Isambard Kingdom Brunel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Isambard Kingdom Brunel
IKBrunelChains.jpg
Isambard Kingdom Brunel Robert Howlett fotóján
Született 1806. április 9.
Portsmouth (Anglia)
Elhunyt 1859. szeptember 15. (53 évesen)
Westminster (Anglia)
Nemzetisége angol
Foglalkozása építész
Építőmérnök
mérnök

Isambard Kingdom Brunel (Portsmouth, 1806. április 9.Westminster, 1859. szeptember 15.) brit mérnök,[1] aki viszonylag rövid pályafutása alatt a többi között 25 vasútvonalat, száznál több hidat, köztük öt függőhidat, nyolc kikötőrendszert, három tengerjáró gőzhajót és egy előre gyártott tábori kórházat épített.[2]

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isambard Kingdom Brunel apja, a későbbi Sir Marc Isambard Brunel francia származású volt, szülőhazájából a forradalom idején menekült el az Amerikai Egyesült Államokba, ahol New York főépítésze lett. Onnan 1799-ben költözött Angliába, ahol feleségül vette Sophia Kingdomot. Számos találmány fűződik a nevéhez, a többi között kötőgép és hajómotor. Ő tervezte meg a Temze-alagutat, az első folyó alatti gyalogosalagutat. Itt használtak először a világon fúrópajzsot, amelynek működését a hajóféreg fúrótechnikájáról mintázta Marc Isambard. Fiát is mérnöknek taníttatta a franciaországi Caenban és Párizsban, illetve az angliai Chelsea-ben és Hove-ban.[2]

Temze-alagút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunel 1823-ban apja irodájában kapott munkát. Itt részt vett korának úttörő vállalkozásában, a Temze-alagút tervezésében. 1826 áprilisában, alig húszéves korában, átvette William Armstrong vezető mérnök helyét, akit megbetegített az alagút mérgező levegője. Brunel bizonyítani akart, ezért szinte folyamatosan a mélyben volt, és rövid szunyókálásaihoz is csak egy kőművespallót választott. Apja féltette az egészségét, ezért három segítőt nevezett ki mellé. Egyikük meghalt, a másik megvakult a bal szemére.[3]

1827. május 18-án a betörő víz elárasztotta a kész alagútszakaszt. Brunel ekkor megmentette egy öreg munkás életét, majd búvárharang segítségével ereszkedett a folyó mélyére, ahol agyaggal töltött zsákokkal tömték be a lyukakat.[4] A munkálatok során összesen tizenegy alkalommal tört be a Temze vize az alagútba.[5] Az építkezést 1828-ban egy nagy vízbetörés miatt felfüggesztették. Ebben a balesetben Brunel is megsérült, ezért Bristolba ment lábadozni.[2]

Hidak, kikötők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1829-ben Brunel részt vett a Clifton függőhídra kiírt pályázaton, amely az Avon folyó szurdokának átívelését célozta. A tervet Thomas Telford tanácsára a bírálók elutasították, majd később a módosított rajzokat elfogadták. Brunelt 1831-ben kinevezték a bristoli kikötő főmérnökének. Itteni legfőbb műve a Monkwearmouth Dock. Később hasonló kikötőket tervezett Plymouth-ban, Cardiffban, Brentfordban és Milford Havenben. [6]

Great Western Railways[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isambard Kingdom Brunel alig 27 éves korában, 1833-ban a frissen alakult Great Western Railway vasúttársaság főmérnöke lett. Ő tervezte meg a Bristol és London közötti széles nyomtávú vasútvonalat, a viktoriánus kor egyik legnagyobb műszaki beruházását. A Bristol és London közötti vonal - a korabeli elnevezéssel Brunel biliárdasztala - építését 1841-ben fejezték be. Ez a munkája a világ vezető mérnökei közé emelte. Brunel a nagyobb sebesség és nagyobb komfort miatt széles nyomtávú (2140 mm) pályát választott a szokásos méretű (1435 mm) helyett. Ez a döntése később komoly nehézségeket okozott a vasúttársaságnak, amikor át kellett állnia a normál nyomtávra. [7] Ráadásul a GWR-szerelvények nem tudták használni a londoni Euston pályaudvart, ezért a társaság kénytelen volt megépíteni Brunel elképzelései szerint a Paddington állomást, amelynek munkálatai csak 1854-ben fejeződtek be. [8] A London és Bristol közötti vasútvonal igazi mérnöki mestermű, alagutak, hidak, viaduktok hálózata. Kiemelkedik közülük a Hanwell és a Chippenham viadukt, a Maidenhead híd, a Box-alagút és a bristoli Temple Meads vasútállomás.

Hajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunel ezután gőzhajókat tervezett, amelyek közül az elsőt, a Great Westernt 1838-ban bocsátották vízre. Nevéhez fűződik az első óceánjáró csavargőzös, a Great Britain, valamint a világ akkor legnagyobb hajója, a Great Eastern megépítése. 1866-ban ez a hajó fektette le az első működőképes kábelt Európa és Amerika között.[1]

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isambard Kingdom Brunel a Great Eastern vízre bocsátásának évében halt meg szélhűdésben[9] vagy szívrohamban[2]. A Kensal Green temetőben helyezték örök nyugalomra váratlan halála után.[6] A Morning Chronicle című lap így búcsúztatta: "A találmányok történetében nincs is rá példa, hogy egy s ugyanazon ember merész elgondolásaiból olyan nagy újítások születtek volna, s azokat sikeresen meg is valósította volna. Ha nem volt elég bátor, nem is volt elég sikeres. (...) Brunel képes volt mérnök-eposzt alkotni, de mérnökszonettet semmiképpen."[10]

Kiemelkedő alkotásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Maidenhead vasúti híd - A téglából épült hídnak a Temze felett két nagy - 39 méter széles - íve van, amely a legmagasabb pontján is mindössze hét méterre van a vízszinttől. Emiatt a leglaposabb ívű híd a világon.
  • Royal Albert híd - A csaknem 667 méter hosszú vasúti híd a Tamar folyó két partját köti össze Pylmouth és Saltash között. Az építkezés 1854-ben kezdődött és 1859-ben fejeződött be.
  • Clifton függőhíd - A 210 méter hosszú híd 61 méteres magasságban íveli át az Avon folyót. Ebben az időben ez volt a világ legnagyobb fesztávú hídja.
  • Great Western - Az 1320 tonnás, 72 méter hosszú gőzhajó Bristol és New York között közlekedett. Első útját 1838 áprilisában tette meg; 1844-ig hetven alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon. Az út 15 napig tartott. [11]
  • Great Britain - A kizárólag fémből épített gőzös 1845 júliusában indult első hosszabb útjára. A 3618 tonnás és 98 méter hosszú hajó meghajtásáról a négy egyhengeres gép által forgatott csavar gondoskodott. A hajó 360 utas és 600 tonna áru szállítására volt képes. [12]
  • Vákuum-vasút - Nevéhez fűződik a föld alatti vákuum-vasút is. [13] A vákuum segítségével működtetett légnyomásos vasútvonal, a South Devon Railway még egy évet sem élt meg: 1849-ben bezárták, mert a korát meghaladó technológiának nagy volt az üzemeltetési költsége.
  • Great Eastern - Korának legnagyobb gőzhajója volt. A 18.914 BRT vízkiszorítású, csaknem 211 méter hosszú hajót 1858-ban bocsátották vízre. A monstrum szállítókapacitása négyezer utas és hatezer tonna áru volt. Érdekessége, hogy lapátkereke, csavarja és vitorlái is voltak. [14]
  • Box-alagút - A Great Western Railway vasúthálózata számára épített alagút Bath és Chippenham között, a Box-hegy alatt. Az építmény korának leghosszabb vasúti alagútja volt.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az építő emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben a BBC szavazást rendezett minden idők legnagyobb britjéről. A felmérés során egymillió szavazat érkezett a csatornához. Isambard Kingdom Brunel a második helyet érte el, csak a második világháború alatti brit miniszterelnök, Sir Winston Churchill előzte meg őt. [15]

2006-ban, a nagy mérnök születésének 200. évfordulóján Brunel 200 címmel programsorozatot rendeztek Nagy-Britanniában a viktoriánus építő emléke előtt tisztelegve. A Bristoli Kulturális Fejlesztési Társulás (BCDP) kiállításokat, oktatási és művészeti projekteket szervezett. Andrew Kelly, a BCDP és a Brunel 200 vezetője ezt mondta a mérnökről: "Brunel volt az egyik legsokoldalúbb, legmerészebb és leginspiratívabb mérnök a 19. században, akinek elképesztő találmányai megváltoztatták a világot, és még mai világunkat is formálják."[13]

Nagy-Britanniában 2008-ban szavazni lehetett a szigetország tíz legjellemzőbb építményére. A voksolást április 9-én, Isambard Kingdom Brunel születésnapja alkalmából rendezték. [16] Brunel nevét viseli egy 1966-ban alapított londoni egyetem is, amelynek célja, hogy hallgatóinak átadja a Brunelre egyszerre jellemző gyakorlati és vállalkozói megközelítést,[17] valamint egy múzeum, amely Rotherhithe-ban, a híres Temze-csatorna egyik végpontján áll.

Magyar kapcsolat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gróf Széchenyi István találkozott Isambard Kingdom Brunellel, amikor Angliában tanulmányozta a vasútépítés akkori legmodernebb technológiáját. [18]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Magyar Nagylexikon IV.: Isambard Kingdom Brunel, 611. oldal ISBN 963-0569-280
  2. ^ a b c d Design Museum: 'Isambard Kingdom Brunel'. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  3. Brunel 200: 'The Thames Tunnel'. (Hozzáférés: 2011. november 10.)
  4. Múlt-Kor: 'Megnyílt a viktoriánus világ mérnöki csodája'. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  5. A technika krónikája: A Brunel-alagút átvezet a Temze alatt, 228. oldal ISBN 963-7836-446
  6. ^ a b Spartacus Education: 'Isambard Kingdom Brunel'. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  7. Railwaybritain.com: The Big Four. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  8. Spartacus Education: 'Great Western Railway'. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  9. BBC: 'Isambard Kingdom Brunel'. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  10. Fotóikonok - Képek és történetük 1. kötet, 58. oldal ISBN 382-2825-778
  11. A technika krónikája: Megkezdődik a transzatlanti gőzhajózás 219., oldal ISBN 963-7836-446
  12. A technika krónikája: Óriásgőzös vasból, 233. oldal oldal ISBN 963-7836-446
  13. ^ a b Múlt-Kor: 'Megünneplik minden idők egyik legnagyobb mérnökét'. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  14. A technika krónikája: Vasból készült óriásgőzős, 262. oldal oldal ISBN 963-7836-446
  15. Magyar Nemzet: Sir Winston Churchill lett a legnagyobb brit. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  16. HG: Két kortárs Britannia tíz legkedvesebb építménye közt. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  17. Brunel University School of Arts. (Hozzáférés: 2011. október 19.)
  18. Magyar Szemle: Gyorsuló vasutak. (Hozzáférés: 2011. október 19.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]