Santo Domingo
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Elhelyezkedése | |
|---|---|
| Santo Domingo elhelyezkedése a Dominikai Köztársaság térképén | |
| Koordinátái: | |
| Kormányzat | |
| Ország | Dominikai Köztársaság |
| Alapítás éve | 1498 |
| Polgármester | |
| Népesség | |
| Város () | 2 253 437 fő |
| Földrajzi jellemzői | |
| Területe | |
| Teljes | km² |
| Weboldal: http://www.adn.gov.do/ | |
Santo Domingo a Dominikai Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország déli részén, a Karib-tenger partján fekszik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
A Nagy-Antillákhoz tartozó Hispaniola keleti részén fekvő Dominika fővárosa. Az Ozama folyó Karib tengeri torkolatánál, a trópusi ővben fekszik.
Koordinátái: északi szélesség 18 fok 28 perc és nyugati hosszúság 69 fok 33 perc.
Éghajlata állandóan meleg, fülledt, a páratartalom 75-80 %-os.
Az évi középhőmérséklet 25,6 Celsius fok. A hónapok közül az augusztus a legmelegebb; átlag 27 Celsius fok, a leghűvösebb pedig a január, átlag 23,9 Celsius fok.
A csapadék bőséges (átlag 1386 mm), melynek nagyrésze a májustól novemberig tartó nyári évszakra jut. Tipikus szavannai klíma.
[szerkesztés] Történelem
1492 december 5-én Kolombusz fedezte fel Hispaniola szigetét. Alapításának ideje 1496 augusztus 4. Santo Domingó az "Újvilág" legrégebbi állandóan lakott települése.
A város elnevezésével a fiatalabb kolombusz testvér kívánt emléket állítani édesapjuknak, amikor az első településnek apjáról és védőszentjéről a Santo Domingo de Guzmán nevet adta.
1509-ben az első spanypl gyarmati alkirályság székhelye lett. Az expedíciók innen indultak Mexikó, Peru és Kuba meghódítására. Ekkortájt építették az öblöt és a várost védő Alcázar és Fortaleza erődöket is.
Mexiko és Peru meghódítása után Santo Domingo fokozatosan vesztette el jelentőségét.
1586-ban Sír Francis Drake kalózai pusztítottak a városban.
A XIX. század elejére és közepére a spanyol és franciaellenes függetlenségi harcok voltak jellemzők, melyek csak 1865-ben zárultak le.
A függetlenségi harcok időszaka után megindult az, melyet iparosodás, és a város gyors növekedése.
1936-ban a város nevét Dominika egyik diktátoráról Ciudad Trujilló-ra változtatták.
1962-ben a diktatúra megdöntése után kapta vissza régi nevét.
[szerkesztés] Gazdaság
Santo Domingo az ország egyetlen milliós lakosságú nagyvárosa, ipari, kereskedelmi központja, de itt van az ország legnagyobb kikötője is, és egyben a déli partvidék gazdasági központja.
Trópusi mezőgazdasági termékeit feldolgozó ipara; cukor-, szesz-, sör-, növényolaj-, textilipar mellett országos jelentőségű acél-, cement-, és üveggyártása, fémfeldolgozó- és vegyipara is.
A főváros, melyben az ország lakosságának egynegyede él, az ipar termelési értékének egyharmadát szolgáltatja.
A város új kikötőjét a Rio Hainát, mely az Ozama folyó torkolatában fekvő régi kikötőttől 15 km-re nyugatra építették fel. (A régi kikötőbe ugyanis csak kisebb merülésű hajók futhattak be a torkolat előtti rekesztőzátony miatt). Az új kikötő már nagy tengerjáró hajók fogadására is alkalmas. Az ország fő exportcikkeit; vasérc, cukor, kakaó, kávé, dohány, bauxit, stb. is itt rakják hajóra.
Dominikai Köztársaság kivitelének csaknem a felét, behozatalának pedig négyötödét bonyolítják le Santo Domingo kikötői.
A főváros fontos légiforgalmi csomópont is. Las Americas, a nemzetközi repülőtere a várostól 25 kilométerre keletre fekszik.
[szerkesztés] Kultúra
A város tudományos intézményei, múzeumai, színházai és könyvtárai révén az ország kulturális életében is vezető szerepet tölt be.
A város múzeumai többek között: Királyi múzeum, Alcázar, Dominikai Ember Múzeuma, Szépművészeti Galéria, Kolombusz palota.
Színházai: Nemzeti Színház, Operaház.
[szerkesztés] Oktatás
1538-ban itt alapították meg a földrész legelső egyetemét.
A városban az alábbi egyetemek működnek:
- Universidad Autonoma de Santo Domingo
- Universidad Adventista Dominicana
- Universidad APEC
- Universidad Autónoma de Santo Domingo
- Instituto Tecnológico de Santo Domingo
- Universidad del Caribe
- Universidad Iberoamericana
- Universidad Católica de Santo Domingo
- Universidad de la Tercera Edad
- Universidad Tecnológica de Santiago
- Universidad Nacional Pedro Henríquez Ureña
- Instituto de Ciencias Exactas
- Universidad Organización y Método
- Universidad Interamericana
- Universidad Eugenio María de Hostos
- Universidad Francisco Henríquez y Carvajal
- Universidad Instituto Cultural Domínico Americano
- Pontificia Universidad Católica Madre y Maestra
- Instituto Tecnológico de las Americas
[szerkesztés] Közlekedés
A városban található egy épülő metróvonal (16 megálló 14,5 km hosszúságban), valamint két nemzetközi repülőtér, melyek a következők:
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Források
- A világ fővárosai (1986) Kossuth Könyvkiadó. A Santo Domingóról készült rész Szegedi Nándor munkája.
- National Geograpic Magyarország
[szerkesztés] Hivatkozások
A hiradó.hu portál cikke Kolombusz halála utáni viszontagságairól
Asunción | Basseterre | Belmopan | Bogotá | Brasília | Bridgetown | Buenos Aires | Caracas | Castries | Georgetown | Guatemalaváros | Havanna | Kingston | Kingstown | La Paz | Lima | Managua | Mexikóváros | Montevideo | Nassau | Ottawa | Panamaváros | Paramaribo | Port-au-Prince | Port of Spain | Quito | San José | Santiago de Chile | San Salvador | Santo Domingo | St. George's | St. John's | Tegucigalpa | Washington


