Dubaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dubaj (دبيّ)
Dubai seen from USS Anzio (CG 68).jpg
Dubaj egy képe a tengerről nézve
Dubaj zászlaja
Dubaj zászlaja
Közigazgatás
Ország  Egyesült Arab Emírségek
Jogállás város
Alapítás éve 1833. június 9.
Polgármester Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm
Népesség
Teljes népesség 2 262 000 fő (2008) +/-
Népsűrűség 580 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület Emírség: 3885 km². Város: 440 km²
Elhelyezkedése
Dubaj  (Egyesült Arab Emírségek)
Dubaj
Dubaj
Pozíció Egyesült Arab Emírségek térképén
é. sz. 25° 18′, k. h. 55° 18′Koordináták: é. sz. 25° 18′, k. h. 55° 18′
Dubaj weboldala

Dubaj (hivatalos magyar átírása szerint[1]) vagy Dubai (az elterjedt átírása szerint) az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb és második legnagyobb városa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubaj önkormányzatát szokás Dubaj Államnak (Dubai State) is nevezni, hogy megkülönböztessük az azonos nevű emirátustól. Feljegyzett beszámolók leírják, hogy a város legalább már 150 éve létezik.

Dubaj jogi, politikai, hadi és gazdasági viszonyban áll más emírségekkel egy bizonyos szövetségi keretrendszeren belül, habár minden egyes emirátus saját hatáskörrel rendelkezik, mint például a polgári törvények végrehajtása vagy helyi szolgáltatások fenntartása. Az emírségek közül Dubaj rendelkezik a legtöbb lakossal, és területét tekintve a második legnagyobb Abu-Dzabi után.[2] A 7 emírség közül egyedül Dubaj és Abu-Dzabi rendelkezik vétójoggal az ország törvényhozásának döntő, nemzeti fontosságú ügyeiben. Dubajt az Ál Maktúm dinasztia vezeti 1833 óta. Az uralkodó pillanatnyilag Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm, aki az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke és alelnöke is egyben.

Az emirátus fő bevételei a turizmusból, az ingatlanértékesítésből, valamint a különféle pénzügyi szolgáltatásokból származnak.[3] Habár Dubaj gazdasága eredetileg az olajra épült, a kőolaj és földgáz kitermelése ma már csak a 6%-át adja ki az emírség 80 milliárd dolláros költségvetésének. Az ingatlanok értékesítése, valamint az építkezések 22,6%-át tették ki a költségvetésnek 2005-ben, mielőtt elkezdődtek a jelenlegi nagyarányú fejlesztések.

Dubaj a számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival,[4] valamint kiemelkedő sporteseményeivel vált ismertté a világ számára. Ez a megnövekedett érdeklődés, valamint a város „globális várossá” és nemzetközi üzleti központtá válása kiemeltté tette a munkások és emberi jogok kérdését is a nagy tömegű dél-ázsiai munkaereje terén.[5]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1799-ben épült Al Fahidi erőd a legrégibb, még álló épület Dubajban (jelenleg a Dubaj Múzeum részét képezi)

A Dubaj szó nyelvi eredete vita tárgyát képezi, mivel néhány kutató azt gondolja, perzsa eredetű, míg mások arabnak hiszik. Fedel Handhal, az Egyesült Arab Emírségek kultúrtörténetének kutatója szerint a Dubaj szó a Daba (származéka Yadub) származéka, ami csúszást jelent, és valószínűleg a Dubaj-öböl áramlására utal.

Az iszlám kultúra születéséről a Délkelet-Arab-félszigeten nagyon keveset tudunk, kivéve, hogy a környék számos ősi városa kereskedelmi központ volt a keleti és a nyugati világ között. Az ősi mangrovemocsár maradványait, melynek létezése 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubajban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát is.

Az iszlám elterjedése előtt a helyiek Badzsirnak hódoltak.[6] Ez az időszak a bizánci nagyhatalmak időszaka volt. Az iszlám elterjedése után Ummajjád kalifa kezébe került a hatalom. A Dubaji Múzeum ásatásai szerint Al-Jumayra (Dzsumeira) régióban találtak több leletet, mely az Umajjád-időszak fennállását igazolja.[7] A legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubajról, 1095-ből származik, az andalúz–arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri említi földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban látogatott a területre, Dubajt (Dibei) gyöngyipara miatt említi meg. A város fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek.

A 19. század elején, az Al Abu Falasa-klán (House of Al-Falasi) létesítette Dubajt, amely továbbra is Abu-Dzabitól függött, egészen 1833-ig. 1820. január 8-án a dubaji sejk és a régió többi sejkje aláírta az Általános Tengerbiztonsági Békeszerződést a brit kormánnyal. 1833-ban azonban az Ál Maktúm-dinasztia (szintén a House of Al-Falasi klán leszármazottjai) Bani Yas törzse elhagyta Abu-Dzabit, és átvette Dubai irányítását az Abu Fasala-klántól minden ellenállás nélkül.

Dubaj az 1892-es kizárólagos megállapodás értelmében az Egyesült Királyság védelme alatt állt, így a britek beleegyeztek abba, hogy megvédjék Dubajt az Oszmán birodalom támadásai ellen. Az 1800-as években két katasztrófa is sújtotta a várost. Az első 1841-ben következett be, amikor a helyi Bur Dubaiban himlőjárvány tört ki, kényszerítve a lakosokat, hogy keletebbre, Deirába költözzenek. A második 1894-ben, amikor Deirában pusztított tűzvész, s a legtöbb otthon leégett. Ennek ellenére a város földrajzi fekvése miatt továbbra is vonzotta a kereskedőket a régióba. A dubaji emír szívesen fogadta őket, és csökkentette a kereskedelmi adók összegét is, amely a távoli Sardzsából (Sharjah) és Bandar Lengehből, melyek akkor a régió legfontosabb kereskedelmi csomópontjai voltak, csalogatta el az üzletkötőket.

20. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ál Rász körzet a Deira negyedben az 1960-as években

Dubaj Iránhoz való földrajzi közelsége is fontossá tette a helyet. A város jelentős kikötője volt a külföldi kereskedőknek, elsősorban az irániaknak, akik végül le is telepedtek itt. Az 1930-as évekig Dubaj a gyöngyhalászatáról volt nevezetes. A gyöngyipar először az első világháború során sérült helyrehozhatatlanul, majd az 1920-as évek gazdasági válsága miatt. Következésképpen a városból sokan kivándoroltak, a Perzsa-öböl más részeit választva otthonukul.

1947-ben határvita robbant ki Dubaj és Abu-Dzabi között a közös határ északi részét illetően, mely a két állam háborújába csapott át. Az ellenségeskedés átmeneti beszüntetésében a britek által felállított választott bírák is szerepet játszottak.

Az emirátusok közötti határviták az Egyesült Arab Emírségek megalakulása után is folytatódtak; csak 1979-ben született meg az a hivatalos kompromisszum, mely végleg pontot tett az összetűzésre. A villamos energiát 1950-ben hozták be Dubajba, ekkor fektették le a telefonkábeleket is, s ugyancsak ekkor létesült a repülőtér. Ez az időszak egybeesett azzal, hogy az angolok közigazgatási hivatalai Sardzsából Dubajba kerültek.[8] 1966-ban a település csatlakozott az újonnan függetlenné vált országhoz, Katarhoz, hogy egy új monetáris egységet hozzon létre, a katari / riál Dubait, a rúpia leértékelése után. Az olajat is ebben az évben fedezték fel Dubajban, mely után a város jelentős engedményeket nyújtott a nemzetközi olajipari vállalatoknak. Az olaj felfedezése a külföldi munkások tömeges beáramlásához vezetett, elsősorban indiaiak és pakisztániak jöttek. Ennek eredményeképp a lakosság 1968-ról 1975-re 300%-kal nőtt a becslések szerint.

1971. december 2-án Dubaj, Abu-Dzabi és öt másik emirátus megalakította az Egyesült Arab Emírségeket, a britek elhagyták a Perzsa-öböl területét. 1973-ban Dubaj más emirátusokhoz is csatlakozott, hogy létrehozzák az egységes valutát: a dirhamot. Az 1970-es években Dubajnak tovább növekedtek az olajból és a kereskedelemből származó bevételei. 1979-ben hozták létre Dzsebel Ali (Jebel Ali) mesterséges kikötőjét, mely a világ legnagyobb mesterséges kikötője: a külföldi vállalatoknak korlátlan munkaerő-importot és exporttőkét biztosított.

Dubaj napjainkban a leggyorsabb ütemben fejlődő város a világon

Az 1990-ben kirobbant öbölháború óriási hatással volt a városra. A bizonytalan politikai feltételek miatt gazdaságilag a Dubaj bankok sínylették meg igazán a történteket. Viszont az 1990-es évek folyamán sok külföldi kereskedelmi vállalat helyezte át székhelyét a városba, előbb Kuvait, még az öbölháború idején, majd később Bahrein is. Az öbölháború utáni olajár-emelkedések arra ösztönözték a várost, hogy a szabad kereskedelemre és a turizmusra fókuszáljon.

A Dzsebel Ali kikötő sikerén felbuzdulva, Dubaj saját modelljét másolva újabb vámmentes zónákat létesített, így jött létre a Dubai Internet City, a Dubai Media City és a Dubai Maritime City is. A világ legmagasabb szabadon álló szállodájának, a Burdzs al-Arabnak felépítésével, illetve az új lakóingatlanok létesítésével Dubaj a turizmust választotta fő megélhetési forrásául. 2002 óta a városban a privát ingatlanbefektetések növekedését látjuk,[9] melyek olyan beruházásokkal üdítik fel a várost, mint a mesterséges Pálma szigetek, a Világ-szigetek projekt vagy a Burdzs Kalifa. Ugyanakkor az erőteljes gazdasági növekedést az elmúlt években az inflációs ráta növekedése kíséri, amelyet részben az okozott, hogy közel kétszeresére emelkedtek a kereskedelmi és lakóingatlanok bérleti költségei, ami a lakosok megélhetési költségeit is jelentősen növelte.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fű a homokban

A város közvetlenül az arab sivatagban fekszik. Ugyanakkor Dubaj topográfiája jelentősen eltér az Egyesült Arab Emírségek déli részétől. Míg Dubaj tájait homokos sivatagi minták jellemzik, az ország déli régióira inkább a kavicssivatagok jellemzőek. A homok többnyire zúzott kagylóból és korallból áll, szép tiszta, fehér. A lapos homokos sivatag enged utat a Nyugati-Hádzsár (Hajar) hegységnek, mely Dubaj és az ománi Hatta határa mellett fut. A Nyugat-Hadzsar hegylánc felszíne száraz, éles és töredezett, hegyei mintegy 1300 méteres magasságig emelkednek. Dubajnak nincsenek természetes folyói vagy oázisai, azonban van egy természetes öble, a Dubaj-öböl, mely elég mély ahhoz, hogy a nagy hajók átkeljenek rajta. Dubajban számos kanyon van, amely a Nyugat-Ál Hadzsar hegyek alapját képezi. A hatalmas tengeri homokdűnék dél-Dubajt jellemzik, melyek végül az „üres negyed” néven ismert sivatagba vezetnek.

Szeizmográfiailag Dubaj stabil zónában fekszik, a legközelebbi földrengésveszélyes terület is 120 kilométerre van az Egyesült Arab Emírségektől, melynek valószínűtlen, hogy bármilyen hatása is lenne a városra.[6] Szakértők szerint a cunami lehetősége is minimális, mivel a Perzsa-öböl vize nem elég mély ahhoz, hogy szökőár keletkezzen benne.

A Város éjszakai műholdas felvétele (2009)
A Város éjszakai műholdas felvétele (2009)
A felhők fölé emelkedő felhőkarcolók
A felhők fölé emelkedő felhőkarcolók

A várost körülvevő homokos sivatagot vadon élő füvek és pálmák ékesítik. Számos őshonos fa, mint például a miatyánkcserje, valamint a behozott fák is, mint az eukaliptuszok, Dubaj természeti parkjait színesítik. A túzok, a csíkos hiéna, a sivatagi róka, a sólyom és az arab antilop a dubaji sivatag jellemző állatvilágának részei. Dubaj egét tavasszal és ősszel több mintegy 320 költöző madár népesíti be, vizeiben több mint 300-féle hal úszkál.

A Dubaj-öböl északkeleti-délnyugati irányban fut keresztül a városon. A város keleti részét Deira helysége formálja, melyet keleten Sárdzsa (Sharjah) követ, délen pedig Ál-Avír (Al Aweer) városa. A Dubaji nemzetközi repülőtér is Deira déli részén található. A dubaji ingatlanberuházások nagy része a Dubaj-öböl nyugati felére koncentrálódik, a Dzsumeira parti öv mentére. Ezen a szakaszon emelkedik a Burdzs al-Arab (Arabok tornya) épülete is, de szintén itt találjuk a legfontosabb kikötőket. Dubajnak 5 főútvonala van, melyek összekötik a várost az emírségekkel, ezek közül a legismertebb az E11, azaz a Sejk Zajed sugárút, amely mentén több mint 100 méteres felhőkarcolók is sorakoznak.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Leginkább az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban éri meg ellátogatni Dubajba, ugyanis akkor még elviselhetőnek mondható az időjárás, átlagosan 28-35 °C körüli. A városra a meleg, időnként párás klíma jellemző, több hónapig is 40 °C fölé kúszhat a hőmérő higanyszála. A legmagasabb hőmérséklet, amit valaha Dubajban mértek, 47,3 °C volt, a legkevesebb pedig 7 °C, de télen sem ritka a 20–25 °C közötti átlaghőmérséklet. A csapadék kevés, az is általában januárban, februárban, márciusban hullik, évente nem haladja meg a 150 millimétert. Igaz, a téli hónapokban a nagy mennyiségű eső sem ritka; 2008 januárjában például egy nap alatt esett 120 milliméter.



Dubaj éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 31,0 31,0 41,0 41,0 45,0 45,0 47,0 48,0 43,0 40,0 41,0 31,0 48,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 24,0 25,4 28,2 32,9 37,6 39,5 40,8 41,3 38,9 35,4 30,5 26,2 33,4
Átlaghőmérséklet (°C) 19,0 20,0 22,5 26,0 30,5 33,0 34,5 35,5 32,5 29,0 24,5 21,0 27,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 14,3 15,4 17,6 20,8 24,6 27,2 29,9 30,2 27,5 23,9 19,9 16,3 22,3
Rekord min. hőmérséklet (°C) 8,0 7,0 11,0 8,0 17,0 22,0 25,0 25,0 22,0 16,0 13,0 10,0 7,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 16 25 21 7 0 0 1 0 0 1 3 15 89
Forrás: Dubai


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Dubaj gazdasága cikket
Dubaj a Burdzs Kalifa épületéből nézve (2007-ben)
Dubaj toronyházai a háttérben 2009-ben

Dubaj napi 240 000 hordó olajat termel, és jelentős mennyiségű gázt a part menti területeken. Az emírség továbbá 2%-os részesedéssel bír az Egyesült Arab Emírségek gázbevételéből. Dubaj olajtartalékai jelentősen csökkennek, 20 éven belül várhatóan ki is merülnek. Dubaj gazdaságában az ingatlanberuházások, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások meghatározóak. Az Emirátus vezető importáló országai Japán, Kína és az Amerikai Egyesült Államok. A legtöbb új város, melyet a kikötők területén emeltek, a banki és pénzügyi központok fellegvára. Dubajban 1990-ig szabadon lehetett kereskedni az arannyal, így az indiai csempészkereskedelem központja volt, hiszen Indiában az arany behozatalát erősen korlátozták.[10]

Az 1970-es években létesített Dzsbel Ali kikötő a világ leghatalmasabb mesterséges kikötője, konténerforgalmát tekintve a nyolcadik helyen áll. Dubaj szolgáltató-ipari központként is fejlődik, elsősorban ami a szolgáltatásokat és pénzügyeket illeti, köszönhetően ágazatspecifikus vámmentes övezeteinek, melyek behálózzák az egész várost. A Dubai Internet City a Dubai Media Cityvel működik együtt a TECOM részeként (Dubaji Technológiai, Elektronikus, Kereskedelmi és Média Hatóság), mely egyike az olyan enklávéknak, melynek tagjai közé olyan informatikai cégek tartoznak, mint az EMC Corporation, az Oracle Corporation, a Microsoft vagy az IBM, és olyan médiaszervezetek, mint az MBC, a CNN, a BBC, a Reuters és az AP. Az országban jelentős nyugati cégek fektetnek be, mint az AT&T, a General Motors, a Heinz, a Shell és a Sony. A Dubaji Pénzügyi Piacot mind a helyiek, mind a külföldiek számára 2000 márciusában (DFM) hozták létre, mint a kereskedelmi értékpapírok és kötvények másodlagos piacát.

A kormány azon döntését, hogy változatossá tegye a kereskedelmi alapú, de olajra támaszkodó gazdaságot, egyrészről a szolgáltatóipar és a turisztikai ipar erősítésével kívánta elérni, ami másrészről 20042006 között az ingatlanok felértékeléséhez vezetett. A hosszabb távú értékelés, ugyanakkor az ingatlanok értékcsökkenését mutatja: 2001 és 2008 között bizonyos beruházásoknak 64%-kal csökkent az értéke. Ugyanakkor éppen a széles körű ingatlanfejlesztési projektek vezettek a világ legmagasabb felhőkarcolóinak és legnagyobb beruházásainak megvalósításához, mint a Burdzs Kalifa, a Pálma szigetek, valamint a világ legmagasabb és legdrágább szállodája, a Burdzs al-Arab. A város ingatlanpiaca az elmúlt hónapokban mégis visszaesett, a lassuló gazdasági környezet hatására. Mohammed al-Abbar a 2008 decemberében megrendezett sejkek tanácsán azt mondta a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy az építkezésekért felelős Emaar cégcsoportnak 70 milliárd amerikai dolláros hitele, Dubajnak pedig további 10 milliárd dolláros hitele van, miközben a becslések 350 milliárdra becsülik azt, amik az ingatlanokban fekszenek. A turizmus amúgy is prioritás Dubajban, a kormány szerint 2010-re évi 15 millió turistát akarnak fogadni. Ezért is építik a legmagasabb, a legnagyobb, a legelső épületcsodákat.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dubaj nemzetközi repülőtere a központja az Emirátusok Légitársaságának (Emirates Airlines), nemcsak Dubajt, a többi emirátust is kiszolgálja az országban. 2007-ben a társaságnak 34 millió utasa és több, mint 260 000 légi útja volt. A 17. helyre sorolták a nemzetközi repterek rangsorában, ami teljes rakományának forgalmát illeti. 2008 októberében nyitották meg harmadik terminálját, mely az emírség járatait szolgálja ki. 2004-ben Dzsebel Ali városrészben bővítették: a fejlesztésnek köszönhetően az új reptér a külföldi légitársaságok és az Emírség járatait külön terminálon fogadja.[11]

Buszhálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dubaj kiterjedt buszhálózata 69 útvonalat hálóz be; 2006-ban mintegy 90 millió utasa volt. A Közúti és Közlekedési Hatóság ebben az évben jelentette be azt is, hogy további 620 új busszal bővíti flottáját, melyből 170 kétemeletes busz lesz. Bár a legtöbben mégis saját gépjárművel közlekednek, Dubajnak kiterjedt taxihálózata is van.

A város metrójának egy állomása

Metróhálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 3,89 milliárd dolláros dubaji metróprojekt 2009-ben kezdte meg részleges működését, 2012-re pedig teljes mértékben működni fog. A metró négy vonalat fog összekötni: a zöld vonal Ál Rashidiját a városközponttal, a piros vonal a repülőteret Dzsebel Alival. Van egy kék és egy lila vonal is, mely 70 kilométeres pályán mozog, 43 megállója van, 33 a földfelszínen és 10 a föld alatt.

Egysínű vasút a Dzsumeira Pálmán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egysínű vasút az első pálma-szigeten 2009-ben nyílt meg. A régió első egysínű vasútfejlesztése.

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Abrák - Hagyomágyos, kisebb méretű hajók, amiken a Dubaj-öböl (Dubai Creek) két partja között szállítják az utasokat.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy szuk (bazár) a Deira negyedben

Dubaj egy sokszínű és multikulturális társadalom. A város kulturális lenyomatát, melyet egy kis, etnikailag homogén közösség adott, megváltoztatta más etnikai csoportok beáramlása, először az irániaké az 1900-as évek elején, majd később az indiaiaké és a pakisztániaké az 1960-as években. A lakosság sokszínűsége ellenére ritkák az etnikai feszültségek. A legnagyobb ünnepek közé tartozik az Eid al Fitr, ami a Ramadán végét jelenti, illetve a nemzeti ünnep december másodika, mely az Egyesült Arab Emírségek születésének évfordulóját jelöli. Az évente megrendezésre kerülő Dubaji Vásárlófesztivál (Dubai Shopping Festival) és a Dubai Nyári Meglepetések több mint 4 millió látogatót vonzanak a városba; a bevételek meghaladják az egymilliárd amerikai dollárt. Több konferenciát, kiállítást és kulturális rendezvényt is szerveznek a vásárfesztivál egy hónapos időtartamára időzítve, ezzel is jelentősen növelve a Dubajba látogató turisták és üzletemberek számát. A fesztivál ideje alatt több hotel is 60 százalékos kedvezményt ad szobáira, sőt a vendégek nemritkán több mint húsz százalékkal olcsóbban étkezhetnek éttermeikben. A nagy bevásárlóközpontok a városban, mint például a Deira City Centre, a BurJuman és az Ibn Battuta Mall mágnesként vonzzák a vásárlókat a régióba, ahogy a helyi kis piacok, a szukok (souk) is népszerűek.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dubaji konyha változatossága a társadalom kozmopolita jellegét tükrözi. Az arab ételek nagyon népszerűek, bárhol megkóstolhatjuk őket a városban, válasszuk akár a kis kiméréseket, akár Deira vagy Al Karama elit éttermeit. A kínai és dél-ázsiai gyorsétkezdék is igen közkedveltek, a sertéshús értékesítése és fogyasztása sem illegális, bár az eladást szabályozzák, csak nem muzulmánoknak árusítható a kijelölt területeken.[12] Hasonló a helyzet az alkoholos italok esetében is. Az alkoholvásárláshoz engedély szükséges, bár a négy- és ötcsillagos hotelek bárjaiban és éttermeiben hozzáférhetőek.

Film és zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város ad otthont az évente megrendezett Dubaji Nemzetközi Filmfesztiválnak is, mely az arab és a nemzetközi mozi ünnepelt sztárjait is Dubajba vonzza. A város zenei színtéren is aktív, többek közt Tarkan, az Aerosmith, Santana, Elton John, Pink és Celine Dion is játszottak már itt. A Dubaji Rockfesztivál pedig a heavy metal és a rock szerelmeseit nyűgözheti le.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnépszerűbb sportok Dubajban a labdarúgás és a krikett. 2005-ben a Nemzetközi Krikett-tanács is Dubajba tette át londoni székhelyét. A város számos indiaipakisztáni mérkőzésnek adott otthont. A Dubai Desert Classic a profi golfszövetség tornáinak egyik állomása. A Dubai Open, az ATP tenisztorna, valamint a Dubai World Cup, azaz a világ leggazdagabb lovainak versenye évente sok ezreket vonzanak.

Sportlétesítmények: Dubai Sports City, Aviation Club Tennis Centre

Szórakozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dubaj éjszakai életéről is ismert. A klubok és bárok többnyire a hotelekben találhatók a szeszesital-törvények miatt. 2008-ban a New York Times is Dubajt javasolta a bulizni kívánó turistáknak.[13]

A legkedveltebb szabadidős tevékenységek Dubajban a brunch, a sivatagi szafari és kempingezés. A brunch a reggeli és az ebéd összeházasításából született: nem más, mint egy délutánba nyúló, hosszú ebéd. A hétvége Dubajban péntekre és szombatra esik, így a pénteki brunch az egyik legkedveltebb hétvégi időtöltés. Bármelyik hotelba vagy klubba látogat is el a turista, pénteken pazar választékra számíthat. Dubaj családcentrikussága folytán a gyerekek szórakoztatásáról is mindig gondoskodnak a hotelek a brunchok alkalmával.

Az evés-ivás mellett természetesen rengeteg más lehetőséget is kínál a város a szabadidő kellemes eltöltésére. Színház, mozi, koncertek, lóverseny, vízi sportok. Dubajban lehetséges egyik nap a tengerparton sütkérezni, másnap a híres Ski Dubaiban síelni, ahogy számtalan élményfürdő és színházi programok is rendelkezésre állnak.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dzsumeira Pálma látványa az űrből nézve
A Dzsumeira Pálma koronája, 2008. március 11.

Dubaj hajdan a kereskedőket és a tengerészeket vonzotta, manapság leginkább kíváncsi turistákat. Dubaj jelmondata: „Mindent egy helyen!”

Az Egyesült Arab Emírségekbe látogatók akár egy nap alatt is ízelítőt kaphatnak az országból, mivel a változatos vidékek, látnivalók kis területen találhatók. Dubaj néhány évtized alatt hatalmas változásokon ment keresztül a kőolajnak köszönhetően. Hatalmas luxusvillák, fényűző szállodák, bevásárlóközpontok épültek fel pár hónap alatt, ultramodern várossá formálták.

Dubajba látogatva érdemes arany ékszereket vásárolni, mivel az arany itt a legolcsóbb a világon.[forrás?]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Burdzs al-Arab (Arabok tornya): A leghíresebb és egyben az egyik legdrágább hotel, a világ első hétcsillagos szállodája. Az arab vitorlás hajót formázó épület tervezésénél egy olyan építészeti alkotást próbáltak létrehozni, amely Dubaj szimbólumává válhat.
  • Burdzs Kalifa (Kalifa-torony): A világ legmagasabb épülete, szuper magas felhőkarcoló. 2010. január 4-én adták át a nagyközönségnek, magassága 828 méter. Az épületben szállodák, üzletek, irodák és luxuslakások kaptak helyet.
  • 23 Marina: Épülő felhőkarcoló, mely ha elkészül, a világ második legmagasabb épülete lesz.
  • Végtelenség-torony (Infinity Tower): 2006 óta épülő felhőkarcoló, 330 méter magas és 73 szintes lesz, ha elkészül.

Mesterséges szigetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dzsumeira Pálma (Palm Jumeirah): Egy pálmafát formáló mesterséges sziget, a legkisebb a három pálma közül, melyen szállodák és luxusvillák kaptak helyet.
  • Dzsebel Ali Pálma (Palm Jebel Ali): A Dzsumeira Pálmánál másfélszer nagyobb, szintén pálma alakú sziget. (építés alatt)
  • Deira Pálma (Palm Deira): A Palm Jebel Ali|Dzsebel Ali Pálmánál még másfélszer nagyobb, legnagyobb pálma alakú sziget, kiegészítve néhány kisebb-nagyobb, különböző alakú szigettel. (építés alatt)
  • Világ-szigetek (The World / The World islands): A világ földrészeit megformáló, háromszáz különböző méretű szigetből álló szigetcsoport. (építés alatt)
  • Dubai Waterfront (vagy csak egyszerűen Waterfront): A világ legnagyobb tengerparti beruházása. A projektcsatornák és mesterséges szigetek kialakítását foglalja magában Dubaj utolsó, 15 kilométeres beépítetlen tengerparti szakaszán. Lakáscélú, kereskedelmi és üdülési zónákat alakítanak majd ki itt.[14]

Bevásárlóközpontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dubai Mall: A világ egyik legnagyobb bevásárlóközpontja számtalan világmárkával és egy hatalmas akváriummal.[15]
  • Mall of the Emirates: Bevásárlóközpont, amelyben mesterséges sípálya is található.
  • Wafi Mall: Üzletei között nemsokára megtalálható lesz a magyar herendi porceláné is.[16]

Uralkodók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dubaj testvérvárosi kapcsolatban van az alábbi városokkal:[17][18]

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marina, Dubaj
Marina, Dubaj

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Keleti nevek magyar helyesírása 127. és 653. o., valamint a Földrajzinév-bizottság 1993-as határozata (16/220. pont)
  2. "United Arab Emirates: metropolitan areas". world-gazetteer.com. World Gazetteer, 2009. július 31. [2012. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  3. An Economic Profile of Dubai. dhcc.ae. Dubai Healthcare City
  4. "Dubai map with upcoming freehold developments". startpagedubai.com. Startpage Dubai, 2009. július 31. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  5. Davis, Mike: Fear and Money in Dubai. newleftreview.org. New Left Review
  6. "CHAPTER 2: HISTORY AND BACKGROUND OF THE UAE" (PDF). etd.unisa.ac.za. Unisa Online/ Unisa ETD, 2009. július 31. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  7. King, Geoffrey R.: The Coming of Islam and the Islamic Period in the UAE (PDF). uaeinteract.com. UAE Interact
  8. Melamid, Alexander: Dubai City. jstor.org. Jstor
  9. "Microsoft Word - DUBAI FOCUS.doc" (PDF). www.propertyfrontiers.com. Property frontiers, 2009. július 31. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
  10. "Dubayy". concise.britannica.com. Encyclopedia Britannica.
  11. Emirates for corridor between DIA and new mega airport. gulfnews.com. Gulf News, 2007. október 27. (Hozzáférés: 2007. október 27.)
  12. Food and Agricultural Import Regulations and Standards (PDF). stat-usa.gov. GAIN Report. United States Department of Agriculture
  13. Clubs Bloom in the Desert. nytimes.com. New York Times., 2007. december 9. (Hozzáférés: 2007. december 9.)
  14. Developments - See what we are building. nakheel.com. Nakheel
  15. Dubai opens the world's largest mall. ameinfo.com. AMEinfo
  16. Herend Porcelain Brings Royal Gifts to the UAE. eyeofdubai.com. Eye of Dubai, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2010. március 9.)
  17. Dubai’s sister cities. dubaicityguide. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  18. Twinning Cities Agreements. UAE Official Website. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  19. Twinning agreement brings a taste of Spain to Dubai UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  20. Dubai, Detroit ink sister-city accord UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  21. Dubai, Granada discuss cooperation UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  22. Los Angeles cultural body takes Dubai as sister city UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  23. Dubai sister/twin cities list
  24. Dubai partners with the U.S. city of Phoenix UAE – The Official Web Site – News. Uaeinteract.com. (Hozzáférés: 2009. július 14.)
  25. Dynamic Busan – City Government – Sister Cities – Dubai. English.busan.go.kr. (Hozzáférés: 2009. július 14.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubaj témájú médiaállományokat.