Santo Domingo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Santo Domingo
Santodomingosd.jpg
Santo Domingo címere
Santo Domingo címere
Közigazgatás
Ország  Dominikai Köztársaság
Alapítás éve 1498
Népesség
Teljes népesség 2 254 037 fő +/-
Földrajzi adatok
Időzóna ECT (UTC-4)
Elhelyezkedése
Santo Domingo  (Dominikai Köztársaság)
Santo Domingo
Santo Domingo
Pozíció Dominikai Köztársaság térképén
Koordináták: é. sz. 18° 28′ 43″, ny. h. 69° 54′ 49″
é. sz. 18° 28′ 43″, ny. h. 69° 54′ 49″
Santo Domingo weboldala

Santo Domingo a Dominikai Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország déli részén, a Karib-tenger partján fekszik. Havanna után a Karib-térség második legnagyobb városa.[1]

Tartalomjegyzék

Földrajza [szerkesztés]

A Nagy Antillákhoz tartozó Hispaniola keleti részén fekvő Dominikai Köztársaság fővárosa. Az Ozama folyó Karib tengeri torkolatánál, a trópusi övben fekszik.

Éghajlata állandóan meleg, fülledt, a páratartalom 75-80%-os.

Az évi középhőmérséklet 25,6 °C. A hónapok közül az augusztus a legmelegebb; átlag 27 °C, a leghűvösebb pedig a január, átlag 23,9 °C.

A csapadék bőséges (átlag 1386 mm), melynek nagy része a májustól novemberig tartó nyári évszakra jut. Tipikus szavannai klíma.

Történelem [szerkesztés]

Santo Domingo egy régi metszeten

1492. december 5-én Kolumbusz fedezte fel Hispaniola szigetét. Alapításának ideje 1496 augusztus 4. Santo Domingo az „Újvilág” legrégebbi állandóan lakott települése.

A város elnevezésével a fiatalabb Kolombusz testvér kívánt emléket állítani édesapjuknak, amikor az első településnek apjáról és védőszentjéről a Santo Domingo de Guzmán nevet adta.

1509-ben az első spanyol gyarmati alkirályság székhelye lett. Az expedíciók innen indultak Mexikó, Peru és Kuba meghódítására. Ekkortájt építették az öblöt és a várost védő Alcázar és Fortaleza erődöket is.

Mexikó és Peru meghódítása után Santo Domingo fokozatosan vesztette el jelentőségét.

Kolombusz kiköt Hispaniolában

1586-ban Sir Francis Drake kalózai pusztítottak a városban.

A 19. század elejére és közepére a spanyol és franciaellenes függetlenségi harcok voltak jellemzők, melyek csak 1865-ben zárultak le.

A függetlenségi harcok időszaka után megindult az, melyet iparosodás, és a város gyors növekedése.

1936-ban a város nevét Dominika egyik diktátoráról Ciudad Trujillóra változtatták.

1962-ben a diktatúra megdöntése után kapta vissza régi nevét.

Gazdaság [szerkesztés]

Santo Domingo az ország egyetlen milliós lakosságú nagyvárosa, ipari, kereskedelmi központja, de itt van az ország legnagyobb kikötője is, és egyben a déli partvidék gazdasági központja.

Trópusi mezőgazdasági termékeit feldolgozó ipara; cukor-, szesz-, sör-, növényolaj-, textilipar mellett országos jelentőségű acél-, cement-, és üveggyártása, fémfeldolgozó- és vegyipara is.

A főváros, melyben az ország lakosságának egynegyede él, az ipar termelési értékének egyharmadát szolgáltatja.

A város új kikötőjét a Rio Hainát, mely az Ozama folyó torkolatában fekvő régi kikötőtől 15 km-re nyugatra építették fel. (A régi kikötőbe ugyanis csak kisebb merülésű hajók futhattak be a torkolat előtti rekesztőzátony miatt). Az új kikötő már nagy tengerjáró hajók fogadására is alkalmas. Az ország fő exportcikkeit; vasérc, cukor, kakaó, kávé, dohány, bauxit, stb. is itt rakják hajóra.

Dominikai Köztársaság kivitelének csaknem a felét, behozatalának pedig négyötödét bonyolítják le Santo Domingo kikötői.

A főváros fontos légiforgalmi csomópont is. Las Americas, a nemzetközi repülőtere a várostól 25 kilométerre keletre fekszik.

Kultúra [szerkesztés]

A város tudományos intézményei, múzeumai, színházai és könyvtárai révén az ország kulturális életében is vezető szerepet tölt be.

A város múzeumai többek között: Királyi múzeum, Alcázar, Dominikai Ember Múzeuma, Szépművészeti Galéria, Kolombusz palota.

Színházai: Nemzeti Színház, Operaház.

Képgaléria [szerkesztés]

Oktatás [szerkesztés]

1538-ban itt alapították meg a földrész legelső egyetemét.

A városban az alábbi egyetemek működnek:

  • Universidad Autonoma de Santo Domingo
  • Universidad Adventista Dominicana
  • Universidad APEC
  • Universidad Autónoma de Santo Domingo
  • Instituto Tecnológico de Santo Domingo
  • Universidad del Caribe
  • Universidad Iberoamericana
  • Universidad Católica de Santo Domingo
  • Universidad de la Tercera Edad
  • Universidad Tecnológica de Santiago
  • Universidad Nacional Pedro Henríquez Ureña
  • Instituto de Ciencias Exactas
  • Universidad Organización y Método
  • Universidad Interamericana
  • Universidad Eugenio María de Hostos
  • Universidad Francisco Henríquez y Carvajal
  • Universidad Instituto Cultural Domínico Americano
  • Pontificia Universidad Católica Madre y Maestra
  • Instituto Tecnológico de las Americas

Közlekedés [szerkesztés]

Santo Domingo metróvonala

A városban 2008. december 22-én adták át a Karib-térség második metróvonalát. A város tervezi a metróhálózat kiépítését, ennek első eleme a 14,5 km hosszú, összesen 16 állomással megépített első vonal. A vonalon a francia Alstom cég Metropolis típusú 19 darab 3 kocsis (17 szerelvény szükséges a napi üzemhez) szerelvényei közlekednek csúcsidőben 3 percenként.

Két nemzetközi repülőtér található a közelben:

Testvértelepülések [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  • A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986). A Santo Domingóról készült rész Szegedi Nándor munkája.
  • National Geographic Magyarország
  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 

Hivatkozások [szerkesztés]