Égési sérülés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az égés és a forrázás a bőr és a mélyebben fekvő szövetek termikus behatások által kiváltott súlyos károsodása. A helyi károsodás mellett gyorsan más szervek és szervrendszerek szabályozási működési zavarai alakulhatnak ki. Ezeket a részben életveszélyes általános jelenségeket égési betegségként jelölik.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Égési sérülések Magyarországon

Égési sérülés 100.000 ezer lakosra számitva. 2004-es adat.[1]

██ nincs adat

██ < 50

██ 50-100

██ 100-150

██ 150-200

██ 200-250

██ 250-300

██ 300-350

██ 350-400

██ 400-450

██ 450-500

██ 500-600

██ > 600

Tűzben meghaltak száma 100.000 ezer lakosra számitva. 2004-es adat.[2]

██ nincs adat

██ kevesebb mint 1

██ 1-2.25

██ 2.25-3.5

██ 3.5-4.75

██ 4.75-6

██ 6-7.25

██ 7.25-8.5

██ 8.5-9.75

██ 9.75-11

██ 11-12.25

██ 12.25-13.5

██ több mint 13.5

Magyarországon az égési sérülések száma 100.000 lakosra számolva kevesebb mint 50. Így Magyarország egy a 83 ország közül ahol az égési sérülések száma kevesebb mint 50 (miniállamokat is beleértve). Míg a tűzben meghaltak száma Magyarországon 1-2 ember között van ami a Földön elég jónak számít.

[szerkesztés] Okok

Égés okaként számításba jön:

  • Forró folyadék (víz, élelmiszer, olvadék)
  • Lánghatás (tűz, lángív)
  • Forró gőz (vízgőz) és gáz
  • Mechanikus súrlódás (kötél, szállítószalag)
  • Forró szilárd test (villanytűzhely, vasaló)
  • Sugárzás (nap, röntgensugár, nukleáris sugárzás)

[szerkesztés] Tünetek

Az égés tünettana mindig függ a kiterjedéstől és súlyossági fokától.

A helyi károsodást három súlyossági fokra bontják, melynél a IIb és a III. klinikailag alig különíthető el.

[szerkesztés] Az égés beosztása

  • I. fokú égés - bőrpír, duzzanat és fájdalom jelentkezik - ezen sérülésekre jellemző a spontán gyógyulás heg nélkül
  • II. fokú égés - két alkategóriába osztják: IIa és IIb
    • IIa - a fellépő tünetek: bőrpír, hólyagok, fájdalom (felületes dermális károsodás) - jellemző rá a heg nélküli gyógyulás
    • IIb - hólyagok, fájdalom, anémiás bőr (vérteltségét elveszti), ezen tünetek mély dermális károsodásra utalnak - jellemző rá a hegképződés
  • III. fokú égés - szövet elhalás (nekrózis), szürke fehér vagy fekete bőr és fájdalommentesség (az idegvégződések elhalása miatt) a jellemző - ezekben az esetekben nincs spontán gyógyulás, a sérülés megfelelő kezelését követően hegképződés lép fel.

Az égés kiterjedésének becslésére a Wallace-féle kilences szabályt használják. Durva tájékoztatást nyújt arról, hogy a test összfelületének hány százaléka égett. Az égés körülbelül 15%-os kiterjedése esetén sokkveszély áll fenn.

[szerkesztés] Terápiás beavatkozások

[szerkesztés] Elsődleges, alapvető tennivalók

  • A hőbehatást megszakítása: a ruhaégést vízzel kell leönteni, pokróccal kell leteríteni vagy a még égő sérültet a földön kell görgetni
  • Hideg víz alkalmazása: a felhevült szövetek azonnali és tartós hűtése hideg (12 - 18 °C) vízzel megállítja a további károsodásokat. A hűtés legjobb formája az égett terület folyóvízzel való öblítése lenne (jobb mint a vízbemerítés) a fájdalom elmúltáig, azonban nem tovább, mint 15-20 percig, ennél hosszabb ideig tartó hideg víz alkalmazása, főleg a törzs nagy kiterjedésű égéseinél a kihűlés veszélyét rejti magában, ami tovább súlyosbítja a beteg állapotát.
  • Megfelelő fektetés: eszméletlenségnél, de spontán légzésnél a stabil oldalfektetés a javasolt (azért, hogy az esetleges hányadék, vér vagy nyál kifelé folyhasson, anélkül hogy az a légcsövön keresztül a tüdőbe kerüljön). Abban az esetben ha a légutak is sérülést szenvedtek (inhalációs traumánál) a beteget emelt felsőtesttel kell fektetni. Abban az esetben ha a nagy felületen égett sérült eszméleténél van és nem áll fenn a légutak sérülése sem, akkor úgynevezett sokkfektetést kell alkalmazni, ami a lábak magasba emelését jelenti, ez által a vér a lábakból a létfontosságú szervekbe áramlik.
  • Oxigénterápia: orrszondával, maszkon keresztül vagy intubálás esetén a tubuson keresztül, 4-6 liter oxigén percenkénti áramoltatásával
  • Vénabiztosítás, volumenpótlás: lehetőség szerinti vastag véna biztosítása kanül behelyezésével, amelyen keresztül az elvesztett folyadék pótlása infúzióval (krisztalloid: Ringer-Lactat) vagy szükség esetén vérkészítményekkel (vörösvértest koncentrátum, friss fagyasztott plazma) történik.
  • További teendők: az életfunkciók biztosítása, minden, az égett sebbel össze nem ragadt ruhadarab eltávolítása (lehetőleg nedves kötszerrel), a nyílt sebeket sterilen kell fedni (égési sebfóliával, Water-gél burkolással nedves kötszerbe), a vérnyomást és a pulzust folyamatosan kell kontrollálni, szükség esetén szóba jön az intubálás és a lélegeztetés.

[szerkesztés] Gyógyszeres beavatkozás égés és forrázás esetén

  • Sokktalanítás krisztalloid oldatokkal intravénásan (Ringer-Lactat), kezdő mennyiség 1000 milliliter.
  • Nyugtatás: Diazepám (Seduxen) vagy Midazolam (Dormicum)
  • Fájdalomcsillapítás: Morfin (Morphinum)
  • Ingerlő gáz belégzése esetén: Beclomethason aerosol (Ecobec) és/vagy Theophyllin (Euphylong).
  • kisebb égési balesetek (forrázás, forró tárgy, napégés) esetén IRIX Spray

Fontos dolog a súlyos égések esetén megfelelő szállítóeszköz (mentőhelikopter) és megfelelő célintézet (égési osztállyal rendelkező kórház) kiválasztása.

Az égés akut fázisában ellenjavalltak a kolloidoldatok, diuretikumok, cortison, katecholaminok, antibiotikumok.

[szerkesztés] Források

  1. . WHO nyelv=angol, 2011. augusztus 11. (Hozzáférés: 2009. november 11.)
  2. . WHO nyelv=angol, 2011. augusztus 11. (Hozzáférés: 2009. november 11.)

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken