Ajkai vörösiszap-katasztrófa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ajkai vörösiszap-katasztrófa
Ajka accident d7df9fea08 b.jpg
Az Ajkai Timföldgyár zagytározója 10-es kazettájának átszakadt északnyugati sarka
Adatok
Dátum 2010. október 4.
Üzemeltető MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.
A katasztrófa oka Az iszaptároló gátjának átszakadása következtében több százezer köbméter vörösiszap árasztott el több települést.
Érintett terület Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely települések, Marcal-medence
Halottak száma 10
Sebesültek száma 150
Eltűntek száma 0
Kitelepítettek száma 390
Térkép
A katasztrófa helyszíne (Magyarország)
A katasztrófa helyszíne
A katasztrófa helyszíne
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 11″, k. h. 17° 29′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 11″, k. h. 17° 29′ 53″
A zagytározó 10-es kazettájának 2007-es állapota (légifelvétel)

Az ajkai vörösiszap-katasztrófa tíz[1] emberéletet követelő ipari szerencsétlenség és környezetkárosító katasztrófa, amit az okozott, hogy 2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit.[2] Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék körülbelül 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben.

Tíz ember meghalt, a sérültek száma több mint 150.[1]

A Torna-patak teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés, valamint erre a sorsra jutott a Marcal Torna torkolata alatt fekvő része is.[3][4]

A 2010. november 5-én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.-t nevezi meg az október 4-én bekövetkezett katasztrófa károkozójának.[5]

A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.[6]

A vörösiszap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörösiszap a timföldgyártás melléktermékeként keletkező, toxikus fémvegyületeket az átlag feletti, de nem veszélyes mennyiségben tartalmazó, erősen lúgos (pH 13) anyag. Veszélyes hulladék, a bőrt az égési sérülésekhez hasonlóan kimarja, de nem mérgező. A lúgos hulladék a természetbe kerülve pusztítóan hat az élővilágra, de ennek a pusztításnak a következményei elsősorban rövid távon jelentkeznek.

A vörösiszapban nyomokban találhatók radioaktív fémek, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás környezeti hatása elhanyagolható, jelentősen nem haladja meg a kibányászott bauxit aktivitását.

A MAL Zrt. honlapján, a baleset után közzétett adatok szerint, az ajkai vörösiszap összetétele:[7]

A katasztrófa előzményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejlesztési tervek és környezetvédelemmel összefüggő megállapítások a katasztrófa előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által 2005. szeptember 27-én és október 26-27-28-án végzett terepmunka nyomán elkészült egy tanulmány, „A Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe az Ajkai kistérség fejlődésében” címmel, amelyben a következőképpen írták le a szakemberek a katasztrófa előtti helyzetet:

„Az Ajkai kistérség területén hagyományosan jelentős a bányászati tevékenység. A térségben 130 évre visszatekintő szénbányászat az Ármin bánya bezárásával 2004-ben megszűnt. A térségben korábban működő homok-, kő-, illetve kavicsbányák helyén ma jelentős tájsebek, bányagödrök találhatók, amelyek rekultivációja szükséges.

A térség jelentős felszín alatti karsztvízkészlettel rendelkezik, ennek mennyiségét és minőségét azonban a bányászat és a felszíni környezeti szennyezések egyaránt veszélyeztetik. Ajka és környékén jelentős mennyiségű salak, vörösiszap halmozódott fel, amely a technika fejlődésével új tevékenységek nyersanyaga lehet, addig azonban a környezeti potenciált rontja.

Ajka térségében az ipari termelés hagyományosan meghatározó. A szén-, bauxit-, és mangánércbányászat, alumíniumkohászat, alumíniumfeldolgozás, elektronika fél évszázados, az üveggyártás évszázados hagyományokra tekint vissza. A térség munkavállalóinak jelentős része dolgozik az iparban. Jelenleg az ipari foglalkoztatás nagy része Ajkára korlátozódik. Ajkán kívül Devecserben, Úrkúton, Halimbán zajlik még ipari jellegű tevékenység. A térség nyugati része elsősorban mezőgazdasági hasznosításra alkalmas.[8]

Részlet a tanulmányban javasolt fejlesztési tervből és a várható költségekről:

  • Talajok szennyezettségének csökkentése, Marcal-medence természeti adottságainak óvása és láthatóvá tétele, Marcal-medence, 50 000 000 Ft
  • Ajkai szénbányák rekultivációja, Ajka, 1 000 000 000 Ft
  • Ajkai vörösiszap-temetők rekultivációja, Ajka, 600 000 000 Ft
  • Vízbázis védelme - Marcal-medence természeti adottságainak óvása és láthatóvá tétele, Marcal-medence, 50 000 000 Ft
  • Ajka városközponti patakpart-revitalizáció, Ajka, 500 000 000 Ft
  • Csatornaberuházások, a térség forrásainak revitalizációja, Ajkai kistérség, 20 000 000 Ft
  • Hulladékkezelés megoldása - Térségi hulladéklerakó megvalósítása, Ajkai kistérség, 6 000 000 Ft
  • Hulladékgazdálkodási tervek készítése a kistérség településein, Ajkai kistérség, 60 000 000 Ft

A vörösiszapot tároló zagyterek leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ajkai timföldgyár zagytározó kazettáiban 50 millió köbméter szürke- és 30 millió köbméter vörösiszapot tároltak a környezeti katasztrófát okozó ömlés előtt.

  • Az I-V. jelű kazettákban erőművi salakot, illetve pernyét tárolnak. A feltöltés vastagsága több mint 10 m. Fúrásokkal a talajvizet közvetlenül a feltöltés alatt érték el.
  • A VI-IX. jelű kazetták alatt 1–2 m vastag a néhol meglehetősen laza ártéri üledék (kőtörmelékes homok, kavicsos-kőtörmelékes agyag), alatta 5–7 m vastag, durvaszemű allúvium (homok, kavicsos homok, homokos apró-durva kavics) települ. A durvább szemcséjű anyagok egykori mederüledékek. Az egyes üledékek vízzáró képessége erősen változó: a homokrétegek vízáteresztő képessége kisebb, mint a kavicsé. Az allúvium feküjének (ez a kazetták alatti, kőzetlisztes agyag) vízzárósága a homok-, illetve mészerek miatt változó, de szivárgási tényezője általában kisebb mint 10–6 m/s. Ez alatta több 10 m vastag, gyakorlatilag vízzárónak tekinthető agyag települ.
  • A talajvíz a vizsgált területen 1–4 m mélyen található, és a Torna patak völgye felé áramlik: fő áramlási iránya a Ny-i, másodlagos (az É–D-i dombokról) a déli.[9]

A katasztrófa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katasztrófa által érintett terület
Az átszakadt tározó északnyugati sarka 5 nappal a katasztrófa után

A baleset 2010. október 4-én 12:05 és 12:25 perc között történt a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati sarkánál. Az újabb kutatások szerint a gát nem pillanatszerűen szakadt át, hanem 12:10 és 12:25 között folyamatosan. A kiömlő, mintegy 600–700 000 m3-nyi, 7—8% iszaptartalmú lúg körülbelül 10 km2-es területet öntött el, közte Kolontár felét, Devecser egyharmadát. Az árhullám néhol két méter magasra csapott, illetve torlódott fel.[10] A szennyező anyag belekerült a Torna-patakba, aminek vizét a környező tározókból próbálták meg hígítani. A szennyező anyag a Marcalon keresztül eljutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába és a Dunába.[11]

Azonnali intézkedések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érintett falvakban a katasztrófavédelem és a Magyar Honvédség segítségével kezdték el a mentést, illetve a károk felmérését.[12] Szlovákia speciális kutyás mentőszolgálatot három mentővel és két emberkeresésre kiképzett kutyát is a helyszínre küldött.[13]

Október 5-én délutánig a Kolontár feletti másik tározóban 100 000 liter lúgos vizet semlegesítettek savval; a szennyező árhullám elvonulása után ezt elkezdték leengedni a Torna-patakba. Büntetőeljárást kezdtek ismeretlen tettes ellen, hogy kiderítsék, kit terhel az anyagi és büntetőjogi felelősség. A szennyeződés bekerült a Marcal folyóba, a katasztrófavédelem munkatársai azon dolgoznak, hogy a Rába, majd azon keresztül a Duna ne szennyeződjön.[14]

A tározóból 13-nál is nagyobb pH-jú nátronlúg ömlött ki, és vitte magával a vörösiszapot. A bőrre vagy nyálkahártyára jutott lúg maró hatása miatt a károsított szövetek begyulladtak. A lúggal érintkezett szövet elhalt, helyén kimaródó fekély keletkezett. A marónátronnal szennyezett tárgyak megtisztításához híg savakat (ecet, citromlé) használhatunk, az élővizek kémhatását gipszporral és savas kémhatású ammónium-nitrát műtrágyával próbálták óvni[15] — azt, hogy a gipsz beszórása járt-e bármi haszonnal, máig vitatják.

Október 5-én a környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a MAL Zrt. termelő tevékenységét. Illés Zoltán egyúttal utasította a kiömlött mérgező iszap tulajdonosát az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. A cég vezetői nem értették, miért függesztette fel az üzem működését a környezetvédelmi államtitkár.[16] A termelést 15-én indíthatták újra — gyakorlatilag az utolsó pillanatban, mielőtt a vállalat elvesztette volna világpiaci pozícióit.

Október 6-án megtörtént a hatásterület légi felmérése, amelyet az első magyar gyártmányú multispektrális légi mérőkamerával, az Interspect IS 2-es típussal végeztek (Kovács Gábor – Bakó Gábor). A távérzékelési projekt 11-én folytatódott az idősoros felvételezés érdekében, és hamarosan elkészült a kármentők munkáját segítő környezetinformatikai rendszer.[17] A két, az elöntést követő fotó-térképészeti feladat után az Interspect ugyan ezzel a technológiájával 2011 októberében, egy évvel a katasztrófa után is feltérképezte a korábban is felmért terület a változások elemzéséhez.

A katasztrófa emberi áldozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katasztrófában tíz ember halt meg.[1] A legtöbb sérült a lúgtól első- vagy másodfokú égési sérülést szenvedett. Egy kisgyermek szeme a lúg marásától súlyosan megsérült.[18] A legsúlyosabb sérült testfelületének közel 70 százaléka égett meg.[19] Az égési sérültek a lúgos vízben állva nem éreztek fájdalmat, mert a lúgmarás fokozatosan alakul ki. A lúg okozta marásos sérülés nagyon hasonlít az égési sérülésre, és kezelése is hasonló.

Október 8-án hajnalban ötre emelkedett a halálos áldozatok száma, miután a veszprémi kórházban belehalt sérüléseibe egy 81 éves férfi, délután pedig megtaláltak két újabb, korábban eltűntté minősített áldozatot.[20][21] Október 11-én találták meg az utolsó eltűntként nyilvántartott személy holttestét.[22] Október 13-án és november 5-én, egy hónappal a katasztrófa után egy-egy újabb sérült hunyt el a kórházban, amivel tízre emelkedett a katasztrófa áldozatainak száma.[23][24]

Gazdasági és környezeti károk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vörösiszap zagytározó – Az Ajkai Timföldgyár 10-es zagytározó kazettájának leomlott az északnyugati sarka.
  • Torna-patak – A tömény lúg először a Torna-patakba került, amelyben minden élőlény, még a baktériumok is elpusztultak.
  • Marcal – A Torna-patak torkolata alatt a Marcal folyó teljes élővilága kipusztult a vörösiszap-szennyeződés rendkívül magas pH-értéke miatt.[25]
  • Rába – 2010. október 7-én reggelre a Rábába ömlő szennyes vörösiszap áradat pH-értéke 10 alá csökkent.[26]
  • Duna – 2010. október 7-én délután a Mosoni-Dunában Győrnél, a Széchenyi hídnál 9,56-os pH-értéket mértek. Halpusztulás jeleit észlelték a katasztrófavédők a Duna főágán, a Rába torkolatánál.[27] 2010. október 8-án Komáromnál 8,3–8,5-ös pH-értéket mértek.[28]


  • Mezőgazdasági művelésbe bevont földterületek

Figeczki Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója szerint a vörösiszappal elöntött 800 hektáron legalább 30 évig nem termelhetnek élelmiszert.[29]

A katasztrófa után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörösiszap-szennyeződés műholdfelvételen 5 nappal a katasztrófa után

Hazai és világviszonyban az iparágban eddig még sosem történt hasonló katasztrófa. Bár különféle bányák zagytározói már többször öntöttek el lakott területeket, Magyarországon szakadt át először egy timföldgyár tározójának gátja. Az eset nagy visszhangot váltott ki a médiában, a legtöbb vezető offline és online média folyamatosan beszámolt a fejleményekről.[30]

Emellett a politikusok is hangot adtak véleményüknek. Orbán Viktor miniszterelnök október 5-én azt nyilatkozta, hogy emberi mulasztás történhetett, melyet kivizsgálnak: „Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.”[31]

Bakonyi Zoltán, a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. vezetője azt nyilatkozta, hogy: „A vörösiszap nem veszélyes… Az iszapban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó.”[32] Az igazgató szerint a vörösiszap-tározó gátja az erő szimbóluma volt, és a bekövetkezett esemény ellentmond a fizika törvényeinek.[33] Erre válaszul Pintér Sándor belügyminiszter azt ajánlotta a cégvezetőknek, hogy ha szerintük nem veszélyes az anyag, akkor fürödjenek meg benne.[31] A MAL Zrt. vezetőjének nyilatkozata jelentős felháborodást váltott ki.[34][35][36]

Építik a zagytározó új védőgátjait a vörösiszap ellen Kolontártól keletre 7 nappal a katasztrófa után. A kép alsó részén a katasztrófában megrongálódott Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal látható

A tragédia másnapján a katasztrófavédelem lakossági fórumot szervezett Kolontáron, hogy egyeztessék a lakókkal a további teendőket. A megyei védelmi bizottság elnöke elmondta, hogy gépeket biztosítanak a károk helyreállításához, illetve a MAL Zrt. 100 000 Ft gyorssegélyt juttat a károsultaknak. A helyiek a gyorssegélyre gúnyos nevetéssel válaszoltak, majd elmondták, hogy szerintük ingatlanjaik, ingóságaik tönkrementek. Kétségbe vonták azt is, hogy kármentésként elegendő lenne a talaj felső két centiméterének cseréje; szerintük ezen a területen hosszú ideig nem terem majd semmi, és ingatlanjaikat sem lehet majd eladni.[37] A Torna patak és a Marcal folyó holt vízzé vált, minden élőlény elpusztult. A szakemberek megpróbálták ecetsavval és gipsszel csökkenteni az extrém erős lúgos kémhatást, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát.[3][38] 2010. október 9-én reggel elrendelték Kolontár teljes evakuálását, mivel a tározó gátjának sérült része összeomlással fenyeget, újabb, mintegy félmillió köbméter iszap kiáramlásával. A tározóban maradt anyag nagyobb sűrűsége miatt annak terjedése lassabb lesz, amennyiben a gátszakadás bekövetkezik. A falu közepén négy-öt méter magas védőgátat építenek, hogy meg tudják védeni az eddig épen maradt házakat egy esetleges újabb gátszakadástól. Körülbelül nyolcszáz embert kora délelőtt buszokkal Ajkára szállítanak, és ott közösségi épületekben helyezik el őket mindaddig, amíg a gát erősítését be nem fejezik. Devecser lakosait felszólították, hogy készülődjenek az esetleges kitelepítésre, és ehhez pakolják össze táskába a legszükségesebb dolgaikat.[39][40]

Hamarosan nem lehet több vörösiszapot szállítani az eddig kijelölt tározóba, mivel megtelt. Ezért a szakemberek megkérték a MAL Zrt.-t, hogy jelöljön ki egy újabb területet a szennyezőanyagok tárolására, mert Devecser belterületéről még nem sikerült eltávolítani a vörösiszapot és a szennyezett földet.[41]

Az útzárak miatt a devecseri használtcikk-piacon dolgozó emberek megélhetése került veszélybe, mert a katasztrófa óta szinte alig vásároltak a településtől 3 kilométerre található piacon.[42] A kereskedők már a helypénzt sem tudták befizetni, több mint 3 millió forinttal tartoztak.[42]

November 16-án, kedden devecseri magánszemélyek demonstrációt jelentettek be az ajkai rendőrkapitányságon. November 18-án, pénteken félpályás útlezárással tüntettek volna a 8-as főúton, de a rendőrség közölte, hogy nem engedélyezi a tüntetést. A devecseriek a kormány kártérítési intézkedései ellen akartak demonstrálni.[43]

Adományozás, segítségnyújtás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Segélyvonal (a T-Mobile hálózatából a 1752-es szám), illetve a Vöröskereszt Segélyvonal (Telenor és a Vodafone hálózatából a 1749-es szám) felhívásával hívásonként 200 Ft-tal lehet támogatni a károsultakat. Emellett az OTP-nél bankszámlát is nyitottak a károsultak megsegítésére.[44]

Csalók éltek vissza a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió nevével, adományokat próbáltak gyűjteni.[45]

Október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Soros György, magyar származású amerikai befektető a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott a károsultak megsegítésére.[50] A magyar kormány egy Magyar Kármentő Alapot hozott létre, amelyre az egész világból várják a felajánlásokat. Ennek szervezésében New York állam korábbi kormányzója, a magyar-olasz-ír származású George Pataki is segít.[51] Adományokat gyűjt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a devecseri római katolikus plébánia is.[52][53]
  • A Győri Audi ETO KC az október 13-i Vác elleni mérkőzésén 500 000 forintot adományozott a katasztrófa áldozatainak és a Devecseri SE kézilabda klubnak, továbbá az október 17-i Podravka Koprivnica elleni bajnokok ligája mérkőzésükön átadtak a Devecseri Kézilabda Klubnak egy, a győriek által aláírt mezt, amit a devecseri klub elárverez. Mindkét meccsen gyűjtőládákat helyeztek el, amikbe a szurkolók helyezhették el adományaikat.[55]
  • A Videoton FC október 13-án[56] jótékonysági mérkőzést játszott a Devecseri SE ellen a veszprémi Városi Stadionban, amin 473 ezer forint gyűlt össze[57], továbbá az október 17-i Paksi FC elleni bajnoki mérkőzésén több, mint másfél millió forintot gyűjtött össze az iszapkatasztrófa-károsultak megsegítésére.[58]
  • Október 24-én Zalalövőn, a Salla Művelődési Központban jótékonysági gálát rendeztek. A rendezvény díszvendége Toldi Tamás, Devecser polgármestere volt.[60]
  • Az Audi Hungaria Motor Kft 500 000 €-val (körülbelül 140 000 000 forint) segít a szerencsétlenség áldozatain. "A katasztrófa hatásai az ott élő emberek alapvető létfeltételeit fenyegetik" - mondta Rupert Stadler, az AUDI AG igazgatótanácsának elnöke.[62]
  • Október 30-án jótékonysági koncertet tartottak Gárdonyban a Nemzedékek házában. A koncerten fellépett a Fláre Beás együttes.[63]

November[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Panyola község lakosai pálinkát főztek amit eladtak és a pénzből a károsultakat támogatták.[66]
  • Bakonycsernye képviselő testülete 3 önkormányzati épületet ajánlott fel a vörösiszap károsultjainak javára.[67]
  • November 11-én Szlovákia 2 lavinamentő gépet küldött Devecserbe, hogy segítsenek a vörösiszappal elöntött földek takarításában. A gépek egy szlovák fejlesztésű, kísérleti vegyszerrel próbálják meg közömbösíteni az iszap lúgos kémhatását.[68]

December[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Instruktori Köre az oktatókkal összefogva, úgynevezett palacsintaBISZTRÓ-t alakítottak ki december 2-án. A diákok mintegy 1340 palacsintát sütöttek ki, amit az egyetem területén adtak el és a befolyó pénzből a károsultaknak szeretnének segíteni. A bevétel összeszámolását követően felveszik a kapcsolatot az önkormányzattal, hogy mire van a legnagyobb szükségük, majd a településre ellátogatva személyesen szeretnék átadni az összegyűlt adományokat.[70]
  • December 3-án a Hajógyári Szigeten jótékonysági rendezvény kerül megrendezésre, a bevétel összegével és a szórakozóhelyek üzemeltetőjének 5 milliós hozzájárulásával segítenek a károsultaknak.[71]
  • A Pécsi Tudományegyetem orvostanhallgatói ingyenes Adventi koncertet rendeztek, ahol a nézőközönségtől gyűjtöttek adományokat. Az angol és német program hallgatóinak Karácsonyi délutánján pedig további összeggel gyarapították a vörösiszap-károsultaknak szánt összeget.[72]

Nemzetközi reakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Európai Unió részéről elsőként az Európai Parlament elnöke reagált a magyarországi katasztrófa hírére. Jerzy Buzek együttérzését fejezte ki az áldozatok családjai felé és az egyik legsúlyosabb katasztrófának nevezte az eseményeket.[73]

Az Unió kormányának tekintett Európai Bizottság két nappal később már határozott intézkedéseket mutatott be. Közleményében tette közzé, hogy Magyarország aktiválta az EU civil védelmi mechanizmusát, melynek keretében szakértőket kért az Európai Unió más tagállamainak katasztrófavédelmi hatóságaitól.[74]

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso ezt követően, 2010. október 12-én Pécsre látogatott, ahol Orbán Viktor kormányfővel való találkozásán megerősítette az Unió együttérzését, és felajánlotta további segítségét. A Bizottság elnöke azt is elmondta, hogy később Krisztalina Georgieva, az Unió válságkezelési biztosa is Magyarországra jön, és személyesen is ellátogat majd a katasztrófa sújtotta térségbe.[75][76]

A magyar katasztrófára hivatkozva Chantal Jouanno, Franciaország gazdaságügyi minisztere október 7-én új utasítást léptetett érvénybe Franciaország egyetlen vörösiszapot tároló létesítménye, a Bouche-du-Rhône megyében fekvő Gardanne bauxitfeldolgozó üzem ellenőrzésére.[77]

A cseh tűzoltóság rendkívüli ellenőrzésről döntött a csehországi vegyi üzemekben, illetve más, veszélyesnek minősített iparvállatoknál.[78]

Ukrajnában a rendkívüli helyzetek minisztériuma soron kívüli ellenőrzésről döntött, amely a mikolajivi timföldgyárat és a zaporizzsjai alumíniumkombinátot érinti. Az ellenőrzés célja, a magyarországihoz hasonló katasztrófa megelőzése.[79]

Politikai reakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székely Tamás, a magyar vegyipari szakszervezet, a VDSZ elnöke azt követelte, hogy egy kormánybiztos irányításával haladéktalanul indítsák újra az ajkai timföldgyárat. A 10 000 ember megélhetését biztosító gyár leállítása, humán katasztrófát idézhet elő a térségben. Ajka polgármestere levélben kérte Orbán Viktort, engedélyezze az 1100 főt foglalkoztató gyár újraindítását. Schwartz Béla (MSZP) elmondta, hogy Ajka 14 000 munkahelyéből sok kapcsolódik valamilyen formában a gyárhoz, a város távfűtését pedig a Bakonyi Erőmű biztosítja. A MAL Zrt. évi 300 millió forintos adófizetése Ajka adóbevételének 25%-a.[80]

Orbán Viktor október 11-én napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják. Bakondi György katasztrófavédelmi biztosként átvette a a Mal Zrt. vezetését. Az országgyűlés rekord tempóban, október 11-én fogadta el a sajtóban lex Mal-nak becézett törvényt, amely – a honvédelmi törvény módosításaként – lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt.[81]

A kárelhárítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Devecser és Kolontár térsége az ajkai vörösiszap zagytározó gátszakadása után

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vízkárelhárítási Főosztálya a vörösiszap ár hatásterületének légi feltérképezésével bízta meg az Interspect kutatócsoportot, akiket a változások felmérésével a Greenpeace is megbízott, így Kolontártól Esztergomig nagyrészletességű (6 cm és 20 cm részletességű, 1:720, 1:1200 méretarányú) állományok rögzítik a terület állapotát.[82] Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az ajkai zagytározó gátszakadásával kapcsolatos károk hiperspektrális légi felmérésével a Károly Róbert Főiskola szakértőit bízta meg, akik a szennyező anyagok koncentrációját multiszenzoros távérzékelési technikákkal pontosan meg tudják határozni. A technológiával pontosan kimutatható, hogy a vörösiszappal borított területen hol kell tiltott zónát kijelölni, hol kell a talaj felszínét cserélni, és mely területeken elegendő a talajjavítás.[83]

2010. október 7-én Orbán Viktor miniszterelnök a területen az alábbiakat nyilatkozta: „Valószínűleg kell nyitni egy új telepet itt a faluban, egy új területet meg kell nyitni, ezt pedig valószínűleg be kell keríteni örök mementónak”. Ennek alapján elképzelhető, hogy a kolontári részeket újjáépítés és méregtelenítés helyett tiltott zónává alakítják.[84]

Szintén e napon légtérzárat rendelt el a HungaroControl Devecser és Kolontár felett.[85] A Magyar Honvédség egy Mi–24 típusú harci helikoptere elfogott és kivezetett egy Ausztria irányából belépett helikoptert, amely engedély nélkül érkezett az ország légterébe, és valószínűleg felvételeket akart készíteni a Veszprém megyei környezeti katasztrófáról. Ugyancsak ekkor egy másik, szintén Ausztria felől érkező merevszárnyas repülőgép is berepült az ország területe fölé, szintén az érintett terület felé tartva. A gép először kényszerleszállást imitált magyar terület fölött, de aztán alacsonyan repülve távozott az osztrák határ felé. A Magyar Légierő egyik MiG–29-ese a közelben tartózkodott, figyelve az eseményeket.[86]

Október 7-én Magyarország az Európai Uniótól 3–5 olyan szakembert kért, akik mérgező iszap kezelésével és ártalmatlanná tételével kapcsolatosan jelentős helyszíni tapasztalatokkal rendelkeznek.[87] Három szakértő október 11-én érkezett Magyarországra.[88]

Bírósági eljárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. november 30-án, kedden megkezdődött az első kártérítési per a vörösiszap-katasztrófa miatt a MAL Zrt. ellen.[89] Konkoly József devecseri lakos ügyvédje, Hidasi Gábor arra kérte a bíróságot, hogy ítéljenek meg 19 millió 327 ezer forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést a felperesnek.[89]

A MAL Zrt. ügyvédje, Ruttner György szerint a katasztrófát a szélsőséges időjárási körülmények okozták.[89] Hidasi Gábor szerint, pedig a kártérítés jogalapját olyan közismert tények képezik, amelyeket nem is kell bizonyítaniuk.[89]

Bakonyi Zoltán 10[90] ingatlanját vette zár alá a bírósági végrehajtó.[91] A Magyar Nemzet 2010. december 3-i értesülése szerint el akarta árverezni az ingatlanokat a bírósági végrehajtó, de ez csak akkor történhetne meg, ha jogerős ítélet születne Bakonyi Zoltán ellen.[91]

A MÁV Zrt. májusban 384 millió forintos kártérítést követelt a MAL Zrt.-től, mivel a kiömlött vörösiszap miatt megrongálódtak a vasúti sínpárok, a berendezések és a vezetékek Ajka és Devecser között körülbelül 1,5 kilométeren. Az Ajka Devecser szakasz helyreállítása október 20-ig tartott, a vonatközlekedés pedig november 5-én indult meg a vonalon.[92]

A vörösiszap-katasztrófa negyedik gyanúsítottjaként 2010 decemberében az október 4-én dolgozó diszpécsert hallgatták ki. A gyanú szerint a diszpécser a katasztrófa éjjelén elmulasztotta értesíteni a hatóságokat a katasztrófáról.[93] A büntetőper 2013. március 18-i tárgyalásán a tanúként meghallgatott diszpécserek egybehangzóan állítottak, hogy a diszpécser legfontosabb feladata az ajkai timföldgyár leállítása egy esetleges veszélyhelyzetben, ami órákat vehet igénybe.[94]

A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2011 szeptemberében 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-re. Szerepet játszott a büntetés kiszabásakor, hogy Magyarországon még ilyen méretékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa.[95][96][97][98]

Per[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2012 januárjában a Veszprémi Törvényszéken

  • halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége,
  • különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette,
  • gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá
  • hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette

miatt 15 emberrel szemben emeltek vádat.[99] A vádlottak között van a Mal Zrt. vezérigazgatója, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser. A per 2012. szeptember 24-én kezdődött el a Veszprémi Törvényszéken. Az első bírósági tárgyalássorozat szeptember 28-ig tartott.[100] A beidézni kívánt sértettek száma 232, a tanúké 125, a károsultaké 503.[101]

Szabó Gyöngyi tanácsvezető bíró bejelentése szerint a 15 vádlott közötti érdekellentét miatt mind a 15 vádlottat más ügyvéd fogja képviselni.[102]

A vörösiszap-per tárgyalásának első napján (2012. szeptember 24.) a Veszprémi Törvényszéken Fejes Péter ügyész több mint három órán keresztül olvasta fel a 91 oldalas vádiratot. A vádirat szerint az egy órával a gátszakadás előtt katasztrófahelyzetet jelző adatokat mutattak a MAL mérőműszerei, de a cégnek nem volt olyan monitoringrendszere, ami automatikusan vészjelzést adott volna le a diszpécserek számítógépére. Ezért nem is figyelmeztették a környező falvak lakóit.[103][104] Érdekesség, hogy a tárgyalás napján is megjelentek az összeesküvés-elméletek egyike. A tárgyalás kezdete után egy órával megjelent egy férfi társával, aki azt állította, hogy ő is sértett az ügyben, de nem kapott beidézést. A biztonsági őrök nem engedték be a tárgyalásra, ezért bement a sajtószobába és kiterített egy térképet az asztalra. A térképen filctollal húzott vonalak voltak, melyek mentét körök jelöltek területeket. A férfi állítása szerint a körök ősi Kárpát-medencei civilizáció kommunikációs vonalának pontjai. Elmondta, hogy ezek egyike Kolontár, aminek altemploma ellen ez a sokadik merénylet volt, ő már hetekkel ezelőtt tudta, hogy el fogják követni. A férfi az összeesküvés-elmélete mellett az alábbival indokolta: Kálvária → Kálontár → Kolontár.[105]

A szeptember 25-én a szivattyúkezelőt és felettesét hallgatták meg a tárgyaláson, mindkettejük tagadta bűnösségét. A szivattyúkezelő bevallása szerint „a legjobb tudásom szerint mindent megtettem, elvégeztem, amit meg lehetett tenni, nem vagyok bűnös”.[106]

Az október 16-i tárgyaláson Bakonyi Zoltán, a Mal vezérigazgatója vallomásában tagadta bűnösségét. A számítógépes prezentációval egybekötött vallomása során azt is hangsúlyozta, hogy a gyanúsítások és a vádak nagy részét akár már a nyomozati szakaszban cáfolni lehetett volna, ha arra adnak lehetőséget.[107][108]

2013 februárjában a Mal jogerősen kártérítési pert vesztett, ezért elrendelték a cég felszámolását.[109] 2013. február 17-én a Veszprémi Törvényszék elrendelte a Mal felszámolását és ez év áprilisában megalakult az állami tulajdonú Mal. A Mal egyedüli részvényese a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett.[110] Az állami tulajdonba került cég beszállítói trágyalásokba kezdtek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a helyi önkormányzattal és az adóhatósággal a munkahelyek megmentése érdekében és az adókötelezettségeik teljesítésével kapcsolatban (esetleges csökkentéséről vagy átütemezéséről).[111]

A katasztrófa okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gátszakadás előtt két héttel a vízügyi hatóság ellenőrizte az iszaptározót, de semmilyen rendellenességet nem talált.[112][113] A MAL Zrt. szerint a tározó sarka az agyagos talapzaton megcsúszott, ezért szakadt át a gát; valamint hogy a kiömlött anyagtól nem kell félni.[112] Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint viszont gyanítható, hogy a tározóban a megengedettnél sokkal több iszapot tároltak, illetve a cellákat sem szakszerűen illesztették.[15]

Az Űrvilág.hu november 15-én közölt cikke szerint a kolontári vörösiszap-tározó gátja évek óta mozgott, ami az átszakadásához vezethetett.[114][115]

Az okok kivizsgálása és a felelősség megállapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országos rendőrfőkapitány döntése szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vette át a kolontári tragédia miatt indított nyomozást. Hatala József az ügy kiemelt súlyára és összetettségére tekintettel halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amelyet október 7-én halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésre minősítették át. A károsultak perközösséget alakítottak.[116]

2010. október 11-én a rendőrség őrizetbe vette Bakonyi Zoltánt, a MAL Zrt. vezérigazgatóját, akit gyanúsítottként hallgattak ki.[117] Október 13-án a vezérigazgatót szabadlábra helyezték, mert a bíróság szerint bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn, illetve nem kell tartani a gyanúsított szökésétől, bizonyítékok megsemmisítésétől. A megyei főügyészség a döntés ellen – eredmény nélkül – fellebbezett.[118] 2011 októberéig 15 gyanúsítottat hallgatott ki a Nemzeti Nyomozó Iroda, a vádemelésekre előreláthatólag 2011 végén kerül sor. A vádat a Veszprém Megyei Főügyészség képviseli majd, a gyanúsítottak ügyvédje előreláthatólag Dr. Bánáti János sztárügyvéd lesz.

A vörösiszapot jelenleg száraz technológiával tárolják, ami viszont állandó porszennyeződéssel jár. A vizes technológia megakadályozza a porképződést.

Nyilatkozatok, mérések, rémhírek és cáfolataik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Levegő Munkacsoport arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna mentén, Almásfüzitő és Neszmély környékén is van még hasonló vörösiszap-tározó, és szerintük némelyik politikai nyomásra kapta meg az építési engedélyt.[119]

„Látszottak rajta repedések”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg a Napi Ász nevű bulvárportál terjesztette el azt a hírt, hogy műholdfelvételeken már korábban is látszottak repedések a gáton.[120] A híresztelés, amit gyorsan átvett a Greenpeace magyarországi szervezete is, kacsának bizonyult: a műholdkép felbontása nem elég nagy ehhez, ráadásul az újságírók az építmény délnyugati sarkára hivatkoztak az északnyugati helyett, ahol a gát valójában átszakadt.[121] Ezután a Greenpeace helyesbítette álláspontját.

„Az iszap radioaktív”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy nyilatkozatot félreértelmező bulvárújság cikke után elterjedt az a rémhír, a kiszáradó, a levegőben porként szálló iszap radioaktivitása későbbiekben veszélyes lehet.[100]. Valójában a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója azt nyilatkozta a lapnak, hogy a vörösiszapnak is van radioaktivitása, ami ugyan kis mértékben magasabb, mint a környezeté, de messze elmarad az egészségügyi határértéktől. A cikkben szó esik arról is, hogy a vörösiszapban lévő radioaktív anyagok feldúsulhatnak. Ez is téves állítás, amelyet valószínűleg egy, a Földrajzi Értesítőben 2004-ben megjelent korábbi tanulmányból emelt át a bulvárlap. (http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2004/FE20041-2_85-92.pdf)

Az ÁNTSZ bejelentette, hogy a korábban felröppent állításokkal szemben[101] a katasztrófa következtében akut sugár-egészségügyi ártalom nem volt: méréseik során csak esetenként tapasztaltak a helyszíni normális háttérsugárzásnál – 80-100 nSv/h (nanosievert/óra) – magasabb értéket (160-250 nSv/h). Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) információi szerint Magyarországon a természetes háttérsugárzás 60-160 nSv/h között ingadozik.[102]

„Az iszap mérgező nehézfémeket tartalmaz”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Mára kiderült, hogy a tárolókban nem csupán vörösiszap volt, hanem az ajkai ólomkristálygyár savas maradékát is oda hordták. Lehetőleg minél hamarabb ki kell deríteni, hogy milyen anyagok vannak ebben az egyvelegben.”

– Padisák Judit, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Környezettudományi Intézetének igazgatója[122][123]

„A Magyar Tudományos Akadémia szakértői csoportja a vörösiszap-katasztrófa helyszínén, Devecser és Kolontár térségében végzett vizsgálatokat követően az alábbi tájékoztató jellegű információkat teszi közzé. A vörösiszap a nátronlúg-tartalom miatt veszélyes anyagnak minősíthető, az azzal való érintkezés fokozott odafigyelést igényel. Bőrrel való érintkezés vagy szembe kerülés esetén bő vizes lemosással védekezhetnek a káros hatások ellen.[124]

A vörösiszap desztillált vízzel kioldható nehézfémtartalma nem közelíti meg a megengedett egészségügyi határértéket, ólomtartalma kevesebb, mint a normál talajoké. A kizárólag pánikkeltésre alkalmas és szakmailag téves információk ellenében a kutatók sietnek megnyugtatni a lakosságot, hogy radioaktív sugárzásveszélynek nincsenek kitéve. A vörösiszap radioaktív sugárzása messze a megengedett egészségügyi határérték alatt van. A Magyar Tudományos Akadémia a honlapján külön tájékoztatót tett közzé.[125] A kitörés helyszínének közeléből és attól távolabb eső helyekről vett mintákon az MTA kutatói elvégzik a méréseket, amelyek eredményéről haladéktalanul tájékoztatják a hatóságokat és a közvéleményt.[126][127]

A Greenpeace magyarországi szervezete két laboratóriumban is megvizsgáltatta Kolontáron vett mintáit. Szegfalvi Zsolt, a szervezet magyarországi igazgatója a sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a mintákban „magas” az arzén (110 mg/kg), a higany (1,3 mg/kg) és a króm (660 mg/kg) koncentrációja. A többi elemről nem mondott semmit, az eredményeket értelmezve összekeverte a talaj és az ipari hulladék, a szennyezettségi és az egészségügyi határérték, valamint az ivóvíz és az ipari víz fogalmait.[128] A mérések eredményei nagyjából megegyeztek az MTA mérési eredményeivel[129], melyek szerint a minták tartalmaznak toxikus anyagokat, de a határértékeknél kisebb mennyiségben.

„A hulladék már nem szemét, hanem érték!”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„A gazdasági fejlődés alapját képező, stratégiai nyersanyagoknak csak elenyésző töredéke lelhető fel Európában. Az EU import-függősége csak úgy csökkenthető, ha az ipari melléktermékeket és hulladékokat újrahasznosíthatjuk és az alapanyagként felhasználjuk.”

Tabajdi Csaba[130]

A vörösiszap-katasztrófa kapcsán merült fel az a probléma, hogy hiába létezik technológia a fémek és a félfémek kinyerésére az iszapból, ha nem alkalmazható gazdaságosan és ha nincs ki vállalkozzon az újrahasznosításukra. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő a vörösiszap-katasztrófa kapcsán számos alkalommal hangsúlyozta, hogy elsősorban az ipar szereplőit kell érdekelté tenni a hulladék-újrahasznosításban.[130]

Elképzelhető-e a merénylet?[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kepli Lajos, a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselője, a katasztrófát vizsgáló bizottság elnöke, 2011. szeptember 9-én egy szakértői véleményre hivatkozva felvetette annak lehetőségét, hogy a vörösiszap-tárolót szándékosan, nyilván robbantás útján megrongálták.[131][132][133] A Kepli által felhozott szakértői vélemény egy anyagszerkezet-fizikustól származik, aki szintén részt vesz a bizottság munkájában. A vélemény szerint ütés kellett, hogy a gátfal északi falából egy darab kiszakadjon.[134] Ezt pedig nem okozhatta a nagy mennyiségű lúg hullámzása. Kepli nem kívánt semmilyen feltételezésbe menni, hogy ez a merénylettel egyenértékű, halálos áldozatokkal járó és maradandó környezeti károsodást okozó gátszakadás előidézése kinek állhatott érdekében. Utalt arra, hogy vannak érdekes körülmények, mint az, hogy a tározók teljesen megteltek és nem utalt semmi arra, hogy a cég új tározót szándékozik építeni. Kepli a Nemzeti Nyomozó Iroda illetékeseivel kíván konzultálni, hogy állítása megerősítést, avagy cáfolatot nyerjen.

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vörösiszap-katasztrófa hatására Somlóvásárhely, Devecser és Kolontár lakosságának száma 2010-hez képest 2011-re jelentősen csökkent. 2011-re jelentősen nőtt a magas vérnyomással, az immunrendszerrel és viselkedészavarokkal kapcsolatos megbetegedések száma az érintett településeken.[135] A vörösiszap-katasztrófát követő mentési munkálatokból levont következtetéseket a jövő katasztrófáiban hasznosításra kerülnek, mint például a 2013-as árvízhelyzet kezeléséhez is hasznosítva lettek az információk.[136]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anyagok veszélyességi kategóriáit leíró információk:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A vörösiszap 10. áldozata: meghalt a Győrben ápolt kolontári beteg (magyar nyelven) (PHP). zaol.hu. Zalai Hírlap, 2010. november 5. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  2. A vörösiszap tározó átszakadásának közvetlen következményei. vorosiszap.bm.hu, 2010. október 8. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  3. ^ a b Tompos Ádám: A Marcal élővilága kipusztult, veszélyben a Rába és a Duna. mno.hu. Magyar Nemzet, 2010. október 7. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  4. A Duna megmenekült, a Torna és a Marcal halott (PHP). fn.hir24.hu. Hír24, 2010. október 8. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  5. Dr. Ruttner György: Közlemény a vörösiszap ügyben keletkezett károk enyhítéséről szóló kormányhatározatról (magyar nyelven) (ASPX). mal.hu. MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  6. MTI: A vörösiszap-katasztrófa után az állam 38 milliárd forintot fordított helyreállításra (magyar nyelven) (PHP). kormany.hu. Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. október 4. (Hozzáférés: 2013. június 20.)
  7. MAL KÖZLEMÉNY (I)”, MAL Zrt., 2010. október 5. (Hozzáférés ideje: 2010. október 5.) 
  8. A Nemzeti Fejlesztési Terv szerepe az Ajkai kistérség fejlődésében. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
  9. MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. tevékenységének egységes környezethasználati engedélye. kdtktvf.zoldhatosag.hu. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
  10. Hadiállapot az iszappal elöntött Devecser főutcáján. origo.hu, 2010. október 4. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
  11. Elérte a Duna főágát a szennyeződés”, nol.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  12. Légifelvételek a katasztrófa sújtott településekről. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  13. Katasztrófa - Vörösiszap öntötte el Kolontárt és Devecsert”, Naplo-online.hu, 2010. október 5. (Hozzáférés ideje: 2010. október 5.) 
  14. Nincs ok pánikra, mégis leszívnak egy másik tározót is”, index.hu, 2010. október 5. (Hozzáférés ideje: 2010. október 5.) 
  15. ^ a b A vörösiszap nem hömpölyög. Index.hu, 2010. október 5. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
  16. Az államtitkár felfüggesztette a MAL Zrt. tevékenységét”, mti.hu, 2010. október 5. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  17. Bakó Gábor: A vörösiszap elöntés környezetinformatikai rendszerének elkészítése - Élet és tudomány LXVI. évfolyam, 23. szám, 2011. június, 708-709 p.
  18. A maró lúg miatt kerültek kórházba a legtöbben”, index.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  19. Vér, veríték, könnyek: lélekpróbáló küzdelem a vörösiszappal”, sonline.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  20. Ötre emelkedett az iszapömlés halottjainak száma”, origo.hu, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  21. Két újabb holttestet találtak a devecseri vörösiszapban”, origo.hu, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  22. A nyolcadik megtalált halálos áldozat”, inforadio.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés ideje: 2010. október 11.) 
  23. Kilencre nőtt az iszapömlés áldozatainak száma”, origo.hu, 2010. október 13. (Hozzáférés ideje: 2010. október 13.) 
  24. Iszapkatasztrófa: meghalt egy újabb sérült”, origo.hu (Hozzáférés ideje: 2010. november 5.) 
  25. Kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága (összefoglaló)”, alon.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  26. Elérte a Rábát a vörösiszap-ár”, inforadio.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  27. Döglött halakat találtak a Dunában a vörösiszap-szennyezés után”, origo.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  28. Vörösiszap: Komáromnál a szennyeződés”, kemma.hu, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  29. Magától helyreállhat a Marcal”, index.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  30. Világszerte címlapokra került a magyar iszapkatasztrófa”, origo.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  31. ^ a b Orbán: Emberi mulasztás okozta a katasztrófát”, index.hu, 2010. október 5. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  32. Egy erős slagos lemosás segít”, index.hu, 2010. október 5. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  33. A gátszakadás ellentmond a fizika törvényeinek. index.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2010. október 6.)
  34. mohikan.blog.hu: Vörösiszap-pakolást Bakonyi Zoltánnak!, 2010. október 5. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  35. vastagbor.blog.hu: Mindenki ellenőrizte, mégis átszakadt, 2010. október 5. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  36. karma.blog.hu: Erős slaggal, 2010. október 5. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  37. Kinevették a gyorssegélyt”, index.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés ideje: 2010. október 6.) 
  38. Kipusztult a Marcal élővilága”, hirado.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  39. Kiürítették Kolontárt”, FN.hu, 2010. október 9. (Hozzáférés ideje: 2010. október 9.) 
  40. A zagytározó északi oldala repedt meg”, origo.hu, 2010. október 9. (Hozzáférés ideje: 2010. október 9.) 
  41. Megtelt a vörösiszapos hulladéktározó Index.hu, 2010. október 29. (Hozzáférés: 2010. október 29.)
  42. ^ a b Devecser: súlyos gondban vannak a lomis családok nepszava.hu, 2010. november 7. (Hozzáférés: 2010. november 14.)
  43. A rendőrség nem engedélyezi a devecseri tüntetést origo.hu, 2010. november 16. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  44. nsv.hu: Gyűjtés a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  45. [origo]. „Csalók is gyűjtenek adományt az iszapömlés károsultjainak” (html), 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. december 10.) (magyar nyelvű) 
  46. Nemzeti Sport: A vörösiszap-katasztrófa károsultjai kapják a pénteki selejtező jegybevételét (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  47. Segítsünk a devecseri kézilabdásoknak! (magyar nyelven). .mkbveszprem.eu, 2010. október 8. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  48. Vörösiszap: A tragédia harmadik napja (magyar nyelven). Zalai Hírlap, 2010. október 7. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  49. Vörösiszap után vörös szőnyeg - Orbánék sztárok között töltött hétvégéje (magyar nyelven). Stop.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  50. Egymillió dollárt ad Soros alapítványa a katasztrófa áldozatainak”, origo.hu, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  51. Orbán: Az egész világból várjuk a segítséget”, origo.hu, 2010. október 9. (Hozzáférés ideje: 2010. október 9.) 
  52. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat legfrissebb hírei. maltai.hu. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  53. Iszapár - a segítség lehetőségei. mandiner.blog.hu. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  54. Összefognak az Újpest és a Ferencváros sztárjai (magyar nyelven). Ujpest.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés: 2011. december 10.)[Összefognak az Újpest és a Ferencváros sztárjai] ujpestfc.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés: 2010. november 14.)
  55. Egymillió forint az Audi ETO felhívására a vörösiszap-károsultaknak (magyar nyelven). InfoGyőr, 2010. október 29. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  56. Jótékonysági meccs a devecseriek megsegítésére (magyar nyelven) (html). Vidi.hu, 2010. november 11. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  57. Dénes András: Köszönjük, hogy játszhattunk veletek! (magyar nyelven) (html). Vidi.hu, 2010. október 13. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  58. Dénes András: Több mint másfél millió forintot adhatunk az áldozatoknak! (magyar nyelven) (html). Vidi.hu, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  59. Összefogás a vörösiszap károsultak megsegítéséért (magyar nyelven). Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának honlapja, 2010. október 25. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  60. Mit csináljak a hétvégén? Zalai programajánló (magyar nyelven). Zalai Hírlap, 2010. október 21. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  61. Dél-Magyarországi Napilap: Jótékonysági Pick-mérkőzés Makón (magyar nyelven), 2010. október 26. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  62. kisalfold.hu: Az Audi 140 millió forinttal segít a vörösiszap-katasztrófa áldozatait, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
  63. Simon János: Jótékonysági koncert a Vörösiszap által elöntött Devecserért! (magyar nyelven). Velenceito.info, 2010. október 19. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  64. Házi Péter: Iszapömlés - Jótékonysági estet szervez a megye és a város (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2010. október 13. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  65. Körmendi Erzsébet: Gyógyító Mikulástúra Nagykarácsonyban - újdonságok várják a látogatókat (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2010. november 5. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  66. TV2: Pálinkával a vörösiszap károsultakért (magyar nyelven), 2010. november 9. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  67. Felajánlások az iszapkárosultaknak (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2010. november 1. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  68. [origo]: (magyar nyelven) (html), 2011. november 11. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  69. Motorizált télapó ajándékozza meg a vörösiszap-károsultakat (magyar nyelven). ATV, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  70. RTL klub: Palacsintával a vörösiszap-károsultakért (magyar nyelven), 2010. december 2. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  71. Bulival jön a 10 milliós segítség a vörösiszap-károsultaknak! (magyar nyelven). Tabu TV, 2010. december 1. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  72. Pécsi orvostanhallgatók adománya a vörösiszap-katasztrófa károsultainak (magyar nyelven). Pécsi Tudományegyetem, 2010. december 28. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  73. www.europarl.europa.eu
  74. [1] europa.eu
  75. www.euractiv.hu
  76. José Manuel Barroso és Orbán Viktor megnyitották a pécsi konferenciát”, EurActiv.hu, 2010. október 12. (Hozzáférés ideje: 2010. október 14.) (magyar nyelvű) 
  77. Boues rouges : Jouanno demande le contrôle d'une usine française”, lemonde.fr, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) (francia nyelvű) 
  78. A csehek nem akarnak úgy járni mint Magyarország. nol.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  79. Ellenőrzik a veszélyes ukrán üzemeket”, dunatv.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés ideje: 2010. október 11.) 
  80. Ajka-Kolontár: a VDSZ elnöke a timföldgyártás újraindítását követeli”, nol.hu (Hozzáférés ideje: 2010. október 10.) 
  81. Eldőlt, az állam viszi tovább a Malt”, index.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés ideje: 2010. október 11.) 
  82. Bakó Gábor: Hosszú távú környezeti hatások vizsgálata térben és időben a vörösiszap elöntötte területeken – Környezetvédelem Ökológiai, környezettechnológiai és környezetstratégiai szaklap 2010 / 5–6. szám 18-19 p.
  83. A Mexikói-öbölben alkalmazott technológiát veti be a Károly Róbert Főiskola”, alia.karolyrobert.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  84. Orbán Viktor nem látja értelmét a vörösiszappal elöntött kolontári részek újjáépítésének”, index.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  85. Légtérzár Devecser és Kolontár felett”, nol.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  86. Két gép sértette meg a magyar légteret”, index.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 8.) 
  87. Magyarország sürgős segítséget kért az EU-tól”, nol.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 9.) 
  88. Iszapömlés: megérkeztek az EU szakértői”, nepszava.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés ideje: 2010. október 11.) 
  89. ^ a b c d Húszmilliós kártérítésért indult az első vörösiszap-per origo.hu, 2010. november 30. (Hozzáférés: 2010. november 30.)
  90. Elárverezik a Mal Zrt. vezérigazgatójának ingatlanjait origo.hu, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  91. ^ a b Biztonsági zár alá vették a Mal-vezér ingatlanjait origo.hu, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  92. 384 milliót követel a Mal-tól a MÁV a vörösiszap-katasztrófa miatt
  93. A diszpécser az iszapkatasztrófa negyedik gyanúsítottja (magyar nyelven) (HTML). origo.hu. [oriog], 2010. december 16. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  94. Wunderli László: Vörösiszap-per: mi a diszpécser legfontosabb feladata? (magyar nyelven) (PHP). mno.hu. Magyar Nemzet, 2013. március 18. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  95. 135 milliárdos bírságot kell fizetnie a MAL Zrt.-nek (magyar nyelven) (PHP). greenfo.hu. Greenfo, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  96. Több mint 135 milliárd forint bírságot kell fizetnie a Mal Zrt.-nek (magyar nyelven) (HTML). origo.hu. [origo], 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  97. MTI: 135 milliárdos bírsággal sújtották a Malt (magyar nyelven) (PHP). index.hu. Index, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  98. Több mint 135 milliárd forint bírságot kell fizetnie a MAL Zrt.-nek (magyar nyelven) (PHP). kormany.hu. Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  99. MTI: Vörösiszap: vádat emeltek tizenöt ember ellen (magyar nyelven) (PHP). index.hu. Index, 2012. január 19. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  100. MTI: [www.origo.hu/itthon/20120924-kezdodik-a-vorosiszapper.html Kezdődik a vörösiszapper] (magyar nyelven) (HTML). origo.hu. [origo], 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  101. MTI: Tizenöt MAL-dolgozó ellen emeltek vádat (magyar nyelven) (PHP). nepszava.hu. Népszava, 2012. január 20. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  102. MTI: 91 oldalas vádirat: kezdődik a vörösiszap-per (magyar nyelven) (HTML). hvg.hu. HVG, 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  103. MTI: Tétlenséggel vádolja az ügyész a Mal vezetőit (magyar nyelven) (HTML). origo.hu. [origo], 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  104. MTI: Iszapper- A diszpécserek húsz percig nem szóltak a gátszakadás után (magyar nyelven) (PHP). hir24.hu. Hír24, 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  105. [index.hu/belfold/2012/09/24/mulasztasok_sorozata_okozta_a_tragediat/ Mulasztások sorozata okozta a tragédiát] (magyar nyelven) (PHP). index.hu. Index, 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  106. MTI: Tagadta a bűnösségét a Mal szivattyúkezelője (magyar nyelven) (HTML). origo.hu. [origo], 2012. szeptember 25. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  107. Hajba Ferenc: Vörösiszap: bíróság előtt a vezérigazgató (magyar nyelven) (PHP). nol.hu. Népszabadság, 2012. október 16. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  108. Halmos György: Vörösiszap-per: vallomást tett Bakonyi Zoltán (magyar nyelven) (PHP). veol.hu. Veszprémi Napló, 2012. október 16. (Hozzáférés: 2013. július 2.)
  109. Elrendelték a Mal felszámolását (magyar nyelven) (PHP). index.hu. Index, 2013. február 27. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  110. MTI: Megalakult az állami Mal (magyar nyelven) (PHP). index.hu. Index, 2013. április 23. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  111. MTI: Adókedvezményt kérnek a Mal beszállítói (magyar nyelven) (PHP). index.hu. Index, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  112. ^ a b Iszapömlés - MAL Zrt.: Nem vagyunk hibásak. Galamus.hu, 2010. október 5. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
  113. Két hete még semmi baj nem látszott az átszakadt gáton. Origo.hu, 2010. október 5. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
  114. Évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja urvilag.hu, 2010. november 15. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  115. Miért csak utólag nézték meg a kolontári gátat az űrből? origo.hu, 2010. november 16. (Hozzáférés: 2010. november 16.)
  116. Halálos tömegszerencsétlenségnek minősítette az iszapömlést a rendőrség”, origo.hu, 2010. október 7. (Hozzáférés ideje: 2010. október 9.) 
  117. Panasszal élt meggyanúsítása miatt az iszapkatasztrófában érintett cég igazgatója”, origo.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés ideje: 2010. október 11.) 
  118. Hazament a Mal vezére”, index.hu, 2010. október 13. (Hozzáférés ideje: 2010. október 13.) 
  119. Levegő Munkacsoport: Vörösiszap: vajon mikor hallja meg végre a kormány a környezetvédők figyelmeztetéseit? (magyar nyelven), 2010. október 6. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  120. A Google-on már a katasztrófa előtt látszott a gátrepedés! Képekkel”, haon.hu, 2010. október 6. (Hozzáférés ideje: 2010. október 6.) 
  121. Repedt volt a tározó gátja? Ezt nagyon elnézte a Greenpeace (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. október 6. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  122. "A házam minden centijét iszap borítja" - ilyen az élet Kolontáron (magyar nyelven). Hírszerző, 2010. október 7. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  123. Dr. Padisák Judit 2006. évi "Az Év kutatója" Élettudomány pályadíj nyertese (magyar nyelven) (html). MTA Veszprémi Területi Bizottsága, 2010. október 7. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  124. mta.hu: az MTA tájékoztatója. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  125. mta.hu: az MTA tájékoztatója. [2010. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 8.)
  126. MTA: Radioaktív sugárzásveszélynek nincs kitéve a lakosság (magyar nyelven), 2010. október 7. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  127. mta.hu: A vörösiszap-szennyezés hatásai(MTA), 2010. október 7. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  128. Origo (internetes újság): A Greenpeace szerint sok a veszélyes anyag a kolontári iszapban (magyar nyelven) (html), 2010. október 7. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  129. MTA: Az ajkai vörösiszap-ömléssel kapcsolatban 2010. október 12-ig végzett vizsgálatok eredményeinek összefoglalása (magyar nyelven) (doc). (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  130. ^ a b A hulladék már nem szemét, hanem érték! (magyar nyelven) (PHP). mszp.hu. Magyar Szocialista Párt, 2011. szeptember 13. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  131. Robbantás okozta a vörösiszap-katasztrófát? (magyar nyelven). HírExtra, 2011. szeptember 9. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  132. Robbantás okozta a vörösiszap-katasztrófát? (magyar nyelven). Népszabadság, 2011. szeptember 9. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  133. Szándékosság a vörösiszap-katasztrófa hátterében? (magyar nyelven). Mandiner, 2011. szeptember 9. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  134. Jobbik: Szándékosság gyanúja a vörösiszap-katasztrófa hátterében (magyar nyelven), 2011. szeptember 9. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  135. MTI: Vörösiszap-katasztrófa: több a viselkedészavaros beteg (magyar nyelven) (PHP). nol.hu. Népszabadság, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2013. június 20.)
  136. Ballai Vince: Tanultunk a vörösiszap-katasztrófából (magyar nyelven) (HTML). origo.hu. [origo], 2013. június 12. (Hozzáférés: 2013. június 20.)
  137. Index: Az Index fotósa nyerte a Sajtófotó Pályázat nagydíját (magyar nyelven), 2011. január 19. (Hozzáférés: 2011. augusztus 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajkai vörösiszap-katasztrófa témájú médiaállományokat.