Asszuáni-gátat.
Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik legkedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint Philae, Elefantiné szigete vagy a Szent Símeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, az asszuáni Núbiai Múzeum is.
[szerkesztés] Története
Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a Kr. e. 4. - 3. évezred fordulóján az egyiptomi Nagada kultúra és az alsó-núbiai A-csoport kultúrájának határán feküdt. A modern város melletti Elefantiné szigetén már az Óbirodalom korában jelentős kereskedelmi központ létesült és egyiptomi város és erődítmény épült. Ettől az időtől kezdve a város az ország déli határának számított, és bár a valószínűleg a modern település alatt fekvő ókori település fáraókori rétegei egyelőre nincsenek feltárva, szemközti nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok, a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.
| swn.t | ||||
|
Asszuánba (egyiptomi nyelv en: Szuenet, tudományos átírásban Swn.t ebből ógörög nyelven: Συήνη) érkeztek meg ugyanis délről Egyiptomba a különböző egzotikus áruk, mint az elefántcsont, állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany. A környéken a sivatag szélén számos gránitbánya volt található. A város a Hellénisztikus korban is megtartotta fontos szerepét és számos klasszikus szerző, mint Sztrabón és idősebb Plinius is említést tesz róla. Eratoszthenész ebben a városban és Alexandriában a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a Föld kerületét.
