Bauxit

Bauxit, rajta egypennys érme

A bauxit heterogén üledékes kőzet, az alumíniumgyártás kiindulási anyaga.

A bauxit a timföld (Al₂O₃) – gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás előterméke. Ezen kívül a bauxitot felhasználják a vaskohászatban kohóadalékként, valamint a kerámiagyártásban, de a világ bauxittermelésének körülbelül 95%-a alumíniumgyártásra fordítódik.

Összetétele

A bauxit főleg alumíniumásványok (gibbszit, bőhmit, diaszpor), vasércek (hematit és goethit) valamint a titánérc (anatáz) és kvarc (homok) keveréke. Két főtípusban fordul elő, az egyik a laterit- vagy szilikátbauxit, amelynek telepei trópusi-szubtrópusi klímaviszonyok között képződtek, a másik a karszt- vagy karbonátbauxit.

A két főtípus hozzávetőleges összetételét az alábbi táblázat mutatja:

Összetétel	Karszt bauxit	Laterit bauxit
	% vízmentes alapon
Al2O3	48 – 60	54 – 61
SiO2	3 – 7	1 – 6
Fe2O3	15 – 23	2 – 10
TiO2	2 – 3	2 – 4
CaO	1 – 3	0 – 4
H2O (összevéve)	10 – 14	20 – 28
Zn, V, C szerves	nyomelemekként	-

Előfordulása és bányászata

Mivel a bauxit leggyakrabban a földkéreg alkotórészeként található, világszerte a gazdaságilag legkedvezőbb, könnyen gépesíthető, nagy termelékenységű külszíni bányászatot alkalmazzák.

Ha a bauxitréteg még nincs közvetlenül a felszínen, a földkéreg felső szintjét (a meddőt) letakarítják, hogy a bauxitréteg a felszínre kerüljön, majd külszíni fejtéssel kitermelik. A kitermelés után a bányaterületet rekultiválják, leggyakrabban az eltávolított fedőkőzetek és talajréteg visszatöltésével. Nagyobb mélység esetén mélyművelést alkalmaznak. Az alábbi, 2003-ból származó táblázat mutatja a legújabb termelési adatokat:

A világ bauxitkitermelése (2005)

Fő bauxittermelő országok (2003)

	Ország	Éves termelés (millió tonna)		Ország	Éves termelés (millió tonna)
1	Ausztrália	56,3	11	Guyana	1,8
2	Brazília	20	12	Kazahsztán	1,2
3	Guinea	16,8	13	Ghána	0,7
4	Jamaica	13,4	14	Indonézia	0,6
5	India	10	15	Irán	0,4
6	Kína	8	16	Magyarország	0,3
7	Oroszország	5,4	17	Törökország	0,2
8	Suriname	3,5	18	Franciaország	0,2
9	Venezuela	2,7	19	Szerbia-Montenegró	0,2
10	Görögország	2,4	20	Románia	0,1
Forrás: Német wikipédia: Handelsblatt – Die Welt in Zahlen (2005)

Mint a táblázat mutatja, a világ fő bauxitlelőhelye Ausztrália, ahol Queensland-ben a világ egyik legnagyobb bányavállalatához, a Rio Tinto csoporthoz tartozó Comalco foglalkozik a bauxit kinyerésével, a Rio Tinto más részlegei pedig annak feldolgozásával, valamint hasznosításával. A cég honlapja részletesen tárgyalja a bauxitból kiinduló alumíniumgyártást. Lásd [1]

Az alumínium előállítása

A bauxitot először tiszta timfölddé alakítják Bayer-eljárással. Ennek lényege, hogy magas hőmérsékleten NaOH-val oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (ez utóbbi színét a vas-oxidtól kapja). Ezután az oldatból hűtéssel kiválasztják az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében timfölddé alakítják.

Ezután a timföldet az olvadáspont csökkentése céljából kriolit (nátrium-alumínium hexafluorid) ásvánnyal keverve elektrolízissel tiszta alumíniummá redukálják. A folyamat neve: Hall-Heroult eljárás.

Története

A bauxitot 1821-ben Pierre Berthier francia geológus fedezte föl a dél-franciaországi Les Baux-de-Provence település közelében, neve innen ered. Miután a francia bauxitbányák úgyszólván kimerültek, az ország 1991-ben szinte teljesen beszüntette bányászatát. Jelenleg a világ vezető bauxittermelője Ausztrália, Guinea és Brazília. Az világ éves össztermelése kb. 140 millió tonna. Világpiaci ára 130-170 $/tonna.

A bauxit Magyarországon

Törmelékhegyek Gánton

Magyarországon karsztbauxit-telepek fordulnak elő. Bauxittermelés Gánt külszíni bányájában 1926-ban kezdődött meg az első bauxitkitermelő vállalatok megjelenésével a 20-as években.

A magyarországi bauxitbányászat kedvezőtlen adottságokkal bír. Az aránylag kis földrajzi területen talált előfordulások geológiai, hidrogeológiai sajátosságai jelentősen eltérnek egymástól. A hazai ásványvagyon minősége – melyet az Al₂O₃ és SiO₂ tartalom hányadosában szoktak kifejezni – közepes. 1962-ben létrejött a Magyar–Szovjet Timföld-Alumínium Egyezmény, ami jelentősen elősegítette az alumíniumtermelés fejlődését. Országunk a 80-as években a világ 8. számú bauxittermelője volt. A magyar bauxitbányászat visszafejlesztése 1989-ben kezdődött. A hanyatlásban külső és belső okok (a bauxit és timföldigények csökkenése, a KGST összeomlása, a szigorúbb környezetvédelmi követelmények és a világpiaci válság) egyaránt szerepet játszottak. Mára egyetlen bauxittermelő vállalat maradt hazánkban, a Bakonyi Bauxitbánya Kft., amely a kis vállalatok összevonásával jött létre. 1996-ban privatizálták.

A bauxitfeldolgozás környezeti következményei

A bauxit Bayer-eljárás alapú feldolgozása során nátronlúgot, azaz NaOH-t alkalmaznak. Ennek során egy erősen lúgos közeg, vörösiszap (11-12 pH) keletkezik. A lúg bázisos hatása révén közismert tisztítószerként használható fel a háztartásokban, viszont környezeti hatásait tekintve a vörösiszap erősen romboló hatást fejthet ki az őt körülvevő környezetre. Mivel Magyarországon a vörösiszapot nem dolgozzák fel, csupán hatalmas lerakókban raktározzák, így e lúgos melléktermék újrafelhaszálása itthon egyáltalán nem megoldott. A bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap lerakók problémája világszerte sem nyert teljes feloldozást, bár sok helyütt újrafeldolgozás révén értékes fémeket és más termékeket vonnak ki belőle. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa a hazai alumínium-, ezzel együtt a hazai bauxitfeldolgozás igen rossz emlékű tragédiája, ezzel együtt a legnagyobb eddig ismeretes hazai ipari katasztrófa, amely igencsak beárnyékolja Magyarország rendszerváltást követő ipari pályafutását, valamint felvet nem kevés itthoni természetvédelmi és környezetvédelmi kérdést is.

Külső hivatkozások

• Az alumínium - muszakiak.hu
• A Bakonyi Bauxitbánya Kft. honlapja (megszűnt)
• Darvas-tói volt bauxit külfejtés - bemutató hely