Ék
Az ék egyike az egyszerű gépeknek két, többnyire szimmetrikusan összeillesztett lejtőből származtatható. Az ék igen régi eszköz, használata a messze történelem előtti időkben kezdődött.
Az éket igen széleskörűen használják:
- Az első kőszerszámok nagy részénél is az ékhatást használták ki.
- Kőbányászatban nagy kőtömbök leválasztására használatos.
- Tulajdonképpen minden kés, fejsze, balta – ék. Favágók nagy fatörzsek hasítására is éket használnak.
- A szeg, ácskapocs szintén ék.
- A régi rusztikus bútorok, kocsik, faépületek kötőeleme igen gyakran a fa-ék.
- Gépelemként gyakran használják, mivel egyszerűbb technológiával is pontosan gyártható.
- Gépállványok magasságának pontos beállítására gyakran két összefordított éket használnak.
- Gőzgépek dugattyúrúdjainak összekötése.
- Tárcsák felerősítése tengelyekre (orros ék, tangenciális ék).
[szerkesztés] Erőjátéka
Az ábrán látható egy teljesen általános aszimmetrikus ék felerősítésekor fellépő erők játéka. Bevezetve a
súrlódási kúpszöget, melyet az alábbi összefüggés definiál:
az erőkre az alábbi egyenletek írhatók fel:
Az egyenletrendszerből az ék befeszítéséhez szükséges erő kifejezhető:
A fenti összefüggésben
a hüvely és csap közötti súrlódás kúpszöge,
a súrlódási tényező ugyanitt,
az ék bal oldali felülete és a hüvely közötti súrlódás kúpszöge, míg
az ék jobb oldali felülete és a csap közötti súrlódás kúpszöge.
Az a
erő, mely a
befeszítő erejű ék kioldásához kell, a
erővel ellenkező irányú:
.
Annak feltétele, hogy az ék a befeszítés után a helyén maradjon (a normális irányú erők ne tolják vissza):
Szimmetrikus ék esetén, vagyis ha
és
, ez a feltétel az
összefüggésre egyszerűsödik. Ha
és
, akkor
[szerkesztés] Forrás
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- Fr. Freytag: Hilfsbuch für den Maschinenbau. Springer, Berlin, 1920.







a súrlódási tényező ugyanitt,
az ék bal oldali felülete és a hüvely közötti súrlódás kúpszöge, míg
az ék jobb oldali felülete és a csap közötti súrlódás kúpszöge.
.

