Kálium-dikromát

Kálium-dikromát
IUPAC név	Kálium-dikromát(VI)
Más nevek	Kálium-bikromát
Azonosítók
CAS-szám	[7778-50-9]
EINECS-szám	231-906-6
RTECS szám	HX7680000
Tulajdonságok
Kémiai képlet	K2Cr2O7
Moláris tömeg	294,19 g/mol
Megjelenés	Narancssárga-vörös, kristályos, szilárd
Sűrűség	2,676 g/cm3 (α-módosulat) 2,10 g/cm3 (β-módosulat)
Olvadáspont	397,5 °C (α-módosulat) 89 °C (β-módosulat)
Forráspont	500 °C bomlik
Oldhatóság (vízben)	123 g/l, 20 °C
Szerkezet
Kristályszerkezet	Triklin (α-módosulat, < 241,6 °C)
Koordinációs geometria	Tetraéderes (krómatomnál)
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	-2033 kJ/mol
Standard moláris entrópia So298	291,2 J.K‒1.mol‒1
Veszélyek
EU osztályozás	Nagyon mérgező (T+) Oxidáló (O) Veszélyes a környezetre (N) Karcinogén (kat. 2) Mutagén (kat. 2)
R mondatok	R45, R46, R60, R61, R8, R21, R25, R26, R34, R42/43, R48/23, R50/53
S mondatok	S53, S45, S60, S61
Lobbanáspont	Nem gyúlékony
LD50	25 mg/kg (patkány, szájon át) 14 mg/kg (nyúl, bőrön keresztül)
Rokon vegyületek
Azonos kation	Kálium-kromát Kálium-molibdát Kálium-volframát
Azonos anion	Ammónium-dikromát Nátrium-dikromát
Rokon vegyületek	Kálium-permanganát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A kálium-dikromát (vagy kálium-bikromát) egy szervetlen vegyület, a szabad állapotban nem ismeretes dikrómsav káliumsójának tekinthető. A képlete K₂Cr₂O₇. Narancsvörös színű kristályokat alkot. Íze fanyar, fémes. A vizes oldata enyhén savas kémhatású. Erős méreg. Főként oxidálószerként és az analitikai kémiában alkalmazzák.

Kémiai tulajdonságai

A kálium-dikromát magas hőmérsékletre hevítve elbomlik, oxigén fejlődik.

$\mathrm{4 \ K_2Cr_2O_7 \rightarrow 4 \ KCrO_4 + 2 \ Cr_2O_3 + 3 \ O_2}$

Savak hatására krómsav szabadul fel belőle.

$\mathrm{K_2Cr_2O_7 + H_2SO_4 \rightarrow K_2SO_4 + H_2CrO_4}$

$\mathrm{H_2Cr_2O_7 + H_2O \rightarrow 2 \ H_2CrO_4}$

Erős oxidálószer, különösen savas kémhatású közegben. Jódot szabadít fel a kálium-jodidból. Króm(III)-vegyületekké alakul redukálószerek hatására, például kénsav jelenlétében kén-dioxid hatására króm(III)-szulfát keletkezik.

Élettani hatása

Erősen mérgező. Kis mennyiségben tüsszentést, orrvérzést, nagyobb mennyiségben hányást, szédülést hidegrázást okozhat. A bőrrel érintkezve fekélyeket okozhat, rákkeltő (karcinogén).

Előállítása

A kálium-dikromát gyártása krómvaskőből (Cr₂O₃ · FeO) indul ki. Ezt égetett mésszel keverik és izzítják, és így kalcium-kromátot nyernek. Ezt kálium-karbonáttal kálium-kromáttá alakítják.

$\mathrm{CaCrO_4 + K_2CO_3 \rightarrow K_2CrO_4 + CaCO_3}$

A kalcium-karbonátot leszűrik, majd a kálium-kromátot az oldat megsavanyításával kálium-dikromáttá alakítják.

$\mathrm{K_2CrO_4 + H_2SO_4 \rightarrow K_2SO_4 + H_2CrO_4}$

$\mathrm{K_2CrO_4 + H_2CrO_4 \rightarrow K_2Cr_2O_7 + H_2O}$

A sót végül kikristályosítják az oldat bepárlásával.

Felhasználása

Fa pácolására illetve bőrcserzésre használják. A szerves vegyiparban oxidálószer. Az analitikai kémiában a bárium és az ólom sóinak, illetve a hidrogén-peroxid kimutatására használják. Hidrogén-peroxiddal ugyanis kénsav jelenlétében sötétkék színű CrO₅-té alakul.

Forrás

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret