Gép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szélerőművek
Honda autómotor

A gép olyan eszköz vagy szerkezet, amely az anyag mozgatására vagy megmunkálására (szerszámgép), esetleg energiatermelésre alkalmas (erőgép). Működése mechanikai elvre vezethető vissza. Mechanikai mozgás nélkül nem beszélhetünk gépről. Köznapi értelemben a szerszámmal szemben jellemzi az, hogy felépítése bonyolult, több mozgó alkatrészből áll, amelyek egyfajta mechanikai elven történő együttes munkájához külső energiaforrás szükségeltetik. A kategória definíciója azonban ennél jóval képlékenyebb: a tudomány gépeknek nevez olyan egyszerű szerkezeteket, mint a csiga vagy az emelő. A magyar nyelv szókincsében több, mechanikai munkavégzéssel nem jellemezhető, de emberi tevékenységet kiváltó technikai eszköz elnevezésében helyet kapott a gép utótag (pl. írógép, számológép, számítógép).

Az ember már története hajnalán igyekezett munkáját és életét szerszámok és gépek használatával egyszerűbbé tenni. Míg az erőátvitel elvén működő szerszámok és egyszerű gépek a munkavégzéshez szükséges emberi energiaráfordítást csökkentették, a gépek és a mégoly egyszerű gépelemek (mint például a kerék) a munka teljesítményét és hatásfokát soha nem látott mértékben sokszorozták meg. A gépek nagyarányú elterjedése a 18–19. században lezajlott ipari forradalomnak köszönhető, ekkor született meg a gépesített gyáripar Európában. Napjainkra a gépek szinte valamennyi emberi munkatevékenységben részt vállalnak, alkalmazási területüknek megfelelően megkülönböztethetőek háztartási gépek (konyhai, takarítási, kerti és barkácsgépek), mezőgazdasági és ipari gépek, járművek. Az ipari termelésben egyre nagyobb teret hódítanak a programozott, automatizált ipari robotok. A gépek üzemszerű előállítására szakosodott iparág a gépipar.

A gépek és egyéb eszközök típusai[szerkesztés]

Gépek és más eszközök típusai
Egyszerű gépek lejtő, kerék, emelő, csiga, ék, csavar
Mechanikai alkotórészek fogaskerék, kötél, rugó, kerék, tengely, csapágy, gépszíj, tömítés, görgőscsapágy, lánc, fogasrúd és fogaskerék, kapocs, kulcs
Órák atomóra, kronométer, ingaóra, kvarcóra
Gázkompresszorok és szivattyúk archimédeszi csavar, hidraulikus dugattyú, szivattyú, tuyau, légszivattyú
Hőerőgépek külső égésű motorok gőzgép, Stirling-motor
belső égésű motorok dugattyús kompresszor, Wankel-motor, sugárhajtómű, rakéta, gázturbina
Mechanikai kapcsolatok pantográf, Peaucellier–Lipkin
Turbinák gázturbina, sugárhajtómű, gőzturbina, vízturbina, szélerőmű, szélmalom (szélturbina)
Szárnyprofil vitorla, szárny, oldalkormány, fékszárny, légcsavar
Elektronikus gépek Számítógépek számológép, számítógép, analóg számítógép
Elektronika tranzisztor, dióda, kondenzátor, ellenállás, induktor
Egyéb robot, árusító automata, szélcsatorna

Irodalom[szerkesztés]

  • Erő- és Munkagépek I. Miskolc Egyetemváros 2005, Dr. Szabó Szilárd, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke [1]
  • Oberg, Erik. Machinery's Handbook, 26th, New York: Industrial Press Inc. (2000). ISBN 978-0-8311-2635-3 
  • Reuleaux, Franz. The Kinematics of Machinery, Trans. and annotated by A. B. W. Kennedy, New York: reprinted by Dover (1963) (1876) 
  • Uicker, J. J.. Theory of Machines and Mechanisms. New York: Oxford University Press (2003)