Kálium-kromát
| Kálium-kromát | |
|---|---|
| IUPAC név | Kálium-kromát |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [7789-00-6] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | K2CrO4 |
| Moláris tömeg | 194,19 g·mol−1 |
| Megjelenés | Sárga, szagtalan, por |
| Sűrűség | 2,73 g/cm³, 18 °C[1] |
| Olvadáspont |
965 °C[1] |
| Forráspont |
1000 °C[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Jó, 637 g/l (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| MSDS | Chemical Safety Data |
| EU osztályozás | Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N), Karcinogén (Kat. 2), Mutagén (Kat. 2)[1] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R49, R46, R36/37/38, R43, R50/53[1] |
| S mondatok | S53, S45, S60, S61[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kálium-kromát (képlete K2CrO4) egy szervetlen vegyület, a krómsav káliumsójának tekinthető. Citromsárga színű, rombos szerkezetű kristályokat alkot. Jól oldódik vízben, 100 g vízben 20 °C-on 63 g, 100 °C-on 87 g oldódik fel. Alkoholban oldhatatlan. A vegyület vizes oldata enyhén lúgos kémhatású. Az oldat íze fémes, fanyar. Mérgező vegyület.
Tartalomjegyzék |
Élettani hatása [szerkesztés]
Mérgező. A bőrön fekélyeket okozhat. Karcinogén és mutagén hatású.[1]
Előállítása [szerkesztés]
A kálium-kromát kálium-dikromátból állítható elő. Ennek az oldatához kálium-karbonátot adnak, amíg meg nem szűnik a gázfejlődés.
Az ipari előállítása krómvaskőből indul ki. Ezt porítják, kálium-karbonát és mészkő porával keverik, majd levegőn hevítik. A kálium-kromátot kálium-karbonát oldattal kilúgozzák, majd az oldatot bepárolják.
Felhasználása [szerkesztés]
Más krómvegyületek és krómtartalmú pigmentek előállítására használják. Az analitikai kémiában vegyszerként alkalmazzák, illetve indikátornak használják az ezüst térfogatos meghatározásakor.
Forrás [szerkesztés]
Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret


