Vertikális

A vertikális, vagy függőleges irány a nehézségi erő irányával párhuzamos irányt jelöli. A vertikális irányt (szélcsendes helyen) legegyszerűbben a függőón jelöli ki, a geodéziai gyakorlatban a (vízmértékkel, libellával) pontosabban meghatározható vízszintes irányból származtatják.

A vertikális irány általában csak hozzávetőlegesen egyezik meg a Föld középpontja irányába mutató vektorral. Ezt két hatás módosítja:

• A Föld felszínén tartózkodó megfigyelőhöz rögzített koordinátarendszerben az erőtér nem konzervatív, ebben centrifugális erő is fellép. Ez az erővektor a gravitációs erő vektorához adódik és a (sarkok kivételével mindenütt) kissé módosítja az eredő erőt irányban és nagyságban.
• A Föld felszínén maga a gravitációs erő iránya sem a Föld középpontjában összetartó irány, mivel a föld mélyén eltemetett nagy sűrűségű testek (pl. vasérctelepek) gravitációs hatásukkal módosítják a teret. A geofizikában használt Eötvös-inga épp ennek a jelenségnek az érzékelésével képes kimutatni felszín alatti geológiai képződményeket. Az ebből a hatásból eredő eltéréseket nevezzük függővonal-elhajlásnak.

Lásd még

• Gravitáció

Külső források

• Kulcsszavak, definíciók A Föld alakja, nehézségi erőtere és változó forgása c. tárgyhoz (elektronikus tananyag)