Vízesés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vízesés a folyóvíz meredeken (körülbelül 90 °-os szögben) való hirtelen lejtése egy magasabb szintről. A folyómeder sajátságos alakulása (nagy szintkülönbségek) folytán áll elő; ha a mederben erős törés támad, akkor ott sellő képződik; ha a meder lépcsős, úgy bukás, vízesés, zuhatag áll elő, mely nevét aszerint nyeri, amint a lépcső kisebb vagy erősebb. Egy folyón akár vízeséssorozat is kialakulhat.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Havasu-vízesés Supai környékén, Arizonában
Madeira, Monte, Ribeira das Cales

Vízesés több módon is létrejöhet. Az egyik, hogy a folyó eleve lépcsőzetesen változó területen halad keresztül. Másik módja, hogy az erózió hatására alakul ki.

Vízesések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legmagasabb vízesés az Angel-vízesés, a két leghíresebbnek pedig talán a Niagara-vízesés és a Viktória-vízesés mondható.

A Föld tíz legbővizűbb vízesése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név (helyi neve) Folyó Ország Vízhozam (m³/s) Magasság (m)
1. Livingstone[1] Kongó Kongói Demokratikus Köztársaság,
Kongói Köztársaság
35 110 40
2. Sete Quedas[1] (Guaira) Paraná Brazília, Paraguay 13 310 65
3. Khone Mekong Kambodzsa, Laosz 11 610 21
4. Boyoma (Stanley) Kongó Kongói Köztársaság 6550 60
5. Niagara Niagara Kanada, USA 5936 59
6. Grande Uruguay Uruguay 3000 23
7. Paolo Afonso-i São Francisco Brazília 2890 84
8. Urubupungá Paraná Brazília 2716 12
9. Iguazú (Iguaçu) Iguazú Argentína, Brazília 1725 72
10. Marimbondo Rio Grande Brazília 1484 35

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Több lépcsős.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]