Alumínium-oxid
| Alumínium-oxid | |
|---|---|
| Általános | |
| Magyar név | Alumínium-oxid |
| IUPAC név | Aluminium oxide |
| Egyéb nevek | Timföld |
| Képlet | ![]() |
| Moláris tömeg | 101,96 g/mol |
| Megjelenés | Fehér por |
| CAS-szám | [1344-28-1] |
| EINECS (EG) szám | 215-691-6 |
| EG-Index szám | – |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 3,94 g/cm3, szilárd |
| Oldhatóság vízben | nem oldódik |
| Olvadáspont | 2054 °C (2323 K) |
| Forráspont | 2980 °C (3253 K) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Oktaéder |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | -1671 kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | 79,9 J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Nem veszélyes |
| R-mondatok | - |
| S-mondatok | S22 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| RTECS szám | BD1200000 |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Oxidok |
| Azonos kation | Az alumínium vegyületei |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
Az alumínium-oxid egy szervetlen alumíniumvegyület, amelynek összegképlete Al2O3. Az alumíniumgyártás köztes termékeként (timföld) fehér színű por.
Tartalomjegyzék |
Tulajdonságok [szerkesztés]
Vízben oldhatatlan, sűrűsége körülbelül 4000 kg/m³. Tömör állapotban igen ellenálló. Hatszöges rendszerben kristályosodik. Kicsi a hőtágulása, a hőt jól, az elektromos áramot rosszul vezeti. A kristályos alumínium-oxid, a korund igen kemény: keménysége a Mohs-féle keménységi skálán 9 – ezzel a gyémánt után a legkeményebb természetes anyag. Amfoter jellemű, savakban és lúgokban egyaránt oldódik alumínium-sók és aluminátok képződése közben. Fluorral hevesen reagál, klórral és brómmal csak lassabban alakul halogénvegyületté. Szénnel csak magas hőmérsékleten hoz létre alumínium-karbidot. Magas hőmérsékleten a fémmagnézium alumíniummá redukálja, fém-oxidok hatására pedig aluminátokká alakulhat – ez a tulajdonsága a timföldgyártás alapja.
Előfordulása [szerkesztés]
A természetben előfordul korund formájában. A korund kristályai színtelenek vagy sárgásak.
Drágakő változatai:
A rubint króm-oxid festi vörösre, a zafírt kobalt-oxid kékre. Alumínium-oxidból kálium-dikromát vagy kobalt-oxid hozzáadásával mesterséges rubint vagy zafírt is előállítanak. A smirgli olyan korund, amit vas-oxid színez szürkére.
Előállítása [szerkesztés]
Előállítható alumínium égetésével, illetve alumínium-hidroxid magas hőmérsékletre hevítésével.
Az alumínium-hidroxid hevítésekor először 300 °C-on előbb AlO(OH), majd köbös rácsú gamma-Al2O3 keletkezik, amely 1000 °C feletti hőmérsékletre izzítva a hexagonális alfa-Al2O3-dá alakul át. Az izzított, tehát alfa-Al2O3 savakban és lúgokban is oldhatatlan. Az alfa-módosulat a természetben is előfordul, ásványtani neve: korund.
A timföld az alumíniumgyártás köztes terméke, amit a bauxit kilúgozásával állítanak elő. Az eljárás közben keletkező hulladék a vörösiszap (angolul: Red mud, újabban bauxite residue).
Felhasználása [szerkesztés]
- tűzálló tégelyek
- tűzálló csövek
- kerámia-ipar
- gyógyszeripar: Gyomorsav közömbösítésére, enyhe székrekedést okozhat.
- kromatográfia
- adszorpciós analízis
- gyújtógyertyák
Források [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret (Műszaki, 1963)
- Török Ákos: Geológia mérnököknek. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó Budapest, 2007. 384 p. ISBN 978-963-420-934-8
- webelements: Aluminium oxide (α)




