Csatorna (vízépítés)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A csatorna mesterséges létesítmény, amelyet a vízépítési gyakorlatban belvíz, öntözővíz, üzemvíz, szennyvíz stb. elvezetésére vagy hajózásra alkalmaznak.

Nyugati övcsatorna

A csatornák típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lefolyástalan területek felszínén és a talajtérben összegyűlő, a település, az ipar, a közlekedés biztonsága szempontjából káros vizek összegyűjtésére, szabályozott levezetésére úgynevezett belvízelvezető csatornákat építenek. A többnyire a földben lévő medrű hálózat a terep mélyvonulatain halad. Vonalvezetését a terepviszonyoktól befolyásolva alakítják ki. (A magasabban fekvő területről az alacsonyabb felé kormányozzák a vizet.)

Az öntözőcsatorna a vízkivétel helyétől a főcsatornán, majd a mellékcsatornán halad, azután az osztócsatornán végül az öntözőcsatornán kerül a vízfelhasználás helyére.

Általában a közterületek felszíne alatt elhelyezett fenékeséssel kialakított gravitációs, nyílt vízfelszínű, illetve túlnyomásos zárt keresztmetszetű csatornák és műtárgyaik összefüggő rendszere. A hálózat lehet egyesített rendszerű vagy elválasztó rendszerű.

A csatornázás a vízgazdálkodás fontos része. Korszerű megvalósításának fontos előfeltétele a felszín alatti és feletti vizek tisztán tartását. Elősegíti az ívóvízellátás egészségügyileg megfelelő szintű biztosítását.[1]

Az ún. elválasztott rendszer a csapadékvíz elvezetését az ipari-, és a házi szennyvíztől elkülönülő csatornahálózattal oldja meg.

Műszaki és közegészségügyi szempontból célszerű a vízellátás és a szennyvízcsatornázás egyidejű megvalósítása. Ezt nevezzük egyesített rendszernek. Az ilyen rendszerű csatornahálózatba a szennyvizet a házi és az ipari bekötő csatornán, valamint az útterület vízelnyelő aknához csatlakozó bekötőcsatornán vezetik le. A szennyvíz a különböző átmérőjű és esésű mellékgyűjtő csatornákon keresztül a főgyűjtő csatornába folyik. Innen régebben a nyíltvizekbe szabadon beengedték. Ma azonban a szennyvíztisztító telepekre jut, ahol több szinten megtisztítják (fizikai szűrés, biológiai és kémiai tisztítás).

A csatornákat a vízszállítás módja szerint nevezhetjük gravitációs, vákuumos és nyomott rendszereknek.

A különböző rendszerek összehasonlítása:

Összehasonlítás Vákuumos rendszer Gravitációs rendszer
A cső vezetési helye Kis árokmélységben (fagyhatár alatt, kb. 1 méter). Kis átmérőjű polietilén cső. Mély árokban, ami lejt. Nagyobb csőátmérő.
Fektetési rugalmasság Alkalmazkodik a talajviszonyokhoz, terepadottságokhoz. Vonalvezetésben horizontálisan és vertikálisan mereven korlátozott. Csak völgyirányban folyik. Tisztítóakna szükséges!
Csőcsatlakozások Vízzáróan hegesztett csatlakozások. Rugalmas cső, nem reped. Tokokon, repedéseken szivárog. Hagyományos merev csövek.
Haladási sebesség A rendszer dugulásmentesen 6 m/sec sebességgel működik A kis esés (3‰) miatt lerakódásra, eltömődésre hajlamos.

Hajózási csatorna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajózási csatornának tekinthetünk minden mesterséges medrű folyóvizet. E létesítményeket használják földek víztelenítésére, szennyvízelvezetésre, öntözésre, vízellátásra és hajózásra. Némelyiket átvágásnak nevezik, ezek folyókat kötnek össze, éles kanyarulatokat, gázlókat, zúgókat vágnak le, hogy könnyebb legyen rajtuk a közlekedés.[2] Időnként a szokványos, keskeny csatornákat is átvágásnak mondják.

Az első csatornákat az ókorban építették. Mezopotámiában i.e. 2000 táján vízellátásra és hajózási célra ásták őket. Az egyiptomiak ilyen módon kerülték ki hajóikkal a Nílus egy-egy folyószakaszát. A kínaiak a kínai Nagy-csatornát több évszázadon át építették. Pekingtől Hangcsouig, ami több mint 1750 km hosszúságú.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarországon napjainkra megvalósult majd 100%-an a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása vezetékes ivóvízzel.
  2. A hajózási csatornák kifejezést lerövidítve csatornákra, a XX. század első évtizedeitől használják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csatorna (vízépítés) témájú médiaállományokat.