Vízenergia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek. Nagy történelmi múltra tekint vissza; kiszámíthatósága és folyamatossága folytán már az ókortól kezdődően előszeretettel alkalmazták mezőgazdasági (öntözés, malmok) és ipari (textilgyártás) célokra. Jelenleg a vízenergia primer energiaforrásként való hasznosítása a világ villamosenergia-termelésének ötöd-hatod részét teszi ki.[1] A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt.

Vízerőművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy vízerőmű.

A vízerőmű olyan erőmű, mely a vízenergiát hasznosítja. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.[2] Bár a nagy vízerőművek dolgozzák fel a legtöbb vízienergiát, a kis vízerőművek (5 MW teljesítményig) jelentősége is nagy, ezek különösen népszerűek Kínában, ahol a világ kis vízerőmű kapacitásának több mint 50%-a üzemel.[2]

Előnyei és hátrányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előnyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rugalmasság
  • Alacsony költségek
  • Csökkentett CO2-kibocsátás

Hátrányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az esetleges ökoszisztéma károsodás
  • Esetleges eliszaposodás
  • Nagy, főleg erdős területek elárasztása

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]