Égési sérülés
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az égés és a forrázás a bőr és a mélyebben fekvő szövetek termikus behatások által kiváltott súlyos károsodása. A helyi károsodás mellett gyorsan más szervek és szervrendszerek szabályozási működési zavarai alakulhatnak ki. Ezeket a részben életveszélyes általános jelenségeket égési betegségként jelölik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Égési sérülések Magyarországon
██ nincs adat
██ < 50
██ 50-100
██ 100-150
██ 150-200
██ 200-250
██ 250-300
██ 300-350
██ 350-400
██ 400-450
██ 450-500
██ 500-600
██ > 600
██ nincs adat
██ kevesebb mint 1
██ 1-2.25
██ 2.25-3.5
██ 3.5-4.75
██ 4.75-6
██ 6-7.25
██ 7.25-8.5
██ 8.5-9.75
██ 9.75-11
██ 11-12.25
██ 12.25-13.5
██ több mint 13.5
Magyarországon az égési sérülések száma 100.000 lakosra számolva kevesebb mint 50. Így Magyarország egy a 83 ország közül ahol az égési sérülések száma kevesebb mint 50 (miniállamokat is beleértve). Míg a tűzben meghaltak száma Magyarországon 1-2 ember között van ami a Földön elég jónak számít.
[szerkesztés] Okok
Égés okaként számításba jön:
- Forró folyadék (víz, élelmiszer, olvadék)
- Lánghatás (tűz, lángív)
- Forró gőz (vízgőz) és gáz
- Mechanikus súrlódás (kötél, szállítószalag)
- Forró szilárd test (villanytűzhely, vasaló)
- Sugárzás (nap, röntgensugár, nukleáris sugárzás)
[szerkesztés] Tünetek
Az égés tünettana mindig függ a kiterjedéstől és súlyossági fokától.
A helyi károsodást három súlyossági fokra bontják, melynél a IIb és a III. klinikailag alig különíthető el.
[szerkesztés] Az égés beosztása
- I. fokú égés - bőrpír, duzzanat és fájdalom jelentkezik - ezen sérülésekre jellemző a spontán gyógyulás heg nélkül
- II. fokú égés - két alkategóriába osztják: IIa és IIb
- IIa - a fellépő tünetek: bőrpír, hólyagok, fájdalom (felületes dermális károsodás) - jellemző rá a heg nélküli gyógyulás
- IIb - hólyagok, fájdalom, anémiás bőr (vérteltségét elveszti), ezen tünetek mély dermális károsodásra utalnak - jellemző rá a hegképződés
- III. fokú égés - szövet elhalás (nekrózis), szürke fehér vagy fekete bőr és fájdalommentesség (az idegvégződések elhalása miatt) a jellemző - ezekben az esetekben nincs spontán gyógyulás, a sérülés megfelelő kezelését követően hegképződés lép fel.
Az égés kiterjedésének becslésére a Wallace-féle kilences szabályt használják. Durva tájékoztatást nyújt arról, hogy a test összfelületének hány százaléka égett. Az égés körülbelül 15%-os kiterjedése esetén sokkveszély áll fenn.
[szerkesztés] Terápiás beavatkozások
[szerkesztés] Elsődleges, alapvető tennivalók
- A hőbehatást megszakítása: a ruhaégést vízzel kell leönteni, pokróccal kell leteríteni vagy a még égő sérültet a földön kell görgetni
- Hideg víz alkalmazása: a felhevült szövetek azonnali és tartós hűtése hideg (12 - 18 °C) vízzel megállítja a további károsodásokat. A hűtés legjobb formája az égett terület folyóvízzel való öblítése lenne (jobb mint a vízbemerítés) a fájdalom elmúltáig, azonban nem tovább, mint 15-20 percig, ennél hosszabb ideig tartó hideg víz alkalmazása, főleg a törzs nagy kiterjedésű égéseinél a kihűlés veszélyét rejti magában, ami tovább súlyosbítja a beteg állapotát.
- Megfelelő fektetés: eszméletlenségnél, de spontán légzésnél a stabil oldalfektetés a javasolt (azért, hogy az esetleges hányadék, vér vagy nyál kifelé folyhasson, anélkül hogy az a légcsövön keresztül a tüdőbe kerüljön). Abban az esetben ha a légutak is sérülést szenvedtek (inhalációs traumánál) a beteget emelt felsőtesttel kell fektetni. Abban az esetben ha a nagy felületen égett sérült eszméleténél van és nem áll fenn a légutak sérülése sem, akkor úgynevezett sokkfektetést kell alkalmazni, ami a lábak magasba emelését jelenti, ez által a vér a lábakból a létfontosságú szervekbe áramlik.
- Oxigénterápia: orrszondával, maszkon keresztül vagy intubálás esetén a tubuson keresztül, 4-6 liter oxigén percenkénti áramoltatásával
- Vénabiztosítás, volumenpótlás: lehetőség szerinti vastag véna biztosítása kanül behelyezésével, amelyen keresztül az elvesztett folyadék pótlása infúzióval (krisztalloid: Ringer-Lactat) vagy szükség esetén vérkészítményekkel (vörösvértest koncentrátum, friss fagyasztott plazma) történik.
- További teendők: az életfunkciók biztosítása, minden, az égett sebbel össze nem ragadt ruhadarab eltávolítása (lehetőleg nedves kötszerrel), a nyílt sebeket sterilen kell fedni (égési sebfóliával, Water-gél burkolással nedves kötszerbe), a vérnyomást és a pulzust folyamatosan kell kontrollálni, szükség esetén szóba jön az intubálás és a lélegeztetés.
[szerkesztés] Gyógyszeres beavatkozás égés és forrázás esetén
- Sokktalanítás krisztalloid oldatokkal intravénásan (Ringer-Lactat), kezdő mennyiség 1000 milliliter.
- Nyugtatás: Diazepám (Seduxen) vagy Midazolam (Dormicum)
- Fájdalomcsillapítás: Morfin (Morphinum)
- Ingerlő gáz belégzése esetén: Beclomethason aerosol (Ecobec) és/vagy Theophyllin (Euphylong).
- kisebb égési balesetek (forrázás, forró tárgy, napégés) esetén IRIX Spray
Fontos dolog a súlyos égések esetén megfelelő szállítóeszköz (mentőhelikopter) és megfelelő célintézet (égési osztállyal rendelkező kórház) kiválasztása.
Az égés akut fázisában ellenjavalltak a kolloidoldatok, diuretikumok, cortison, katecholaminok, antibiotikumok.
[szerkesztés] Források

