Magyar labdarúgó-válogatott

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország Magyarország
Magyar Labdarúgó-szövetség
MLSZ.png
Magyar Labdarúgó-szövetség címere
Adatok
Beceneve(i) Aranycsapat(19501954)
Mágikus Magyarok(19501954)
„Nemzeti Tizenegy”
Szövetség neve Magyar Labdarúgó-szövetség
Konföderáció UEFA (Európa)
Stadion Puskás Ferenc Stadion

Szövetségi kapitány Magyarország Pintér Attila
Pályaedző Magyarország Kenyeres Imre
Csapatkapitány Gera Zoltán

Legtöbb válogatottság Bozsik József (101)
Legtöbb válogatott gól Puskás Ferenc (84)
Legfiatalabb válogatott játékos Horváth József [1]
FIFA-kód HUN
Ranglista helyezések
FIFA-rang 34. +/-
Legmagasabb
FIFA-rang
27.
(2011. szeptember)
Legalacsonyabb
FIFA-rang
87.
(1996. július)

Élő-rang 42.
Legmagasabb
Élő-rang
1.
(1953. nov. 25.–1957. jún. 12.
1957. okt. 6.–1957. dec. 22.
1958. ápr. 20.–1958. jún. 12.)
Legalacsonyabb
Élő-rang
80.
(2003. november 19.)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Első hivatalos mérkőzés
1902. október 12., Bécs, Ausztria
 Ausztria 5 – 0 Magyarország Flag of Hungary (1867-1918).svg
Legnagyobb győzelem
1912. július 14., Moszkva, Oroszország
 Oroszország 0 – 12 Magyarország Flag of Hungary (1867-1918).svg

1926. június 12., Budapest
Flag of Hungary.svg Magyarország 13 – 1 Franciaország 

1950. szeptember 24., Budapest
Flag of Hungary (1949-1956).svg Magyarország 12 – 0 Albánia 
Legnagyobb vereség
1908. június 10., Budapest
Flag of Hungary (1867-1918).svg Magyarország 0 – 7 Anglia 

1941. április 6., Köln, Németország
 Németország 7 – 0 Magyarország Flag of Hungary (1920–1946).svg

2013. október 11., Amszterdam
 Hollandia 8 – 1 Magyarország 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 9 (Először: 1934)
Legjobb eredmény Ezüstérmes (1938, 1954)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 2 (Először: 1964)
Legjobb eredmény Bronzérmes: (1964)

Az infobox utoljára frissítve: 2011. október 11.

A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Legnagyobb sikereit 1938 és 1968 között aratta: az 1938-as és 1954-es labdarúgó-világbajnokságon ezüstérmesként, az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon pedig bronzérmesként zárt. Emellett aranyérmet szerzett az 1952-es, az 1964-es és az 1968-as olimpián. A magyar válogatott tartja a leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot: 1950. június 4-e és 1954. június 30-a között 30 mérkőzésen nem szenvedett vereséget.[2]

A korábban sikert sikerre halmozó magyar labdarúgó-válogatott jelenleg Európa középmezőnyéhez tartozik, 1986 óta egyetlen nagyobb nemzetközi labdarúgótornára sem jutott ki.

A válogatott a FIFA által 2011. szeptember 21-én kiadott világranglista szerint a 27. helyen állt. Ez a helyezés új rekord volt.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar labdarúgás előtörténete és kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja.

Az első hazai football-ábrázolás, Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című, 1879-ben megjelent könyvéből.

A magyar labdarúgás legrégebbi írásos emlékeit 1879-ből őrizzük, ugyanis Molnár Lajos: Atlétikai gyakorlatok című könyvében ismerteti az addig újdonságnak számító sportot, a labdarúgást. Három évvel később 1882-ben Szabadtéri Játszó Társaság-ot alapítanak a pesti református főgimnáziumban. 1890-ben a Sport-Világ című újságban megjelentek a sportág szabályismertető kis füzetei, Bély Mihály és Szaffka Manó révén.[4]

Löwenrosen Károly a Törekvés dalárda tagjaiból verbuvált futballcsapatot, akik hétköznapi munkások voltak és nem sportolók. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén a Pékerdő egyik tisztásán (a mai MTK-pálya környékén) megmérkőztek. A hatalmas leszakadó hó sem tántorította el a csapatokat. A mérkőzést 20 perc elteltével le kellett fújni, mivel három bokatörés történt.[5]

Harry Perry, a MAC angol edzője
„A foot-ball játék kezd már hazánkban is tért foglalni. Eddig a MAC alelnökének engedélye folytán H. Perry a MAC trainere lapunk szerkesztőjének közreműködése mellett a Ludovika-akadémia tanárai és növendékeit tanítják már egy hónapja erre a rendkívül érdekes és szórakoztató játékra, azonban most már a MAC tagjai is megkezdték nagy kedvel a tanulást. A múlt vasárnap megtartott sikerült első próba valószínűleg arra fogja vezetni a MAC vezetőségét, hogy nemsokára pályát rendeztet be s talán zárkövül egy-két versenyt is rendez ezen játékból.”

Sport-Világ 1896. március 29.[6]

1897. május 9-én lejátszották az első hivatalos mérkőzést. A Budapesti Torna Club két csapata csapott össze. Stobbe Ferenc finanszírozta a piros-fehér és kék-fehér mezeket. A mérkőzést egy hirtelen jött zápor elmosta és az érdeklődő nézőközönség elmenekült a Millenárisról. Még ugyan ezen év őszén a Vienna Cricket and Football-Club vendégszereplését töltötte itt. Az első nemzetközi klubmérkőzésen BTC színeiben: Stobbe Ferenc, Harsády József, Asthon Tamás, Iszer Károly, Pesky Vilmos, Klebersberg Géza, Ray Ferenc, Yolland Arthur, Hajós Alfréd, Ramaseder István és Lender Ernő lépett pályára. A 2–0-s vereség ellenére megélénkült a futball utáni érdeklődés.[7]

1901. január 19-én az István főherceg Szálló különtermében megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az MLSZ első elnökének Jász Gézát, alelnökeinek Gillemot Ferencet, Füzeséry Árpádot és főtitkárnak Horváth Ferencet választják. Iszer Károly pedig tiszteletbeli taggá válik. Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták és kiírták a bajnokságot. Az első magyar bajnoki labdarúgó-mérkőzést BTC és a BSC csapatai játszották le.[8][9]

A válogatott első (nem hivatalos) mérkőzésén az ellenfél ugyancsak a válogatott volt. Az MLSZ Intéző Bizottsága által összeállított A- és B-keret csapott össze egymással és a B csapat nyert 4–3-ra. Tehát az első nem hivatalos válogatott gólokat a magyar csapat magyar csapatnak rúgta. A magyar labdarúgó-válogatott szervezője és első szövetségi kapitánya Gillemot Ferenc lett, aki az MLSZ egyik alapító tagja volt. 27 évesen hamarabb volt kapitány, mint labdarúgó. 1902–1904 között 5 válogatott mérkőzésen edzette a csapatot.
Az első nemzetközi mérkőzésének időpontja 1901. április 11-re esett. Annak ellenére, hogy az ellenfél egyelőre csak egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4–0-s vereséggel zárult. Később az angolok 5 nap leforgása alatt legyőzték a MÚE, a BTC és a Műegyetemi FC csapatát is. Pár nappal később a válogatott kétszer összecsapott a Surrey Wanderer ellen. Az eredmény 5–1-es és 6–1-es vereség lett.
1902. október 12-én az osztrák válogatott ellen került sor a labdarúgó-válogatott hivatalos debütálására, a „sógoroknak” szintén ez volt az első hivatalos mérkőzésük. Az összecsapás csak hat évvel később, 1908-ban kapta meg a hivatalos válogatott-mérkőzési rangot, mivel a két csapat Wien és Budapest néven lépett pályára. A két szövetség megállapodott, hogy oda-vissza mérkőzésrendszerben, minden évben összecsapnak a fővárosokban. (Nem is véletlen, hogy napjainkig az osztrák válogatottal került szembe a magyar csapat legtöbbször.) Európában ez a két csapat csapott össze először. Illetve ezután a mérkőzés után 10 válogatottat tartottak nyilván a világon.

Az első hivatalos nemzetközi győzelemig és az első magyar válogatott gólig csak a következő összecsapásig kellett várni. Magyarországon fogadták 1903. április 5-én Csehország csapatát. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár. Ez volt Csehország első nemzetközi mérkőzése. Ezzel ők lettek a 11. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban.
1904. október 9-én már Stobbe Ferenc ült a válogatott kispadján, mint szövetségi kapitány. 1904–1906 és 1907–1908 között 10 mérkőzésen irányította a csapatot. Első megbízatása után Hajós Alfréd követte őt (1906) majd Hajós után is ő került vissza. Gillemot Ferenchez hasonlóan ő is alapító tag volt és később mint kapitány is kipróbálhatta magát.
1905. június 9-én kiosztották a szövetség bársony sapkáját azon játékosoknak, akik pályára léptek a válogatottban. Szűk 3 év alatt 37-en fordultak meg a válogatottban 7 mérkőzésen.
Az első filmen is archivált mérkőzést 1907. november 3-án játszotta a válogatott (Magyarország - Ausztria 4:1) Célja a válogatott népszerűsítése a vidéki városokban. Ez volt a 14. mérkőzés.
1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába - Muzsa Gyula közbenjárására. 1905-ben már az MLSZ-nek lehetősége lett volna csatlakozni, de csak az osztrák szövetségen keresztül kapott meghívót és emiatt nem küldött ki képviselőt.
1908. június 10-én, hazai pályán fogadták a sportág kitalálóit és egyben akkori mestereit, az angolokat. A válogatott 7:0 arányú vereséget szenvedett a kor legszínvonalasabb technikáját és taktikáját képviselő szigetországiak ellen.
1908. november 1-jén a 18. mérkőzésen már a negyedik szövetségi kapitány fordult meg a csapat élén. Minder Frigyes (1908–1911, 1914–1915, 1919, 1930) összesen 24-szer irányította a válogatottat, illetve ő tért vissza a mai napig legtöbbször a válogatott kispadjára (4 alkalommal)
A két éves tagság után Budapesten szervezték meg a FIFA következő, VI. kongresszusát 1909. június 29–31-ig. Az esemény alkalmából fejlesztették és kibővítették a Millenárist. Nemzetközileg a legfejlettebb pályát adták át és rögtön három válogatott mérkőzéssel fel is avatta a magyar csapat. (Magyarország – Anglia 2:4, Magyarország – Ausztria 1:1, Magyarország – Anglia 2:8.)

1910-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar labdarúgó-válogatott az 1912-es játékokon

A nemzeti csapat 1912 nyarán szerepel először olimpián. Minder Frigyest váltó Herczog Ede készítette fel a csapatot, aki nem csak edző, hanem nemzetközi labdarúgó-játékvezető is volt. 1911 és 1919 között zajlott le a Herczog és Minder „edzőkeringő”, ugyanis sorozatosan egymást váltották a kispadon. (Herczog 1911–1914 és 1916–1917 között összesen 31 alkalommal irányította a nemzeti tizenegyet.) Az olimpiai részvételt a nehéz anyagi helyzet majdnem meghiúsította, de adományokból és barátságos meccsekből mégiscsak sikerült kijutni az olimpiára. A sorsolás után a mindig erős angol válogatottal került szembe a magyar csapat, és 7–0-s vereséggel már az elején búcsúznia kellett. A mezőnyben szépen játszott csapat, de mindenki maga akarta megoldani a helyzeteket, hiányzott a csapatmunka. A vigaszdíjmérkőzéseket sorra győzve viszont megszerezte a vigaszdíjat. A németeket 3–1-re a legendás Schlosser Imre mesterhármasával az osztrákokat pedig könnyed játékkal Schlosser, Pataki és Bodnár góljaival 3–0-ra verték. Ezzel a szerepléssel a magyar csapat - ha csak vigaszdíjjal is –, de első nemzetközi sikerét érte el.

„…Most, midőn az egész világ tud arról, hogy az olimpia vigaszdíj döntőjében Magyarország Ausztriával küzdött és győzött, úgy nincs ember, aki elhiggye, hogy Magyarország szintén csak egy szerény tag az osztrák örökös tartományok sorában. Újabb lépés volt ez az osztrák match Magyarország önállóságának megismertetésére…”

– részlet a Sport Világ korabeli számából

Érdekesség még, hogy az olimpiát követő, közvetlen két mérkőzést Moszkvában az orosz nemzeti csapat ellen játszották és a magyar labdarúgás egyik legnagyobb arányú győzelmet is ekkor érték el. Oroszország - Magyarország 0–9 és Oroszország - Magyarország 0–12. A két mérkőzésen összesen Schlosser 7, Pataki Mihály 6, Kertész 6, Tóth-Potya és Bródy 1-1 gólt szereztek.
1914. június 19. Az 50. válogatott mérkőzés frappánsra sikeredet. Mondhatni úgy, hogy le is játszották és nem is. A svéd szövetség két mérkőzést kötött le, az elsőn B-csapattal, míg a másodikat tervezték hivatalosnak, ahol teljes gárdával álltak volna ki. Az 50. pont a B-válogatott elleni mérkőzésre esett, amit be is húzott a csapat 5–1-re. Viszont ezt a mérkőzést a svéd szövetség, mint B-válogatott összecsapásként kezeli. A hazai statisztikák viszont főmérkőzésként aposztrofálják most is. Két nappal később 1–1-es döntetlent játszottak.

Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jön létre. A fronton is rendszeresek a foci meccsek, hadifogolytáborokban jönnek létre csapatok, egyesületek. A bezárt katonák túlélő eszköze a futball lett. A világégés után 1918-tól érezhetőek a nehéz következmények. Szűkölködnek a klubok, és ráadásul még a labdarúgást is díj ellenében lehetett játszani. Még a válogatott játékosok is ócska szerelésben játszanak. 1914–1918 között csak a háborúban is mellettünk harcoló osztrákokkal csaptunk össze 16 alkalommal.

Magyar válogatott 1918. május 3-án. Balról: Hogan edző, Konrád II, Kertész II, Szabó, Feldmann, Orth, Schlosser, Nemes, Ging, Fogl II, Schaffer

1918–1919 között új szövetségi kapitány kerül a válogatotthoz Fehéry Ákos személyében, a kor egyik legnevesebb futball-szakértője, korábbi válogatott, későbbi ismert játékvezető. 5 mérkőzésen 5 győzelmet ért el.

1919-ben Anglia fellép a központi hatalmak ellen a FIFA-nál és megkísérli kizáratni azokat (köztük Magyarországot is). Mivel a FIFA nem tett eleget a kérésnek ezért Nagy-Britannia három szövetsége (Anglia, Skócia, Wales) és Írország kilépnek a FIFA-ból. (1924-ben térnek vissza). Ugyanebben az évben nagy számban elindultak külföldre a magyar labdarúgók azzal a céllal, hogy profi játékosként keressék meg kenyerüket mivel itthon akkoriban amatőrként csak némi prémiumot kaptak a játékosok, de nem ebből éltek. 1920-ra még többen a légióskodásba kezdenek. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Németországban egy komplett magyar csapat alakult. Három mérkőzést játszhattak és mindhármat megnyerték. A német szövetség magyar nyomásra megvonta az engedélyüket.

1920-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920-as olimpia megrendezési jogától megfosztották Budapestet és helyette Belgium rendezte meg. Ráadásul a NOB döntése alapján a központi hatalmak országainak (Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország) sportolói nem vehettek részt. Ez hatalmas arculcsapás volt mind az olimpiát hazánkba álmodó közönségnek és a magyar labdarúgásnak. Illetve az első sikergenerációs magyar csapat utolsó nagy megmérettetésétől fosztották meg. Ebben az évben két kapitány is kipróbálhatta magát. Harsády József egy döntetlent ért el Tibor Lajos pedig két vereséget.

E gondterhes időkben állt össze a híres Fogl-Gát. 1920. november 7-én játszott együtt először a testvérpár Fogl Károly és Fogl József. Károly maga volt a megtestesült masszív bekk, a rombolás volt a célja. Termetét, felépítését és játékát csak személyisége múlta felül, ezzel még a csapatkapitányi címet is kiérdemelte. Öccse József pályafutását szinte végig játszotta bátyjával, mind Újpesten, mind a válogatottban egymás oldalán szerepeltek. De sosem testvére árnyékában. A ráeső feladat sokkal inkább kifinomultabb labdakezelést igényelt, az indításokat. Határozott, összeszokott, jól kiegészített, kemény párost alkottak. Ezt mi sem bizonyítja be, mint nemzetközi hírük. (A kapus előtt két hátvéd helyezkedett el, előttük a három fedezet, akik a mai védekező középpályások korabeli megfelelői és legelöl játszott öt csatár. Ez volt 2-3-5-ös gúla rendszer. Amiben a két Fogl fiú művészszinten játszott hátvédsort.)
Fogl Károly helyére Jóska mellé olyan hátvédek kerültek, mint Dudás Gyula, Mándi Gyula vagy Korányi Lajos.
1921-ben az egykori válogatott fedezet, sportújságíró és futballszakember Kiss Gyula vette át a válogatott irányítását. 1921–1924 és 1926–1928 között összesen 42 alkalommal irányította a válogatottat.

1924. évi nyári olimpiára is szűkös az anyagi helyzet. A 22-fős keretet állami támogatás nélkül az MLSZ saját erejéből küldte ki Párizsba. A válogatott erőn alul teljesített. Az alsó ágon kezdtük meg szereplésünket Lengyelország ellen. A meccsen végig a magyar csapat irányított és 5 góllal simán továbbjutott a nyolcaddöntőbe. A szurkolók joggal bizakodtak a következő mérkőzés előtt, hisz a papíron gyengébbnek kezelt egyiptomi csapat ellen léptünk pályára. (Fontos: Mégis kiemeltként ott volt az afrikai csapat már a nyolcaddöntőben.) A mérkőzés 4. percében jött a hidegzuhany, gólt kaptunk majd azt követte még kettő. Itthon az „egyiptomi csapás” után a nagy nyomásra nem csak a szövetségi kapitány, hanem még az MLSZ elnöke is lemondott. (Érdekesség: ezt a kort idézi Sándor Pál a Régi idők focija című filmjében.)

1924-ben Holits Ödön egy mérkőzésen vezette a csapatot, mint helyettes Franciaország ellen. Ez volt a 100. válogatott találkozó. Az egyiptomi csapattól elszenvedett vereség után viszont a közhangulat nem javult ráadásul egy unalmas meccsen győztünk 1–0-ra. Máriássy Lajos 1924–1926 és 1930–1932 között 31 mérkőzésen irányítja a csapatot, majd 1926-ban visszatér Kiss Gyula a kapitányi posztra.

1926-ban véget vetnek az amatőrizmusnak. Azért volt fontos ezt a lépést megtenni, mert az 1920-ban elindult kivándorlás hatására a válogatottba szerényebb képességű játékosok folyamatos kudarcokra voltak csak képesek. Az MLSZ mellett egy 24 tagú szövetség alakult, ami a 24 legjobb magyar klubot tömörítette magába. Ismét felosztották egy első és egy második osztályra a mezőnyt később kiegészült egy harmadikkal. Fejlődésnek indult a honi bajnokság, külföldön játszó tehetségeink egy része hazatért.
1927. június 12-én a negyedik magyar-francia összecsapáson nyertünk méghozzá új gólrekordot beállítva: Magyarország - Franciaország 13–1. Ekkora épült fel Takács II József lábtöréséből és hat gólt szerzett a mérkőzésen, ezzel egy 16 éve élő csúcsot állított be. Korábban csak a visszavonuló Schlosser Imre lőtt ennyit egy meccsen a svájciaknak. Találatokat jegyeztek még, Kohut Vilmos (2), Sárvári György (2), Orth György (2) és egy öngól is született. Egy jubileumhoz érkezett a Fogl-gát. Fogl József 25., bátyja pedig Fogl Károly 50. válogatottságát ünnepelte. A későbbiekben bevont válogatott mérkőzések utólag csúsztatják ezt a statisztikát.
1927–1930 között Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Olaszország és Svájc részvételével kiírták a Európa Kupát, ez volt az első nemzetközi labdarúgókupa. Az első kiírást Olaszország nyerte egy, a magyar válogatottal vívott mérkőzés után.
1928–1929 között Földessy János lett 6 mérkőzésen a szövetségi kapitány. Labdarúgó, szakértő és újságíró. 1909-től archiválja a labdarúgásunk történetét és ekkor jött létre az első Magyar football évkönyv.

1930-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1930. Juliet Rimet kidolgozta a Világbajnokság tervét, ami a labdarúgás legrangosabb eseményének emelt ki. Az I. labdarúgó világbajnokságon a magyar csapat nem szerepelt. Az ok a távolság is lehetett, hisz Uruguay volt a rendező illetve, hogy nem selejtezőn, hanem meghívásos alapon kerültek világbajnokságra a csapatok. Mégis van magyar vonatkoztatása: Fischer Mór a FIFA alelnöke és Orth György pedig Chile-ben dolgozott.
1930-ban Pataki Mihály három mérkőzésen volt a válogatott szövetségi kapitánya. Majd ebben az évben Minder Frigyes negyedik és egyben utolsó ciklusát töltötte a válogatottnál, négy mérkőzésen.

1930–1932 között kiírták a 2. Európa kupát, ismét hat ország részvételével (Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Olaszország és Svájc). A bajnoki lebonyolítású kupában a 3. helyet értük el. 1933–1935 között a 4. kiírásban ugyancsak a 3. helyet sikerült elérni.

1932–1934-ig Nádas Ödön volt a szövetségi kapitány, 17 mérkőzésen. 1934-ben elkezdődtek a selejtezők a 1934-es labdarúgó-világbajnokság-ra. Az első selejtezőn Bulgária ellen játszottunk és az ellenfél kispadon egy ismerős arc Fogl Károly ült. Az összecsapás vége biztos magyar győzelem és a visszavágón ugyancsak 4–1-re győztünk.

Ugyancsak '34-ben sikerült végre először két vállra fektetni az angol oroszlánokat. Az ellenünk hibátlan mérleggel bíró angol csapat szakértők szerint a legkimagaslóbb játékerőt képviselték akkortájt. Mint eddig, mindenki sima vendég győzelme várt, csak a pályára lépő magyar 11 nem. Avar István és Sárosi György találtaira a második félidőig kellett várni az angolok csak a szépítésre voltak képesek. A végeredmény:

Magyarország - Anglia 2–1

A csapat tagjai: Háda József, Vágó József, Sternberg László, Szalay Antal, Szücs György, Lázár Gyula, Rökk Ede, Avar István, Sárosi György, Toldi Géza, Kemény Tibor

A hazai sajtó egekig magasztalta a magyar csapatot és a közvélemény hasonló eredményességet várt el a két hét múlva a soron következő világbajnokságon.

Az Olaszországban megrendezésre kerülő világeseményre a címvédő Uruguay nem utazott el és Dél-Amerika többi csapat sem a legjobbjaival állt fel. 16 csapatos mezőnyben az európai országok domináltak (12) Észak- és Dél-Amerikából három csapat míg Afrikából csupán csak egy vett részt.

A magyar csapat már szinte megszokhatta a világversenyekre való viszontagságos kiutazást. Csapatunk csak egy héttel az első összecsapás előtt érkezett meg ráadásul itthon még előtte bajnokikon játszottak játékosaink. Tóth-Potya István edző helyet sógora Feldmann Gyula (aki akkoriban az Inter kispadján ült) irányította kint a csapatot. A torna nyolcaddöntőjében a tíz évvel ezelőtti pofonosztónk Egyiptom ellen kezdtünk. Egy hullámzó teljesítményű meccsen 4–2-es sikert arattunk.

A negyeddöntőben az osztrákok ellen mérkőztünk. A magyar csapat húzó emberei nem voltak 100%-os állapotban. Ráadásul a győztes csapatban meglepő húzásokat tett a szövetségi kapitány. Az osztrák sportdiplomáciai lobbi hatására egy olasz játékvezető kapta a mérkőzést egy belga helyett. Az olasz játékvezető közismerten nem szerette a harcos test-test elleni küzdelmeket amiben Toldi Géza igazi talentuma rejlett. Hugo Meisl az osztrák szövetségi kapitány így már a mérkőzés előtt nagy taktikai húzást tudott magáénak. Az osztrákok szűk egy óra elteltével már 2–0-ra vezettek. Pszichikailag mi hátrányból indultunk, hisz az olasz játékvezető minden egyes ítéletét megkérdőjelezhettünk volna ezután a Meisl csel után és volt is mit: meg nem ítélt kezelések, jogtalan kiállítás. Mindemellett sérülések is nehezítették a játékot. A magyar válogatott becsületére legyen mondva sikerült a szépítés és kilenc játékossal is támadó futballt játszottak. A kiesés után a sajtó és a szurkolók a vezetést vonták felelősségre, hogy nem nyújtottak megfelelő körülményeket.

A világbajnoki szereplés után Nádas Ödönt Dietz Károly váltotta, aki 41 válogatott mérkőzésen dirigált. Ügyvéd és budapesti rendőrfőkapitány.
1936-ban a berlini olimpián az amatőr magyar labdarúgó válogatott a labdarúgótorna első fordulójában kikapott és kiesett a lengyel nemzeti csapattól.
1937-ben Közép-Európa és Nyugat-Európa válogatottja csap össze Hollandiában. A magyarokat Lázár Gyula, Sárosi György, Sas Ferenc illetve Cseh II László képviselte. Végül a Közép-Európai csapat 3–1-es győzelmet aratott, Sas Ferenc két gólt szerzett a mérkőzésen.
A világbajnokság ismét selejtező mérkőzésekkel kezdődtek meg. A görög nemzeti csapat ellen vettük fel a harcot. A mérkőzés előtt a két szövetség megállapodott, hogy egy mérkőzésen dől el a kijutás. Szó szerint átgázolt a magyar csapat ellenfelén.

Magyarország - Görögország 11–1

A sorban harmadik 1938-as labdarúgó-világbajnokságot Franciaország rendezte meg. A világeseményen 15 csapat vett részt. A magyar csapat kiutazása ismét sem ment zökkenőmentesen. Egy csatlakozás lekésése után végül a csapat mégis továbbutazhatott a reimsi polgármester közreműködésével.

A nyolcaddöntőben Holland-India (nem Hollandia) csapata ellen kerültünk össze. A csapat nem bízta a véletlenre a mérkőzés végkimenetelét. A legerősebb összeállításban léptünk pályára az ismeretlen játékerőt képviselő ázsiai csapat ellen. Azonban az óvatosság túlzottnak bizonyult. Az első félidőben kényelmes 4 gólos vezetés után a magyar csapat visszaállt és óvatos játékkal tartalékolva a következő mérkőzésre félgőzzel játszott, de így is szerzett még két gólt.

A negyeddöntőben Svájc következett. Az ellenfelünk fáradtabban várta a mérkőzést, hiszen az első fordulóban a német csapat ellen játszottak egy döntetlent, és csak a megismételt mérkőzésen tudtak felül kerekedni. Ennek ellenére a svájciak jól játszottak, de az első félidő hajrájában Sárosi György gólt fejelt, majd a mérkőzés lefújása előtt Zsengellér Gyula bombájából gól született.

Az elődöntőben Svédország várt ránk. A mérkőzés első percében hatalmas meglepetésként az ellenfelünk megszerezte a vezetést. Ez olyannyira leblokkolta a csapatot, hogy az első játékrész feléig kellett várni a magyar válaszra. Magyar akció végén a lövésbe csak belekotorni tudnak a svéd védők és öngól. Újra visszatértünk a mérkőzésbe és jó játékkal még 4 gólt szereztünk. Zsengellér 2, Titkos Pál és Sárosi 1-1 góllal járult a magyar sikerhez és Magyarország ott volt a döntőben.

"A magyarok briliáns játékukkal szétrobbantották a svéd csapatot."

Paris Soir 1938. június 17.

Az 1938-as világbajnokság döntőjének felállása

Hatalmas sikernek számított, hogy Magyarország döntőt játszhatott. Ilyen magaslatra még sosem ért el a válogatott és a közönség bizakodott a világbajnokság megnyerésében, holott talán ez az olasz csapat ellen irreális elvárás volt. Ráadásul 13 éve nem sikerült győznünk ellenük. A döntő előtt a szövetségi kapitány változtatott a csapatban, a hátvédsorban és a középpályán is. A mérkőzés elején már potyogtak a gólok. A magyar csapat a 6. percben hátrányba került, de Titkos rá két percre egalizált. 10 perccel később az olaszok ismét vezettek. majd előnyüket megduplázva már 3–1 volt az eredmény. A hajrában a csapatunk még Sárosi góljával visszatért a meccsbe, de megszületett ezután a negyedik olasz gól is. A mérkőzés után a magyarok is elismerték, hogy a jobbik, erősebb, jobban játszó csapat győzött. Dietz Károly szövetségi kapitány nem mondott le közvetlenül a világbajnokság után csak egy évvel később. Szépségtapasz még, hogy a góllövőlistán Zsengellér második 6 góllal, Sárosi 5 góllal harmadik lett.

1940-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939-ben a labdarúgásban is megjelennek a fasiszta gondolatok. Háborús hangulat uralkodik a pályán és amellett. A sport nemzetvédő, nemzetnevelő erejét, feladatát hangsúlyozzák. Dietz Károly helyére Ginzery Dénest nevezték ki és 14 mérkőzésen irányította a válogatottat. A háború kirobbanása előtt pár nappal a csapat Lengyelországban vendégszerepelt. Ekkor győzött először ellenünk a lengyel labdarúgó-válogatott.
1940. a KK helyett kiírt Duna Kupában vett részt a válogatottunk.
1941. Ginzery eredménytelenségét követően Fábián József követte a kispadon, aki csak 3 mérkőzésen bizonyíthatott. A magyar foci egyik legnagyobb kudarca volt ez a korszak, a magyar labdarúgás mélypontja.
1942. Vághy Kálmán 6 mérkőzésen volt szövetségi kapitány.
1943. A levente labdarúgó-bajnokságban több mint 800 csapat, mintegy 10 000 fiatal labdarúgó vesz részt. A háború folyamatai miatt nagy részük a bajnokság végére már a fronton van.
1944. A bajnokságot hadi bajnoksággá alakították át. Csak fővárosi csapatok vehettek részt benne, de ezt a bajnokságot nem lehetett befejezni. Légitámadások és harci események miatt nem lehetett sem a bajnokságot sem pedig a mérkőzést befejezni.

1945-ben megszüntetik a profizmust és elkezdődik a háború utáni első labdarúgó-bajnokság. Húsz hónapon után ismét válogatott mérkőzést rendeztek. Az örök rivális Ausztria volt az ellenfelünk.

Gallowich Tibor korábban labdarúgó, edző, sportújságíró volt és '45-ben a válogatott élén is kipróbálhatta magát 18 mérkőzésen. Szövetségi kapitánysága alatt Sebes Gusztávval dolgozott, aki követte is a kapitányi poszton.

Puskás 1971-ben

1945. augusztus 20. A 18 éves Puskás Ferenc ekkor debütált az osztrákok ellen és a 12. percben már meg is szerezte válogatottságának első gólját.
1947. májusában a magyar labdarúgás 50 éves jubileumát ünnepelték egy válogatott labdarúgó-mérkőzéssel, ami mi más lehetett volna, mint egy magyar-osztrák mérkőzés. Hajós Alfréd tiszteletét tette ezen a mérkőzésen és ő végezte el a kezdőrúgást. A játék méltó volt az ünneplésre, viszont egy hatalmas katasztrófa következett be. Az Üllői úti stadion B-lelátója leszakadt a mérkőzés közben. Rengeteg sérültet (közel kétszázat) menekítettek ki. A futballunkban uralkodó állapotok ebben a tragédiában csúcsosodtak ki. Körvonalazódott a Népstadion megépítése.

1947-ben kiírták a Balkán kupa első sorozatát. Jugoszlávia legyőzése után (3–2), Bulgáriát legázoltuk (9–0), Albánia ellen sima győzelem (3–0) és a döntőben Románia felett arattunk 3–0-s győzelmet. Így Magyarország megnyerte az első Balkán Kupát, és hogy érezzük milyen is volt ez a válogatott: Bozsik József, Zakariás József, Grosics Gyula ebben a sorozatban mutatkozott be. Hidegkuti Nándor két év után tért vissza a válogatottba, mivel nem fért be a válogatottba! Szusza Ferenc akiről az akkori újságok így írtak: "Nincs még egy ilyen csatár ma Európában." Valamint Deák Ferenc, aki az 1945–46-os bajnoki idényben 66 gólt lőtt. Ez nemzetközi mezőnyben is párját ritkítja.

1948–1953 között lebonyolításra került az 5. Európa Kupa. Svájc, Ausztria, Csehszlovákia, Olaszország és Magyarország részvételével. Ezzel párhuzamosan megrendezték a Balkán Kupa második sorozatát, így nem is csoda, hogy egy napra akár két mérkőzés is esett.

1950-es évek, az Aranycsapat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fiatal Sebes Gusztáv

1949. január 6-án hivatalosan Sebes Gusztávot nevezték ki szövetségi kapitánynak. 69-szer irányította a legjobbakat. Első mérkőzésén kikapott Csehszlovákiától. A jövőre tekintett, és az osztrákok ellen, a következő mérkőzésen, a Budapesten lejátszott meccsen már a fiatalokra építette a csapatot. 6–1-re nyert a válogatott. 1949–1951 évek a csapatkereséséről szól kisebb nagyobb buktatók után körvonalazódott a válogatott.

Az 50-es évek elején a kapitány elkészíti a válogatott "hároméves tervét". Ez a terv 3 szakaszból állt. A már elkezdődött Európa Kupa, az olimpia és az 1954-es svájci világbajnokság megnyerését tartalmazta. Ez a 3-as győzelem nem volt alaptalan elképzelés. Rengeteg játékos, hatalmas lelkesedés kísérte a sportágat. Az akkori politikai vezetés teljes mértékben a sportág mögé állt. Megkezdődött az "aranycsapat" kialakítása, kidolgozták a korszakalkotó játékrendszert, ami már kezdte hozni az eredményeket is.

Az olimpiákon való futballrészvételünk sosem ment zökkenőmentesen, lásd most is. Jelen esetben sokkal inkább a Párt akadályozta volna meg az utazást. Meghatározó sportolókat nem akartak kiengedni a világversenyre. Henni Géza és Lóránt Gyula is köztük volt. Utóbbi mégis kiutazást nyert. Jól jelképezi azt is, mekkora futball nagyhatalom volt ekkoriban az ország, hogy a keretből folyamatosan kimaradt a klasszis Sándor Károly.

Az 1952. évi olimpiai labdarúgó tornán vett részt a legtöbb csapat az olimpiai labdarúgás történetében. Összesen huszonöt nemzet képviselte magát.
Első ellenfelük Románia volt a selejtezőkben. Már a mérkőzés előtt úgy könyvelték el az egész tornát a magyar futballbarátok, hogy ezen a tornán nincs ellenfelünk és miénk az arany. A sportvezetés pedig a 2–4. helyezést várta el. Nos, ez az első mérkőzés majdhogynem keresztbe húzta egy ország számításait. Lassan döcögősen indult el a mérkőzés mégis 2–0-s vezetéssel értünk el a hajrába, ahol a románok csak szépíteni tudtak. A meccs utolsó említésre méltó eseménye Kocsis Sándor kiállítása. A mérkőzés után dicséretek mellett jogos kritikák is előkerültek. Bozsik fedezetpárja ezek után lett Zakariás.
A nyolcaddöntőben a számunkra mindig veszélyes olasz válogatottal kerültünk szembe. Jó játékkal kezdtük a mérkőzést. Sebes Palotás Pétert rakta be középcsatár posztra, aki meg is hálálta a bizalmat. Két gyors gól és már a félidő közepén két góllal vezetünk. Kocsis Sándor a lefújás előtt betalált ezzel beállítva a végeredményt. Gyakorlatilag hiba nélkül játszották végig a találkozót, a végeredmény 3–0. A negyeddöntőben egy kifejezetten jó török csapat várt ránk. Hiába voltak nagy álmaik, mi azokat szétzúztuk egy látványos, könnyed játékkal. 7–1-re nyertünk. Egységesen, összeforrottan, éretten játszott csapatunk bár néha könnyelműen. Az elődöntőben a címvédő svéd válogatottal kellett megmérkőznünk. Komolyan, koncentráltan feszültek egymásnak a csapatok. A magyar fölény már az első támadás után megmutatkozott. Puskás Ferenc 20 méterről bombagólt szerzett. Ezt a találatot még 5 másik követte. Az elődöntőt magabiztosan nyerte a magyar csapat.
A döntőt Jugoszlávia ellen vívtuk. Ellenfelünk Szovjetunióval két mérkőzésen keresztül harcolt a fináléba jutásért. Ahogy az egy döntőhöz illik, nagy iramú küzdelemben játszottak a csapatok. Puskás tizenegyest is hibázott az első félidőben. A második félidő elején azonban már nem állta útját jugoszláv a labdának, de lesgól született. A 71. percben végre megszületik az első szabályos magyar gól. A kifutó kapus hibázik, elpattan tőle a labda Puskás szemfüles és gólt szerez. A lefújás előtt még Czibor eresztett meg egy bombát, amibe senki sem tudott beleérni, 2–0.
A lefújás pillanatában mindenkiben tudatosult: Olimpiai bajnok: Magyarország!

Az aranycsapat első nagy sikerét a helsinki olimpia megnyerése jelentette. A magyar válogatott elkápráztatta a világot ezzel a mérkőzéssel.

Az Európa kupa 5. sorozatának kiírásának döntőjét a római olimpiai stadionban rendezték meg. Az olasz és a magyar válogatott csapott össze. Majd százezer ember volt kíváncsi a mérkőzésekre, az impozáns korszerű stadion megnyitója mellett az olimpiai bajnok Magyarország volt a nagy attrakció. Ráadásul az olimpiai aranyérmünkhöz az olasz válogatott legyőzése is kellett. Fűtötte tehát az ellenfelet a visszavágás. Pont ezen okokból számunkra is fontos volt az összecsapás. Az olimpia után az Európa-kupa megnyerése rendkívül nagy fegyvertényt jelentett volna, ráadásul 28 év után végre esélyünk volt az olaszokat hazai körülmények közt is legyőzni.
A játékosok a későbbiekben klasszikusnak nevezett Aranycsapatos felállásban léptek pályára: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. Az olaszok nem hagyták a véletlenre a meccs végkimenetelét. Hatalmas rohamokkal kezdték a mérkőzést, de a védelmünk rendkívül jól helyt állt. A Bozsik irányította védelem ellentámadásokra is képes volt és ebből az első félidőben a csapat vezetést is szerzett. A második félidőre a vendégek szétzilálták a hazaiakat. Erősebbek és jobbak voltak a magyarok és ez még két gólban csúcsosodott ki. 3–0-s végeredménnyel a magyar válogatotté lett az Európa-kupa!

1953. november 25-én játszották Londonbanaz évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia–Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába.

Ebben a félidőben még 5 gólt láthatott a közönség, hiszen a magyar csapatból még betalált Hidegkuti a 22., Puskás a 25. és a 29. percben, valamint az angolok közül Sewell a 14., Mortensen a 38. percben, így az eredményjelző 45 percnyi játék után 4:2-es állást mutatott a javunkra. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen.

Budai a felezővonalnál vette el a labdát Robbtól, amely Buzánszky révén jutott el Puskáshoz, aki egyből továbbadta Bozsiknak, és ő laposan Hidegkutinak passzolt, ekkor Wright megtámadta csatárunkat, így ő Budaihoz passzolt, aki a teljesen üresen robogó Czibornak adta a labdát, aki középre, az érkező Puskás elé gurította a labdát, aki lekezelte a játékszert, és mikor mindenki kapura lövést várt tőle, az érkező Wright elől ballal visszahúzta, és félmagasan, óriási erővel a kapu bal sarkát lőtte ki. Ezt a gólt azóta is sokszor emlegetik azok, akik egy kicsit is értenek a labdarúgáshoz. A szünetben biztos nem kapott dorgálást az Aranycsapat Sebes Gusztáv szövetségi kapitánytól, hiszen tökéletes játékkal 2 góllal vezettek az angolok ellen.

Alig telt el 5 perc a második félidőből, Bozsik József máris betalált, ezzel 5:2-re módosította az állást. Hidegkuti nem sokkal később szintén gólt ért el, ezáltal 6:2 lett az állás, az eredmény ismeretében mondhatjuk azt, hogy magyar csapat csillapította mérhetetlen góléhségét. Az angolok erejéből már csak a szépítésre futotta, Ramsey talált be Grosics kapujába az 57. percben, 11-esből.

Az Aranycsapat a 6:3-as meccsel írt sporttörténelmet. A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek". Máig ez az angol labdarúgó-válogatott legnagyobb arányú veresége. Sablon:Az Aranycsapat

16 nemzeti válogatott kezdte a világbajnokságot a csoportmérkőzésekkel. Minden csoportban volt két kiemelt együttes, amelyeknek nem kellett egymás ellen fellépniük.
A torna legnagyobb esélyese a magyar együttes volt, akik a vb-t megelőző években látványos támadójátékkal nyűgözte le a világot. A magyarok igazolták is a hozzájuk fűzött reményeket, és két sima győzelemmel kezdtek a csoportban. NSZK ellen 8:3, Dél-Korea ellen 9:0-ra nyertek.
A negyeddöntőben minden idők leggólgazdagabb mérkőzését vívta egymással Ausztria és Svájc csapata, amelyen végül Ausztria diadalmaskodott 7:5-re. A magyarok a kieséses szakaszban is folytatták a győzelmi sorozatukat, a negyeddöntőben 4:2-re múlták felül az akkor is erős brazil válogatottat. Az elődöntőben a magyar csapat az addig veretlen címvédővel, Uruguay-jal találkozott, ahol végül óriási csatában, hosszabbítás után 4:2 arányban a magyarok bizonyultak jobbnak. A másik ágon az időközben formába lendülő NSZK Ausztria gárdáját győzte le meglepően simán, 6:1-re. Így a döntőbe a küzdelmeket azonos csoportban kezdő Magyarország és az NSZK jutott.

Az 1954-es vb döntőjének felállása
A németeknek ajándékozott zászló

A döntő drámai csatát hozott. Alig 10 perc alatt, a magyar csapat 2:0-s vezetésre tett szert, és minden jel arra mutatott, hogy ismét nagyarányú győzelmet láthat a közönség. Azonban a németek hamar tudtak válaszolni, sőt egyenlíteni is. Ezután kiegyenlítetté vált a mérkőzés, amelyet végül a németek nyertek meg egy, a mérkőzés vége előtt hat perccel szerzett góllal. Az utolsó percben a magyar válogatott csapatkapitánya, Puskás Ferenc megszerezte az egyenlítő találatot, de az angol játékvezető les miatt nem adta meg. A magyarok így első vereségüket könyvelhették el 1950 után, ezzel elvesztették a biztosnak hitt világbajnoki címet. A magyarok veresége az '54-es berni döntőben máig rejtély. Az angol játékvezető nem adott meg egy szabályosnak vélt magyar gólt, nem ítélt meg egy jogosnak vélt tizenegyest, a szerencse sem állt a magyarok mellé, hiszen kétszer is a kapufát találták el a mieink. Aztán az esős idő, a sáros, nehéz talaj, a sorozatmérkőzések lelki és fizikai terhe is a magyarok ellen volt. Tehát, minden bajok okozója a játékvezetői hármas volt!
Az NSZK–Magyarország (3–2) világbajnoki döntő találkozón elszenvedett vereség utólagos, szakmai értékelésének fő mondanivalója: "a baj abból származott, hogy a magyar válogatott fizikai felkészültsége nem volt arányban technikai és taktikai értékével."
A gólkirály a magyar csapatból Kocsis Sándor lett 11 góllal.
A tény az, hogy a világbajnokság után a 18 mérkőzésből egyet sem vesztettünk, míg a németek csak bukdácsoltak.

Sebes Gusztáv még 24 mérkőzésen irányította a válogatottat igazából ugyanolyan erővel és elszántsággal, mint a világbajnokság alatt és előtt. A kapitány új, fiatal játékosokat próbált ki a válogatottban, mint Tichy Lajos, dr. Fenyvesi Máté, Machos Ferenc vagy Kárpáti Béla.
1955–1959-ben kiírásra került a 6. Európa-kupa Ausztria, Svájc, Csehszlovákia, Olaszország és Jugoszlávia részvételével.
1956. júliusában Bukovi Mártont jelölték ki szövetségi kapitánynak. 8 mérkőzésen vezette a magyar csapatot. Bukovi válogatottja igazából a Sebes "sztárjaira" épült és ugyanúgy, mint eddig hozta is az eredményeket. 1956 szeptemberében a Szovjetuniót is megjárta a csapat és 1–0-ra legyőzték a "nagy testvért". A forradalom kitörése előtt másfél héttel a csapat Ausztriában vendégszerepelt, ahol egy négyhetes külföldi túrát fejeztek be győzelemmel. Az aranycsapat utoljára lépett pályára, a forradalom kitört. A válogatott gerincét adó Honvéd játékosai ekkor Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban. A bizonytalan helyzet miatt vártak a hazatéréssel, illetve beiktattak egy dél-amerikai túrát. Mire véget ért a túra a szovjet csapatok leverték a forradalmat, játékosaink pedig rettegtek a megtorlástól. A Honvéd két részre szakadt azokra a játékosokra akik hazatértek (Bozsik József, Grosics Gyula) és azokra akik külföldön maradtak (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán). Ezzel végérvényesen befejeződött az Aranycsapat pályafutása.

Bukovi csapata a forradalom után a nagy emigrációs hullám miatt rendkívül meggyengült, így nem csoda, hogy erőn alul teljesített a csapat. A selejtezőket Norvégia ellen kezdtük meg és az összeszokatlan csapat alul is maradt. A következő összecsapás Bulgária ellen került sor, Bozsik bekerült a csapatba és elegáns gyözelmet aratott, majd a visszavágón ismét diadalmaskodtunk. A csapat az utolsó mérközéstől függetlenül kijutott a világbajnokságra a norvégok elleni 5–0 csak megkoronázta ezt. Az ezüstérmes csapatból csak hárman, a kapus Grosics Gyula, a fedezet Bozsik József és a csatár Hidegkuti Nándor maradtak. A válogatott élére Baróti Lajos került közvetlenül a világbajnokság előtt.

Az első csoportmérkőzésen Wales ellen játszottunk. Hamar vezetéshez jutottunk, de mégis egyenlíteni tudott ellenfelünk. A magyar csapatban Bozsik játszott kiemelkedően. Rendkívül jól kötötte össze a hátvédsort és a csatásort és gólt is szerzett. A második mérkőzésen a házigazda svéd csapattal kerültünk szembe. Az ellenfelünk jobban játszott és erősebb volt, megérdemelten győzött. A magyar csapat csapnivalóan játszott a négy évvel ezelőtti önmagához képest. A harmadik mérkőzés Mexikó ellen az utolsó esélyünk volt, hogy a csoportból továbbjuthassunk. A közép-amerikai csapat nem képviselt nagy játékerőt és sikerült sima győzelemmel magunk mögé utasítanunk. Ezzel kiharcoltuk a rájátszást a csoportban, ami a Wales elleni újrajátszást jelentette. A nagy esély kicsúszott a kezünkből, a csapatunk ismét gyengébbik formáját hozta. A leggyengébbnek tartott csoportban csupán 3 pontot tudtunk szerezni és ezzel véget ért a világbajnoki szereplés.

1960-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1958-ban a világbajnokság után elkezdődtek az első hivatalos Európa-bajnokság selejtezői. Az oda-visszavágós rendszerben kiírt selejtezőben a szovjet nemzeti csapatot kaptuk ellenfélül. Az első meccsen kikaptunk 3–1-re. Rá egy évre és egy jó sorozattal a hátunk mögött eljött a visszavágó, ahol ismét kikapott a csapat és így elszálltak a továbbjutási esélyek.
A római olimpiára Baróti Lajos vezette ki a csapatot, ahol a dobogó harmadik fokát érték el a jugoszláv és a dán csapat mögött.

1961-ben megkezdődtek a selejtezők az 1962-es világbajnokságra. Baróti Lajos második világeseményére készült, mint szövetségi kapitány. Hollandiával és az NDK-val került össze a selejtezők alatt a magyar nemzeti csapat. Roppant érdekes az, hogy a hollandok szövetségi kapitánya Schwartz Elek volt, míg a németeknél Sós Károly és Gyarmati János voltak, mint edzők a kispadon. Az NDK ellen tudatos érett játékkal (2–0), míg a hollandok ellen könnyed győzelemmel (3–0) lépett át a Baróti-csapat. A visszavágókon a németek könnyen borsot törhettek volna az orrunk alá, de győzelem végül a magyar csapaté lett (3–2), s végül a leggyengébb mérkőzésén a tét nélküli selejtezőn döntetlent játszottunk (3–3) Hollandia ellen. Ezzel az eredménysorral a csoport élén végzett a magyar nemzeti 11 és kvalifikálta magát az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra.

Angliát, Argentínát és Bulgáriát sorsolták a magyar csapathoz a világbajnokság csoportkörében. Az angolokat könyörtelenül lerohanta a jól játszó magyar csapat és ez góllá érett negyedóra játék után. Az egyenlítést az oroszlánosok csak bírói segédlettel illetve egy kezezés révén tudták kiharcolni. Majd a magyar csapat és Albert Flórán szűnni nem akaró játékkedvéből ismét betalált a csapat (2–1). Jól kezdődött a sorozat. A jól védekező angolokhoz képest a bolgárok már kevésbé tudtak mit tenni a magyar lerohanással. 12 perc alatt 4 gól esett és az mind Bulgária hálójába. A második félidő szorosabb 2–1-et hozott, de a végeredmény így is 6–1 lett. A továbbjutásért küzdő Argentína hevesen, "magyarosan" próbálta megszerezni a pontokat, a magyar csapat rendkívül jól védekezett, élén a veterán Grosiccsal. Göröcs sérülése miatt a magyar csapat 10 emberrel, de döntetlenre hozta a mérkőzést. Ezzel csoportelsőként került be a legjobb 8 közé.
A negyeddöntőben Csehszlovákia volt az ellenfél és ahogy gólt szerzett, onnantól csak a védekezésre összpontosított. Kétségtelen a védelem nyerte meg azt a mérkőzést illetve a játékvezető aki nem adta meg Tichy Lajos szabadrúgásgólját - "nem volt bent" címszó alatt. (A filmfelvételek egyértelműen bizonyították: a labda túljutott a gólvonalon.)
A nemzeti csapat minden dicséretet megérdemelt. Végre nem hullámzó teljesítményt mutatott hanem szívvel-lélekkel fűszerezett és technikás futballt játszott. Az se kis szó, hogy a negyeddöntőben a későbbi ezüstérmest szorongatta meg és kényszerítette a csapat 77 percen keresztül védekezésre.

1962-ben elkezdődtek selejtezők a második Európa-bajnokságra. Az oda-visszavágós rendszerben lebonyolított selejtezőben az első ellenfél Wales volt. Itthon egy magabiztos 3–1 után kint egy 1–1-es döntetlennel továbbjutott a magyar csapat. 1963-ban a bizakodó NDK-t verte hazai pályán, majd a visszavágón ismét egy döntetlennel (3–3) jutott tovább a következő selejtezőkörbe. Az utolsó selejtezőkörben Franciaország következett. Egy 3–1 és egy 2–1-es kettős győzelem után a Nemzetek Európa Kupája elődöntőjébe jutott a magyar nemzeti csapat. Ott a házigazda spanyolokkal kellett mérkőzni, akik csak a hosszabbításban voltak képesek eldönteni a mérkőzést. Ezzel már csak a bronzmérkőzés volt hátra, ahol a meglepetést jelentő dán csapat került sor. A mérkőzés ismét kétszer 15 perces hosszabbításba torkollott, ahol most Novák Dezső nem hibázott, sőt duplázott. Ezzel a győzelemmel bronzéremmel zárta a magyar válogatott az Európa-bajnokságot.

Tokyo 1964 Summer Olympics logo.svg

A XVIII. Nyári olimpiát Tokió rendezhette meg. A nemzeti csapat a selejtezők során összekerült Svédország válogatottjával és az oda-visszavágós mérkőzésen fölényesen nyert és jutott tovább. A csoportmérkőzés döntőjében a spanyolok következtek, akiket mindkét mérkőzésen magabiztosan le tudtak győzni és így Magyarország kivívta az olimpián való indulás jogát. A tornát 16 csapatra írták ki, de Olaszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság visszalépett, így 14-re fogyatkozott a mezőny. Mivel a koreai csapat a magyarok csoportjában szerepelt ez közvetlenül érintette a válogatottat. A csoportban még Marokkó és Jugoszlávia szerepelt. A magyarok és a jugoszlávok jutottak be a nyolcaddöntőbe, mindkét csapat könnyedén átlépett az afrikai válogatotton és az egymás közötti mérkőzésen a magyarok bizonyultak jobbnak. A nyolcaddöntőben Romániát verték Csernai Tibor duplájával, majd az elődöntőben egy könnyed játékkal az Egyesült Arab Köztársaságot ejtették ki. Bene Ferenc két góljával már huszadik percben vezetett a csapat, majd két gólját még kettő követte és Komora Imre is duplázott. A döntőben Csehszlovákia–Magyarország mérkőzés zajlott le. Igazi döntő mérkőzés volt, az első félidőben tapogatózás ment, majd a második félidőben Farkas János villanása hangulatot adott a mérkőzésnek. Egy óra játék után Bene Ferenc is betalált és a csehszlovákok csak a hajrában tudtak szépíteni.

A magyar válogatott aranyérmet szerzett!

Bene Ferenc végzett a góllövőlista élén tizenkét góllal. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán végzett Csernai Tibor, 6 góllal.

A 8. FIFA-világbajnokságot a sportág kitalálói rendezhették meg, akik nem mások mint a háromoroszlános angolok. A selejtezők során az NDK és Ausztria válogatottjával került egy csoportba a magyar csapat. Három győzelemmel és egy döntetlennel, 7 ponttal a csoport élén végeztek. A válogatott soraiban tudta Albert Flóriánt, Bene Ferencet, Farkas Jánost és Mészöly Kálmánt. Rendkívül erős csoportba került a sorsolás után a nemzeti csapat. A kvartett másik 3 tagja: Bulgária, Brazília és Portugália voltak. Utóbbi két csapatban az akkori világ két csillaga Pelé és Eusébio. Az első mérkőzés a manchesteri Old Trafford stadionban kezdődött meg a portugálokkal szemben. Az első percben hátrányba került a magyar csapat, amit csak egy óra játék után tudott egalizálni Bene. Az öröm nem tartott sokáig mert José Augusto megszerezte csapata és saját maga második gólját. A kegyelemdöfést az utolsó percben kapta Magyarország. A végeredmény 1–3. A soron következő ellenfél Brazília volt, a liverpooli Goodison Parkban. Bene a második percben fantasztikus szólóval betört a brazil 16-osra és mindenkit megbolondítva szerzett vezetést. A tömeg őrjöngött a cselsorozatot látván. A Brazil-Brazil felcserélte a Hungary-Hungary hangzavar. Negyedórával később egy szabadrúgásgólból egyenlített az ellenfél. Az 52 ezres tömegből néha-néha kiszűrődött egy-egy "Hajrá Magyarok!", amit a fiúk a pályán egy hatalmas helyzettel háláltak meg. A 16-oson belül 2-3 passzal csak fejjel értek a labdába és így is bravúrra volt szüksége a brazil kapusnak, hogy hárítson. Helyzetek mindkét oldalon. A második félidőben amíg a braziloknak egy lesgólra futotta, addig a magyarok Farkas góljával átvették a vezetést. Majd a végeredményt Mészöly állította be tizenegyesből. A végeredmény 3–1. Öt nappal később ismét a Manchester-ben játszott a csapat. Muszáj volt nyerni és abban reménykedni, hogy a portugálok elkapják Brazíliát. Utóbbi sikerült a döntés, a mi kezünkben volt. Feszülten kezdődött a mérkőzés ezt a negyedórányi játék utáni bolgár gól is bizonyította. Az első félidő hajrájában azonban öngólt vétett az ellenfél és Mészöly fordított az utolsó percben. A második félidőben Bene villant egyet és a végeredmény, ismét 3–1. A negyeddöntőben a Szovjetunió válogatottja várt ránk. A jó erőkből álló szovjet csapat masszív játékot produkált néhol erőszakosabban, mint azt a játék megengedi. Az 5. percben már vezettek, majd a 46. percben megduplázták azt. A magyar csapat a "Nagy testvér" csapata ellen nem vehette fel a versenyt, Bene Ferenc is csak szépíteni tudott. A magyar labdarúgó-válogatott szép játékkal a negyeddöntőben búcsúzott.

1966-ban Baróti Lajos helyére Illovszky Rudolf, a válogatott egykori balszélsője került. 1966–67 között 10, 1971–74 között 29 mérkőzésen irányította a csapatot.

Az 1968-as Európa bajnoki selejtező köréből könnyedén kijutott a magyar csapat. Illovszky Rudolf válogatottja döntetlent játszott Hollandiával idegenben (2–2), itthon diadalmaskodni tudott (2–1). Dániát jól kitömték hazai pályán (6–0), Koppenhágában pedig csak két gólra futotta (0–2). Az NDK elleni párharc megnyerése biztosította a kijutást, amit Farkas János mesterhármasával ki is csikartak (3–1). A visszavágónak már nem volt jelentősége, visszafogottan játszott a magyar együttes és egygólos vereséget szenvedett. A negyeddöntőben Szovjetunió következett. Albert Flórián sérülés miatt hagyta ki a mérkőzést. Budapesten védekező stílust választó ellenfelet két góllal múlta felül a magyar csapat (2–0). A moszkvai visszavágón a szovjet csapat sokkal támadóbb játékot mutatott. A hazai vezetést Solymosi Ernő lábán megpattanó labda okozta. A második félidőben elfogyott a vendég válogatott. A második gól egy szabadrúgásból akadt be, a harmadik góljuk a továbbjutást jelentette. A szépítés megismételt mérkőzést jelentett volna Lipcsében, mivel nem számítottak az idegenben lőtt gólok. Ez a bravúr nem született meg és a szovjetek jutottak tovább.

1968 Mexico emblem.svg

A magyarok címvédőként utaztak ki a világeseményre és így nem kellett selejtezőt játszaniuk. A magyar csapat a C csoportba kapott besorolást, a ghánai-, az izraeli- és a salvadori válogatottal együtt. Salvador ellen 4–0-ra, Izrael ellen 2-0-ra győzött, míg Ghánával 2-2-es döntetlent játszott. Ezzel csoportelsőként lépett a negyeddöntőbe, ahol Guatemalát Szűcs Lajos góljával győzte le a csapat. Az elődöntőben egy könnyebb ellenfél következett, Magyarország–Japán 5–0. Szűcs Lajos triplázott és Novák Dezső duplázott a mérkőzésen. Így Magyarország–Bulgária összecsapást rendeztek a döntőben. A finálé rendkívül kemény összecsapások sorozatát hozta. Az első félidő hajrájában már 3 bolgár kiállítás sújtotta a sportszerűtlenül futballozó ellenfelünket, míg a második félidő végén a magyarok is megfogyatkoztak, Juhász István törlesztését nem nézte jó szemmel a játékvezető. A végeredmény ennek megfelelően sima győzelemmé vált, 4–1. A döntő magyar góljait Menczel Iván, Dunai Antal kétszer és Juhász István szerezte. A válogatott 18 találatot szerzett, ezzel a magyar csapat lőtte a legtöbb gólt a tornán. Dunai Antal a góllövőlistán 6 góljával második, míg Szűcs Lajos 4 találatával megosztva harmadik.

Magyarország így harmadik olimpiai aranyérmét szerezte meg, ráadásul megvédte címét.

1968-ban Sós Károly váltotta Illovszky Rudolfot a selejtező utolsó két mérkőzésére. A válogatott a mexikói világbajnokság selejtezőin holtversenyben az első helyen zárt a Csehszlovák válogatottal. Az egyenlő pontok miatt megismételt mérkőzést kellett játszani a két csapatnak semleges pályán. Ez a helyszín a marseille-i, Stade Vélodrome volt. A csehszlovákok irányították a mérkőzést, majd az első félidő végén ez gólban is megmutatkozott. A második félidőben a magyar csapat csak csapkodott-vergődött és ezt a csehek még három góllal bosszulták meg. A becsületgólunkat Kocsis Lajos szerezte. A végeredmény 1–4 lett. A magyar válogatott történelmi vereséget szenvedett el, hisz első alkalom volt, hogy nem jutott ki a világbajnokságra. Mészöly Kálmán a válogatott középhátvédje ekképpen kommentálta a sokkoló vereséget: „A mi időnk lejárt”.

1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A soron következő Európa-bajnokságra 32 csapat kezdte meg a selejtezőket, köztük a magyar is. A válogatott csoportelsőként jutott a negyeddöntőbe, ahol a románokkal játszott kétszer döntetlent és harmadik mérkőzésen Belgrádban – semleges stadionban – sikerült végül a továbbjutás. Az Eb zárószakaszát Belgiumban rendezték. Szovjetunió volt a következő ellenfél. Anatolij Konkov a második félidő elején szerzett vezetést. A hajrában Zámbó Sándor büntetőt hibázott, így a szovjet válogatott jutott a döntőbe. A magyarok a bronzmeccsen folytathatták, a házigazda belgák ellen. A harmadik helyért folyó küzdelem szinte az első félidő derekán eldőlt. Négy perc alatt két gólt rúgtak a németalföldiek. A második félidőben Kű Lajos szépített büntetőből, a végeredmény 2–1, ezzel Magyarország a 4. helyen végzett.

Az 1972-es müncheni olimpián a csoportmérkőzések során Dánia, Irán és Brazília volt az ellenfél. Irán felvette a kesztyűt és tetszetős játékkal rukkolt elő a magyarok ellen, bár ez is kevés volt. Az első félidőben Dunai Antal talált be, majd a második félidőben még négyszer rezdült az ellenfél hálója. Dunai még kétszer, Várady Béla és Kozma Mihály 1-1 találatot jegyzett, így 5–0-s végeredménnyel zárult az összecsapás. A sportszerű mérkőzés után Brazília következett. Dunai a negyedik percben már vezetést szerzett, de a brazilok fordítani tudtak. A hajrában a magyar csapat Juhász Péter góljával döntetlenre mentette a találkozót. Dánia ellen nem ment a játék, de a hátvéd Dunai Ede távoli duplájával így is 2–0 lett a végeredmény. Ezzel a győzelemmel a magyar csapat csoportgyőztes lett. A legjobb nyolc csapatot újrasorsolták két csoportba. Mexikó, Kelet- és Nyugat-Németország várt Magyarországra. Mexikót és az NDK-t 2–0-val míg az NSZK-t 4–1-gyel múlta felül a magyar csapat. Ismét csoportelsőként döntőt játszhatott a válogatott a másik csoport győztesével, Lengyelországgal. A magyarokat tekintették az esélyesebbnek, viszont a mérkőzésen mindez nem látszott. Gyengén, fásultan kezdték a mérkőzést, mégis a 42. percben Várady Béla szerzett gólt. A második félidő elején rögtön egalizáltak a lengyelek, majd ezen felbuzdulva fordítani tudtak és ezzel az olimpiai bajnoki címet is megszerezték. Magyarország második helyen végzett, ezüstéremmel.

1980-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban Mezey György vette át a válogatottat, és ezzel megkezdődött az 1986-ig tartó diadalmenet. 1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, függetlenül az utolsó csoportmérkőzésen, a pótselejtezőre kényszerülő hollandoktól elszenvedett 1:0-s vereségtől. Ekkor a magyar válogatott az európai ranglista élén, és a világranglista negyedik helyén állt. 1984-ben a Bicskei Bertalan vezette ifiválogatott ifjúsági európabajnok lett.[10] E válogatott eredményeinek csúcspontja az 1986-os magyar–brazil találkozó, amelyen 3:0-s magyar győzelem született.[11]

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990-es esztendő meglehetősen furán kezdődött, mivel az előző év utolsó ülésén az MLSZ tagjai egyhangúan megszavazták Bicskei Bertalan szerződésének módosítását. Ez január 1-jén lépett életbe, és helyére az egykori kapitány, Mészöly Kálmán került. A dolog pikantériája, hogy Bicskei nem volt hajlandó lemondani a szerződésében foglaltakról. Így egyszerre két szövetségi kapitánya is volt a válogatottnak. Bicskeit végül elmozdították posztjáról. Mészöly a svédországi Európa-bajnokság selejtezőire készítette fel a csapatot. Második időszakában 18 mérkőzést irányított, ebből 7 tétmérkőzés volt. A selejtező sorozat utolsó mérkőzése előtt ő kérte szerződésének felbontását, mivel eldőlt, hogy a magyar válogatott nem juthat ki Svédországba, illetve külföldi szerződési ajánlatot kapott. Az MLSZ úgy határozott, hogy Glázer Róbert szövetségi edző lesz megbízott kapitány ameddig meg nem találják az új szövetségi kapitányt. A válogatott végül negyedik lett.

1991. december 20-án az MLSZ 24 tagú elnöksége megválasztotta az új kapitányt, Garami József, Csank János, Jenei Imre és Török Péter közül. Végül Jenei Imre lett a szövetségi kapitány. 14 mérkőzésen töltötte be ezt a posztot. Az világbajnoki selejtezőn Görögországtól elszenvedett hazai vereség után lemondott posztjáról. Mészöly Kálmánt szánták a román szakvezető helyére, viszont jelölését megvétózták és az egykori világbajnoki ezüstérmes Puskás Ferenc kapott bizalmat négy mérkőzésre. Azért csak ennyire mivel az elnökség mandátuma 1993. júniusában lejárt. A visszavonult játékos és edzői nagyság nem volt képes csodát tenni. Négy mérkőzéséből két tétmeccsét elbukta és két barátságos találkozójából egyet nyert meg, azt viszont Írország ellen egy fordulatos mérkőzésen (Összefoglaló). Utolsó mérkőzése után így zárta munkáját:


Ennyire tellett, ugyanis a magyar foci jelenlegi helyzete nem alkalmas világverő csapat összeállítására.

Puskás Ferenc, az Izland ellen lejátszott selejtező után

1993. július 22-én Verebes Józsefet kérték fel szövetségi kapitánynak és egy évre szóló szerződést kötöttek vele. A 80-90-es évek nagy edző egyénisége második kapitányi időszakát töltötte be, ismét beugró kapitányként. Egyszerre volt a Győri ETO és a magyar válogatott edzője. 10 mérkőzés jutott neki a második szakaszban ezzel együtt 14-szer irányította a válogatottat. Tíz mérkőzésből hetet elveszített a magyar csapat, két döntetlen és egy győzelemét ért el. Verebes lemondott és a győri klubra koncentrált tovább. A Jenei-Puskás-Verebes alkotta csapatok a selejtező csoportban csupán a negyedik helyet voltak képesek megszerezni.

1994-ben harmadjára is elvállalta a kapitányi posztot Mészöly Kálmán. Ezen 12 mérkőzésével együtt 61-szeres szövetségi kapitány. Az angliai labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjében 2 győzelem (Svédország, Izland), 2 döntetlen (Törökország, Svájc) és 4 vereséggel (Svédország, Svájc, Izland, Törökország) csupán a negyedik helyen végzett a válogatott a csoportjában. Mészölyt egy Izland elleni kiszenvedett győzelem után menesztették, 1996. március 29-én.

1996-ban 23 év után kijutott az olimpiára a válogatott. 1993-ban az olimpiai válogatott élére kinevezett Dunai Antal a selejtezőn a francia, olasz, portugál és a spanyol olimpiai csapattal kvalifikálta magát Európából. A magyar csapat a későbbi olimpiai bajnok Nigériától 0-1-re, majd a Ronaldóval, Bebetóval, Roberto Carlos-szal és Dida-val felálló később bronzig jutó brazilok ellen 1-3-ra kapott ki. A harmadik, és talán leginkább verhető ellenfél Japán volt a csoportban. Sándor Tamás és Madar Csaba góljaival 2-1-re vezettek, de a hosszabbításban két gyors góllal fordítani tudott az ázsiai csapat, a végeredmény 2-3. Nulla ponttal és mínusz négyes gólkülönbséggel a csapat összesítésben a 16. helyen zárt. Hrutka János és Mátyus János, akik részesei lehettek a nagy diadalnak, ám az atlantai keretből kihagyta őket Dunai Antal kapitány, helyükre Herczeg Miklós és Bükszegi Zoltán került. Az olimpiai selejtezőkön még pályára lépett, de az atlantai keretből ugyancsak kimaradt Babos Gábor, Dárdai Pál, Dienes András, Forrai Attila, Horváth Ferenc és Vincze Ottó is.

1996. április 1-jén Mészöly Kálmánt váltotta Csank János, aki 19 mérkőzésen volt szövetségi kapitány. Csank a franciaországi világbajnokság selejtezőjében irányította a csapatot. A csoportban az utolsó mérkőzésig kiélezett volt a második helyért vívott párharc, mivel Svájc fontos pontokat hullajtott. Az utolsó mérkőzésen egy döntetlen is elég volt a magyaroknak, amit Moilanen öngólja biztosított be az utolsó percben. Norvégia magabiztosan 20 ponttal jutott ki, míg Magyarország 12 ponttal másodikként zárt, mögötte Finnország és Svájc 1-1 ponttal lemaradva. Tizenkét éve azaz 1986 óta ekkor állt a Magyarország a legközelebb a világbajnoki szerepléshez. A pótselejtezőn Jugoszláviától megsemmisítő vereséget szenvedett el a magyar válogatott (Budapest: 1–7, Belgrád: 0–5). Az egyetlen és egyben az első mérkőzés szépítő találatát Illés Béla szerezte. A szégyenteljes[12] kudarc után Csank Jánost menesztették. Az ő kapitánysága alatt olyan játékosok lettek válogatottak, mint Sebők Vilmos, Lendvai Miklós, Egressy Gábor, Horváth Ferenc, Sáfár Szabolcs, Dragóner Attila, Babos Gábor és Kovács Zoltán.

- Minek köszönhető az eredmény? - Nem hittem volna, hogy egy-két játékosom ilyen béna...

- Mit lehet mondani a szünetben a csapatnak? - Azt biztos nem, hogy csak így tovább...

Csank János, a budapesti mérkőzés szünetében

1998. március 10-én, két héttel a soron következő válogatott mérkőzés előtt választottak szövetségi kapitányt. Bicskei Bertalan, Csank János, Gellei Imre, dr. Mezey György nevei voltak a képzeltbeli kalapban. Csank elérte a kitűzött célt, azaz pótselejtezőt érő helyen végzett a csapat, így az ő neve is szóba került a folytatásban, viszont a közvélemény nem várta vissza "bukott" kapitányt. Végül a Győri ETO-nál edzősködő Bicskeit nevezték ki.[13] Második szövetségi kapitány korszakát kezdte meg 1998-ban, ezzel együtt 45 mérkőzésen dirigált. A 2000-es Eb selejtezőire készült a csapattal. A csoportban a negyedik helyet érte el a hat indulóból. Portugália ellen kettős vereség, Azerbajdzsán ellen kettős győzelem, Románia és Szlovákia ellen egy-egy pontot szerzett a csapat, míg Liechtenstein ellen csak négyet. Nála debütáltak olyan játékosok, mint Király Gábor, Fehér Csaba, Dárdai Pál, Bodnár László és Fehér Miklós.

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bicskei Bertalan szakvezető a posztján maradt és nekivághatott a következő sorozatnak, ami a 2002-es világbajnokság selejtezője volt. Itt is csak a negyedik, azaz az utolsó előtti helyezésre futotta a csapattól. Felemás mérkőzéseken buktak el a pontok. A simán vert Litvánia a visszavágón, Budapesten döntetlent játszott. Románia kettős győzelmet szerzett, míg az olaszoktól egy pontot csent el a válogatott. Grúzia a magyar fővárosban kapitulált, viszont Tbilisziben három pontot szerzett, aminek a következménye az volt, hogy a pótselejtezőt érő második hely elérésére sincs esély. Bicskeivel felbontották a szerződését és ideiglenes kapitánynak Gellei Imrét bízták meg.[14]

Bicskei után Gellei Imre az U21-es válogatott edzője került fel a nagy válogatotthoz,[15] 2001-ben. A kispadra javasolták Nyilasi Tibort és Egervári Sándort, de az elnökség Gelleit szavazta meg. Az ok abban keresendő, hogy két és fél évig jól irányította az utánpótlás válogatottat, illetve 1988-ban fél évig segítette Bicskei Bertalan munkáját, mint szövetségi edző. Az utolsó világbajnoki-selejtezőn, az olasz csapat elleni mérkőzéstől vette át a csapatot, majd mivel a csapat nem jutott ki a világeseményre, elkezdte a csapat felkészítését a portugáliai Európai-bajnokság selejtezőire.

Személy szerint nekem, a leendő stábom tagjainak, valamint a játékosoknak is olyan szerénynek kell lennünk, mint az eredményeink, illetve a magyar labdarúgás állapota

Gellei Imre kinevezése után [15]

Az ő utánpótlás válogatottjából jó pár nagy válogatott kikerült a későbbiekben: Gera Zoltán, Szabics Imre, Halmosi Péter, Gyepes Gábor, Lőw Zsolt, Tóth Balázs, Böőr Zoltán, Szélesi Zoltán, Buzsáky Ákos, Fehér Miklós. Összesen 23 mérkőzésen volt kapitány, ebből 8 mérkőzést játszott le a selejtezőkörben és csak a negyedik helyen tudott végezni a csapattal.

2004. januárjában az egykori német világbajnok labdarúgó, Lothar Matthäus került a szövetség alkalmazásába.[16] A világklasszis játékosból lett edző megosztotta a magyar futballszeretőket. Az edzők és a média kritizálták lobbanékony stílusát, játékfelfogását és szakmai érettségét, mivel klubcsapatoknál edzősködött és nem ért el kimagasló eredményt. Ezzel szemben a közönség rendkívül megkedvelte és távozása után is sokáig marasztalták. Igazi optimista, győzni akaró ember lévén kijelentette, hogy kivezeti a magyar válogatottat a Németországban megrendezendő világbajnokságra.[17] Az ő jelenléte a válogatottnál eredményes PR húzásnak is tűnt, mivel rangos válogatottak ellen készülhetett a csapat és jópár játékos külföldi karrierjét is megalapozta, hogy alatta dolgoztak. Gera Zoltán, Torghelle Sándor, Huszti Szabolcs, Hajnal Tamás, Juhász Roland és Vanczák Vilmos az ő kapitánysága alatt lettek meghatározó tagjai a válogatottnak és/vagy kerültek ki külföldre. A világbajnoki selejtező csoportban a negyedik helyen végzett a csapat. Az Izland elleni két mérkőzésen csupán 1–1 góllal múlta felül ellenfelét a magyar válogatott, viszont Svédország kétszer is győzni tudott a magyar nemzeti csapat ellen. Bulgáriától pontokat tudott rabolni, viszont idegenben sima vereséget szenvedett, hasonlóan Horvátország ellen. Legjobb mérkőzései a Németország elleni 2-0 és Skócia elleni 3-0. 28 mérkőzésen irányította a nemzeti csapatot Matthäus, majd mivel szerződését nem hosszabbították meg – pedig jelezte, hogy szívesen maradna a válogatott élén – ezért más csapat után nézett. Munkája után sokan nehezményezték a rengeteg válogatott játékos kipróbálását, akik egy–egy epizódszerepet kaptak a szövetségi kapitánytól.[18]

A német szakvezető távozása után Bozsik József fiát, Bozsik Pétert nevezték ki szövetségi kapitánynak,[19] aki maga mellé hívta segédül az egykori klasszist Détári Lajost. A Svájc és Ausztria által megrendezett Európa-bajnokságra való kijutás volt a cél, de nagy előrelépést jelentett volna a csoport harmadik helye is. A kezdeti sikerek után a magyar válogatott újabb mélypontra került. Bozsik Péter a máltai kudarc után, 7 mérkőzéssel a háta mögött menesztették,[20] Détárit pedig felfüggesztették. 2006 őszén az MLSZ a korábbi utánpótlás válogatottaknál dolgozó és sikereket elérő Várhidi Pétert, Várhidi Pál fiát bízták meg az ideiglenes szövetségi kapitány poszttal,[21] később megerősítették pozíciójában. Az Eb-selejtező közepén átvett csapattal hosszú távon tervezett és komoly fiatalításba kezdett. A hosszútávú terv miatt a selejtezőkön papírforma vereségeket szenvedett a nemzeti csapat, viszont "csikócsapatával" legyőzte a friss világbajnok olaszokat (3–1) és Lengyelországot (1–0). Az ő nevéhez fűződik Dzsudzsák Balázs, Filkor Attila, Vass Ádám csapatba építése. Szövetségi kapitánysága alatt nézeteltérésbe került Huszti Szabolccsal, aki otthagyta a válogatott edzőtáborát. Tettét azzal indokolta, hogy nem érezte biztosnak a helyét a kezdőcsapatban, mivel Várhidi nem számolt játékrendszerében vele és ezért döntött a távozás mellett.[22] Végül a selejtező csoportban az utolsó előtti, hatodik helyen végzett a válogatott. 2007-ben Várhidit beválasztották teljesítményével az év legjobb négy szakvezetője közé,[23] viszont egy évvel és két mérkőzéssel később mégis szerződést bontottak vele.

2008. május 1-jétől Erwin Koemant jelölték ki szövetségi kapitánynak.[24] 16 mérkőzés után váltotta Várhidi Pétert. A holland szakember a 2010-es világbajnokság selejtezőjére készítette fel a csapatot. A kitűzött cél az első három hely valamelyikének megszerzése. Máltát (1-0, 3-0) és Albániát (2-0, 1-0) oda-vissza verte, a biztató kezdet után a válogatott a csoport negyedik helyén végzett. Portugáliától (0-1, 0-3) és Svédországtól (1-2,1-2) kettős vereséget szenvedett. Dániát csak a magyar csapat volt képes megverni (1-0), illetve döntetlent ért el ellenük (0-0). Az utolsó mérkőzés előtt Gera Zoltán, a válogatott korábbi csapatkapitánya visszamondta a válogatottságot,[25] ezzel Juhász Roland örökölte meg ezt a posztot. Döntését azzal indokolta, hogy úgy érzi elveszítette a kapitány bizalmát, ami után sorozatos nézetkülönbségek vezettek oda, hogy közölte szándékát. A válogatott a váratlan hír ellenére győzelmet ért el. A mérkőzés után a nemzeti csapat első számú kapusa is a válogatottól való visszavonulás mellett döntött.[26] Babos Gábor pályafutásának megkoronázása lett volna dél-afrikai világverseny, de mivel ez elúszott, búcsút intett és sok sikert kívánt társainak. Koeman újoncai: Horváth Gábor, Koltai Tamás, Rudolf Gergely, Szalai Ádám, Varga József, Koman Vladimir, Németh Krisztián, Lázok János, Elek Ákos és Laczkó Zsolt.

2010-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolását 2010. február 7-én tartották. A magyar válogatott a 4. kalapban volt a sorsoláskor. A selejtezőben a E csoportba került a magyar csapat, az ellenfelek Hollandia, Svédország, Finnország, Moldova és San Marino. A selejtezőkből a csoportelsők és a legjobb második helyezett jut ki automatikusan az Eb-re, a többi második helyezett pótselejtezőt játszik.[27]

2010. július 6-án Csányi Sándort választották a szövetség új elnökének, aki a négy év után lemondó Kisteleki Istvánt váltotta.[28] 2010 júliusában Erwin Koemannal - 20 mérkőzés után - az MLSZ szerződést bontott, a helyét Egervári Sándor vette át, aki 2009-ben az U20-as válogatottat bronzéremig vezette a korosztályos világbajnokságon.[29] Az új kapitánnyal határozatlan idejű munkaszerződést kötöttek és nem elvárás vele szemben a 2012-es Európa-bajnokságra való kijutás. Ezzel szemben a stáb a 2014-es világbajnokságra már a reálisnak tartja a kijutás lehetőségét.[30] Egervári felvette a kapcsolatot a válogatottságot lemondó Gera Zoltánnal és a játékos csatlakozott is a csapathoz[31], majd a kapitányi karszalagot is visszakapta[32].

A selejtező során a válogatott sima vereséget szenvedett a svédektől[33] (0–2), amit egy kiszenvedett hazai siker követett Moldova ellen[34] (2–1). Az ezt következő kvalifikációs időszakban teljesen más arcát mutatta a válogatott. Kiütéses győzelem San Marino ellen[35] (8–0) - Szalai mesterhármasa a 75. a válogatottban[36] - majd az utolsó pillanatban egy Dzsudzsák-góllal megnyert mérkőzés Finnország ellen[37] (2–1). A csoportfavorit, világbajnoki ezüstérmes hollandok elleni két meccsen a jó széria megszakadt. Budapesten ismét sima vereséget szenvedett a csapat[38] (0–4), Amszterdamban viszont élesebb meccset játszott, de végül ott is vereséget szenvedett[39] (3–5). San Marino-t sikerült idegenben is két vállra fektetni (3–0), de a válogatott két legrutinosabb hátvédjét - Juhász Roland és Vanczák Vilmos - eltiltás miatt elveszítette[40]. A hiányzók és a sérüléshullám ellenére a csapat győzelmet ért el a svéd csapat ellen (2–1)[41], majd négy napra rá idegenben a moldáv csapatot is legyőzték (0–2).[42] A válogatott a selejtező sorozat végéig versenybe maradt, de a Finnország–Svédország Eb-selejtező eredménye megpecsételte, hogy a magyar válogatott nem tudott pótselejtezős helyet kiharcolni a csoportban[43]. Az utolsó fordulóban hazai pályán megrendezett tét nélküli tétmeccsen finnekkel csak egy kiszenvedett döntetlenre futotta (0–0)[44]. A nemzeti csapat az E csoport 3. helyén végzett, 19 ponttal és 22 szerzett góllal. 1986 óta nem teljesített ilyen jól a nemzeti csapat a selejtezők során. A megszerzett pontok aránya szerint a válogatott 16. Európában, de ez is kevés volt a kijutáshoz.[45] A FIFA által 2011. szeptember 21-én kiadott világranglista szerint a magyar válogatott a 27. helyen állt, amely új rekordot jelentett.[3]

Egervári újoncai: Lipták Zoltán, Lázár Pál, Pintér Ádám, Kádár Tamás, Bogdán Ádám, Korcsmár Zsolt, Stieber Zoltán, Szakály Péter, Mészáros Norbert, Gyurcsó Ádám, Debreceni András, Pátkai Máté, Guzmics Richárd, Böde Dániel, Kovács István, Lovrencsics Gergő, Devecseri Szilárd, Gyömbér Gábor, Nikolics Nemanja.

A 2014-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőinek sorsolásakor a válogatott a 3. kalapban volt. A magyar csapat a D csoportba került. Az ellenfelek Hollandia, Törökország, Románia, Észtország és Andorra voltak. [46] Andorrával még sohasem játszott a magyar válogatott, ellenük 5–0-ra győzött a csapat, ezt viszont egy 4–1-es vereség követte a hollandoktól. Később az észtek ellen 1–0-ra, majd a törökök ellen 3–1-re nyertek. 2013. március 22-én a román válogatott elleni zárt kapus mérkőzés 2–2-es döntetlennel zárult, a románok a 92. percben egyenlítettek ki. Ezt egy Törökország elleni 1–1-es eredmény követte. A válogatott 6 mérkőzés után a csoportjában a 2. helyen állt, 1 ponttal megelőzve a románokat. A magyar válogatott 2013 szeptemberében Bukarestben 3–0-ra kapott ki a románoktól, az észteket hazai pályán 5–1-re győzte le. Ezt követte egy történelmi, 1–8-as vereség a hollandoktól. Egervári Sándor ezt követően lemondott.[47] Ezek után a válogatottnak már csak csekély matematikai esélye volt a pótselejtezőre. Az utolsó mérkőzésen Magyarország ugyan megverte Andorrát, a csoportban a harmadik lett.[48] A válogatott irányítását ideiglenesen Csábi József vette át,[49] majd 2013. december 19-én jelentették be, hogy Pintér Attila lett az új szövetségi kapitány.[50]

Pintér újoncai: Futács Márkó, Gulácsi Péter, Korhut Mihály, Lang Ádám, Kalmár Zsolt, Varga Roland, Szabó János, Heffler Tibor, Rózsa Dániel, Vécsei Bálint, Predrag Bošnjak, Nagy Gábor, Simon Krisztián.

Mérkőzései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Az eredmények mindig a magyar válogatott szempontjából szerepelnek.)

Jelmagyarázat
A magyar válogatott győzelmével végződött mérkőzés
Döntetlennel végződött mérkőzés
A magyar válogatott vereségével végződött mérkőzés
(o) – otthon lejátszott mérkőzés
(i) – idegenben lejátszott mérkőzés
(s) – semleges helyszínen lejátszott mérkőzés
Dátum Stadion Ellenfél Eredmény Kiírás Magyar gólszerzők
2014. március 5. ETO Park (o)  Finnország 1–2 barátságos Rudolf
2014. május 22. Nagyerdei stadion (o)  Dánia 2–2 barátságos Dzsudzsák, Varga R.
2014. június 4. Puskás Ferenc Stadion (o)  Albánia 1–0 barátságos Priskin
2014. június 7. Puskás Ferenc Stadion (o)  Kazahsztán 3–0 barátságos Priskin, Varga R., Engel (öngól)
2014. szeptember 7. Groupama Aréna (o)  Észak-Írország eb-selejtező
2014. október 11. (i)  Románia eb-selejtező
2014. október 14. (i)  Feröer eb-selejtező
2014. november 14. (o)  Finnország eb-selejtező

Nemzetközi eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

15px Labdarúgó-világbajnokság
  • Ezüstérmes: 2 alkalommal (1938, 1954)
UEFA European Cup.svg Labdarúgó-Európa-bajnokság
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1964)
Gold medal.svg Olimpiai játékok
  • Aranyérmes: 3 alkalommal (1952, 1964, 1968)
  • Ezüstérmes: 1 alkalommal (1972)
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1960)
Balkán-kupa
  • Aranyérmes: 1 alkalommal (1947)
Európa-kupa
  • Aranyérmes: 1 alkalommal (1948–53)
  • Ezüstérmes: 1 alkalommal (1954–60)
  • Bronzérmes: 2 alkalommal (1931–32, 1933–35)

Világbajnoki- és Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világbajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Uruguay 1930 Nem indult - - - - - - -
Olaszország 1861 1934 Negyeddöntős 6 2 1 0 1 5 4
Franciaország 1938 Ezüstérmes 2 4 3 0 1 15 5
Brazília 1950 Nem indult - - - - - - -
Svájc 1954 Ezüstérmes 2 5 4 0 1 27 10
Svédország 1958 Csoportkör 10 4 1 1 2 7 5
Chile 1962 Negyeddöntős 5 4 2 1 1 8 3
Anglia 1966 Negyeddöntős 6 4 2 0 2 8 7
Mexikó 1970 Nem jutott be - - - - - - -
NSZK 1974 Nem jutott be - - - - - - -
Argentína 1978 Csoportkör 15 3 0 0 3 3 8
Spanyolország 1982 Csoportkör 14 3 1 1 1 12 6
Mexikó 1986 Csoportkör 18 3 1 0 2 2 9
Olaszország 1990 Nem jutott be - - - - - - -
USA 1994 Nem jutott be - - - - - - -
Franciaország1998 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-KoreaJapán 2002 Nem jutott be - - - - - - -
Németország 2006 Nem jutott be - - - - - - -
Dél-Afrika 2010 Nem jutott be - - - - - - -
Brazília 2014 Nem jutott be - - - - - - -
Oroszország 2018 - - - - - - -
Katar 2022 - - - - - - -
Összesen 9/20 32 15 3 14 87 57

Európa-bajnoki-szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Eredmény M Gy D V Rg Kg
Franciaország 1960 Nem jutott be - - - - - -
Spanyolország 1945 1964 Bronzérmes 2 1 0 1 4 3
Olaszország 1968 Nem jutott be - - - - - -
Belgium 1972 4. hely 2 0 0 2 1 3
Jugoszlávia 1976 Nem jutott be - - - - - -
Olaszország 1980 Nem jutott be - - - - - -
Franciaország 1984 Nem jutott be - - - - - -
NSZK 1988 Nem jutott be - - - - - -
Svédország 1992 Nem jutott be - - - - - -
Anglia 1996 Nem jutott be - - - - - -
BelgiumHollandia 2000 Nem jutott be - - - - - -
Portugália 2004 Nem jutott be - - - - - -
SvájcAusztria 2008 Nem jutott be - - - - - -
LengyelországUkrajna 2012 Nem jutott be - - - - - -
Franciaország 2016
Összesen 2/14 4 1 0 3 5 6

Olimpiai szereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Helyszín Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg Gk P
1908 Nagy-Britannia London Nem vett részt
1912 Svédország Stockholm 2. forduló[51] 5. 3 2 0 1 6 8 –2 4
1916 elmaradt az I. világháború miatt
1920 Belgium Antwerpen Nem vett részt[52]
1924 Franciaország Párizs 2. forduló[51] 10. 2 1 0 1 3 5 –2 2
1928 Hollandia Amszterdam Nem vett részt
1932 nem volt labdarúgó-torna
1936 náci Berlin 1. forduló[53] 14. 1 0 0 1 0 3 –3 0
1940 elmaradt a II. világháború miatt
1944 elmaradt a II. világháború miatt
1948 Nagy-Britannia London Nem vett részt
1952 Finnország Helsinki Aranyérmes[54] 1. 5 5 0 0 20 2 +18 10
1956 Ausztrália Melbourne Nem vett részt
1960 Olaszország Róma Bronzérmes[55] 3. 5 4 0 1 17 6 +11 8
1964 Japán Tokió Aranyérmes[55] 1. 5 5 0 0 22 6 +16 10
1968 Mexikó Mexikóváros Aranyérmes[55] 1. 6 5 1 0 18 3 +15 11
1972 NSZK München Ezüstérmes[55] 2. 7 5 1 1 18 5 +13 11
1976 Kanada Montréal Nem vett részt
1980 Szovjetunió Moszkva Nem vett részt
1984 Egyesült Államok Los Angeles Nem vett részt[56]
1988 Dél-Korea Szöul Nem vett részt
1992 Spanyolország Barcelona Nem vett részt
1996 Egyesült Államok Atlanta Csoportkör[57] 16. 3 0 0 3 3 7 –4 0
2000 Ausztrália Sydney Nem vett részt
2004 Görögország Athén Nem vett részt
2008 Kína Peking Nem vett részt
2012 Nagy-Britannia London Nem vett részt
2016 Brazília Rio de Janeiro
Összesen 37 27 2 8 107 45 +62 56

FIFA-világranglista helyezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A FIFA 1993 augusztusában közölt először világranglistát, és ezt követően meghatározott rendszerességgel frissítik a rangsort, általában havonta.

Az alábbi táblázat mutatja Magyarország helyezéseit 1993 augusztusa óta. Zárójelben az adott ranglista szerinti pontszám található. A grafikonon feltüntettük az egyes szövetségi kapitányok időszakát.

Egervári Sándor Erwin Koeman Várhidi Péter Bozsik Péter Bozsik Péter Lothar Matthäus Gellei Imre Bicskei Bertalan Csank János Mészöly Kálmán Mészöly Kálmán Verebes József Verebes József Puskás Ferenc

év jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
1993 42. (36) 48. (34) 49. (33) 50. (34) 50. (34)
1994 49. (34) 52. (32) 53. (32) 49. (33) 56. (30) 55 (31.) 54. (32) 52. (32) 59. (31) 61. (31)
1995 63. (30) 57. (32) 53. (35) 54. (35) 55. (35) 61. (30) 54. (32) 65. (32) 60. (33) 62. (33)
1996 64. (33) 66. (33) 74. (29) 82. (26) 87. (26) 81. (29) 74. (32) 78. (32) 72. (34) 75. (34)
1997 76. (34) 72. (35) 74. (35) 71. (38) 71. (38) 72. (38) 71. (38) 68. (40) 78. (37) 77. (37)
1998 84. (36) 82. (36) 73. (37) 62. (41) 56. (42) 60. (41) 59. (41) 49. (44) 45. (46) 46. (47)
1999 45. (533)1 46. (531) 47. (528) 45. (540) 44. (540) 46. (532) 48. (531) 50. (530) 43. (547) 46. (538) 47. (536) 45. (533)
2000 46. (533) 50. (532) 50. (530) 53. (526) 54. (524) 53. (523) 50. (529) 53. (528) 49. (540) 53. (532) 48. (555) 47. (556)
2001 48. (556) 49. (554) 47. (560) 48. (559) 53. (551) 53. (561) 54. (559) 54. (557) 64. (540) 67. (532) 64. (540) 66. (537)
2002 67. (537) 68. (535) 68. (531) 68. (528) 68. (523) 67. (511) 71. (499) 64. (517) 54. (546) 58. (533) 56. (533)
2003 58. (532) 56. (538) 56. (535) 58. (534) 54. (544) 49. (570) 48. (568) 48. (564) 52. (549) 67. (525) 67. (524) 72. (517)
2004 72. (516) 74. (514) 67. (531) 72. (519) 68. (522) 74. (519) 78. (514) 77. (514) 76. (523) 68. (540) 74. (539) 64. (562)
2005 63. (562) 65. (561) 69. (556) 69. (556) 69. (552) 65. (561) 66. (559) 65. (557) 66. (557) 66. (562) 71. (551) 74. (547)
2006 70. (552) 72. (550) 72. (548) 75. (538) 76. (535) 84. (383)2 80. (383) 59. (484) 76. (437) 67. (466) 62. (483)
2007 61. (494) 64. (474) 64. (474) 58. (518) 57. (521) 66. (461) 65. (461) 65. (464) 55. (544) 48. (630) 52. (581) 50. (588)
2008 50. (594) 52. (598) 51. (594) 56. (546) 57. (546) 52. (580) 52. (591) 50. (591) 50. (561) 62. (507) 56. (551) 47. (603)
2009 47. (606) 43. (629) 48. (596) 44. (662) 43. (662) 43. (687) 44. (681) 43. (681) 47. (669) 50. (645) 55. (603) 54. (613)
2010 52. (615) 48. (645) 52. (589) 56. (567) 57. (565) 62. (534) 62. (534) 51. (567) 44. (598) 43. (615) 42. (632)
2011 41. (632) 37. (632) 36. (654) 52. (559) 52. (559) 45. (603) 47. (603) 45. (613) 27. (754) 36. (701) 37. (665) 37. (665)
2012 37. (665) 37. (678) 37. (658) 36. (692) 35. (692) 31. (735) 31. (716) 28. (746) 37. (663) 49. (593) 30. (753) 32. (750)
2013 32. (750) 33. (728) 32. (752) 33. (749) 33. (749) 33. (759) 32. (749) 31. (749) 30. (744) 43. (636) 44. (668) 44. (668)
2014 46. (668) 44. (673) 43. (652) (Ápr. 10)
1 1999 januárjától megváltozott a pontszámítás módja.
2 2006 júliusától megváltozott a pontszámítás módja. Revised FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA.com, 2006. július 6. (Hozzáférés: 2009. október 23.)
3Forrás: FIFA.com

Rekordok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puskás, a 20. század gólkirálya.

Az első Ausztria–Magyarország válogatott mérkőzést Bécsben rendezték 1902-ben. Ez volt legelső olyan válogatott mérkőzés, melyet nem két brit csapat játszott egymással.

Magyarország volt az első nem Egyesült Királyságbeli válogatott, akinek sikerült legyőznie Angliát a Wembleyben a legendássá vált 6–3 alkalmával 1953. november 25-én. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7–1 arányban. A újabb győzelem kapcsán, úgy élcelődött a sportsajtó, hogy egy hétre jöttek az angolok, de hét eggyel mentek.[58]

Az 1950-es évebekben Sebes Gusztáv kapitánysága alatt 72,06%-os teljesítménnyel zárt a válogatott (49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség), melyben volt egy 30 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat. A második helyen a brazil edző Vicente Feola (1955–1966) áll 71,88%-kal (46 győzelem, 12 döntetlen, 6 vereség).

Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon 27 gólt szereztek (5,4 gól/mérkőzés) + 17-es gólaránnyal, ami messze a legjobb teljesítmény a modern játékok történetében. Kocsis Sándor öt mérkőzésen elért 11 gólja (2,2 gól/mérkőzés) azóta is egyéni rekordnak számít.

Magyarország rendelkezik a legmagasabb ELO ranggal (2166 pont), amit az 1954-es vb elődöntőjében Uruguay 4–2-es legyőzésével értek el 1954. június 30-án. Szintén a magyarok rendelkeznek a második legmagasabb pontszámmal (2156), amit 1956-ban állítottak be. A harmadik helyen Brazília (2153 pont), a negyediken Spanyolország (2142 pont) áll.

Az IIFHS statisztikái szerint Puskás Ferencet a 20. század gólkirályává választották.

A 20. század leggólerősebb válogatott játékosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 20. század leggólerősebb válogatott játékosa közül hárman is magyarok voltak, ketten az aranycsapat tagjai. [forrás?]

# Játékos Nemzet Gólok száma Válogatottságok száma Időszak
1. Puskás Ferenc  Magyarország 84 gól 85 mérkőzés 1945–1956
2. Pelé  Brazília 77 gól 92 mérkőzés 1957–1971
3. Kocsis Sándor  Magyarország 75 gól 68 mérkőzés 1948–1956
4. Gerd Müller  NSZK 68 gól 62 mérkőzés 1966–1974
5. Hussein Saeed  Irak 63 gól 126 mérkőzés 1976–1990
6. Schlosser Imre  Magyarország 59 gól 68 mérkőzés 1906–1927

Veretlenségi sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar labdarúgó-válogatott az 1950-es években Skócia 1888-as 22 mérkőzésen át tartó veretlenségi szériáját törte meg kilenccel több 31 vagy 32 (az NDK elleni mérkőzés nem számít hivatalosnak) mérkőzéssel. Ezzel Magyarország a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak, amit 1950. május 14. és 1954. július 4. között sikerült beállítania. A rekordot az NSZK elleni 1954-es vb-döntő törte meg.

A leghosszabb veretlenségi sorozattal (35 mérkőzés) Brazília és Spanyolország rendelkezik.

* = nem hivatalos

Ellenfél Kiírás Dátum Végeredmény
 Lengyelország Barátságos 1950. június 4. 5–2
 Albánia Barátságos 1950. szeptember 24. 12–0
 Ausztria Barátságos 1950. október 29. 4–3
 Bulgária Barátságos 1950. november 12. 1–1
 Lengyelország Barátságos 1951. május 27. 6–0
 Csehszlovákia Barátságos 1951. október 14. 2–1
 Finnország Barátságos 1951. november 18. 8–0
 NDK Barátságos 1952. május 18. 5–0*
 Lengyelország Barátságos 1952. június 15. 5–1
 Finnország Barátságos 1952. június 22. 6–1
 Románia 1952. évi olimpia 1952. július 15. 2–1
 Olaszország 1952. évi olimpia 1952. július 21. 3–0
 Törökország 1952. évi olimpia 1952. július 24. 7–1
 Svédország 1952. évi olimpia 1952. július 28. 6–0
 Jugoszlávia 1952. évi olimpia 1952. augusztus 2. 2–0
 Svájc Közép-európai kupa 1952. szeptember 20. 4–2
 Csehszlovákia Barátságos 1952. október 19. 5–0
 Ausztria Barátságos 1953. április 26. 1–1
 Olaszország Közép-európai kupa 1953. május 17. 3–0
 Svédország Barátságos 1953. július 5. 4–2
 Bulgária Barátságos 1953. október 4. 1–1
 Csehszlovákia Barátságos 1953. október 4. 5–1
 Ausztria Barátságos 1953. október 11. 3–2
 Svédország Barátságos 1953. november 15. 2–2
 Anglia Barátságos 1953. november 25. 6–3
 Egyiptom Barátságos 1953. február 12. 3–0
 Ausztria Barátságos 1954. április 11. 1–0
 Anglia Barátságos 1954. május 23. 7–1
 Dél-Korea 1954-es világbajnokság 1954. június 17. 9–0
 NSZK 1954-es világbajnokság 1954. június 20. 8–3
 Brazília 1954-es világbajnokság 1954. június 27. 4–2
 Uruguay 1954-es világbajnokság 1954. június 30. 4–2 (H.u.)

Címerek és mezek a válogatott története során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kossuth Coat of Arms.svg
1901-1934.png
Mlsz jelveny.jpg
Coat of arms of Hungary (1949-1956).svg
Coat of arms of Hungary.png

A magyar nemzeti csapat hivatalos szerelése a piros mez, fehér nadrág és zöld sportszár. Ez a színkombináció a magyar nemzeti zászlóból fakad. Hazai összecsapásokkor a válogatott ilyen dresszben lép pályára. A 20-30 években előfordult a fekete nadrág is. Az idegenbeli mez évek óta tiszta fehér, illetve néha piros nadrággal kombinálva. A 2010-es világbajnoksági selejtezőn pályára lépett a csapat piros mezben, nadrágban és zöld sportszárban. A kapus mez általában tiszta fekete (Grosics Gyula óta hisz ő védett elsőként tiszta feketében), ha az ellenfél dressze megköveteli, sárga vagy szürke mezben véd a magyar kapus. A válogatottnak évtizedek óta a német Adidas gyártja és szállítja mezeit. 1901–1949-ig a klasszikus galléros nyakú zsinóros mezeket hordtak, ezután divatossá vált a V nyakú mez is. Majd miután hivatalos sportszergyártók szolgálták ki a csapatot szezonális divat szerint készített mezt hordtak.

Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Alternatív 1
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Alternatív 2
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Alternatív 3
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Kapus
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Kapus 2
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Kapus 3

A mezen megjelenő címer több mint egy évszázad alatt jó párszor megváltozott. Elhelyezkedése a baloldalt szív fölött (1901-1949 és 1990-napjainkig) vagy középen helyezkedett el (1949-1989). Az első jelkép a Kossuth címer volt illetve egy korona nélküli címer, amin megmaradt az Árpád sáv és a kettős kereszt. Ez az alapítástól a 30-as évekig kísérte a csapatot. A 30 évektől 1949-ig a mai is használatos Szent Koronás címert használták illetve a negyvenes évek második felében az alapításkor használt szövetségi címer is feltűnt a válogatott mezén. 1949-1956 között a "Rákosi-címer" került a mez mellhasrészének közepére majd ezt váltotta '56 után a "Kádár-címer". A Rendszerváltás után visszakerült a válogatott mezére a Szent Koronás címer.

Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
1902–1912
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
1902–1912
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
1912–1930
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
1912–1930
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
1930–1945
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
1930–1945
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
1945–1949
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
1945–1949
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
1949–1956
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
1949–1956
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
1998–2001
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
1998–2001
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
2001–2003
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
2001–2003
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
2003–2005
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
2003–2005
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
2005–2006
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
2005–2006
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
2006–2007
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
2006–2007
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
2007–2008
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
2007–2008
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
2008–2009
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
2008–2009
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Hazai
2010–2012
Csapatszínek Csapatszínek Csapatszínek
Csapatszínek
Csapatszínek
 
Idegenbeli
2010–2012

Játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékoskeret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szeptember 6-i Románia, valamint a szeptember 10-i Észtország elleni világbajnoki-selejtező mérkőzések kerete.[59] A válogatottság és gólok a mérkőzések utáni állapotnak megfelelőek.

Név Születési dátum (Kor) Vál. Gól. Jelenlegi klub Bemutatkozó mérkőzés
Bogdán Ádám 1987szeptember 27. (26 éves) 18 0 Anglia Bolton Wanderers 2011. június 3-án Luxemburg ellen.
Király Gábor 1976április 1. (38 éves) 90 0 Németország 1860 München 1998. március 25-én Ausztria ellen.
Megyeri Balázs 1990március 31. (24 éves) 0 0 Görögország Olimbiakósz
Devecseri Szilárd 1990február 13. (24 éves) 3 0 Magyarország Haladás 2013. szeptember 10-én Észtország ellen.
Fiola Attila 1990február 17. (24 éves) 0 0 Magyarország Paksi FC
Guzmics Richárd 1987április 16. (27 éves) 7 0 Magyarország Haladás 2012. november 14-én Norvégia ellen.
Gyömbér Gábor 1988február 27. (26 éves) 1 0 Magyarország Ferencváros 2013. szeptember 10-én Észtország ellen.
Kádár Tamás 1990március 14. (24 éves) 15 0 Magyarország Diósgyőr 2010. november 17-én Litvánia ellen.
Korcsmár Zsolt 1989január 9. (25 éves) 22 0 Németország Greuther Fürth 2011. augusztus 10-én Izland ellen.
Laczkó Zsolt 1986december 18. (27 éves) 22 0 Olaszország Calcio Padova 2010. május 29-én Németország ellen.
Lipták Zoltán 1984december 10. (29 éves) 14 1 Magyarország Győri ETO 2010. augusztus 11-én Anglia ellen.
Vanczák Vilmos 1983június 20. (31 éves) 76 4 Svájc FC Sion 2004. november 30-án Szlovákia ellen.
Dzsudzsák Balázs 1986december 23. (27 éves) 58 14 Oroszország Gyinamo Moszkva 2007. június 2-án Görögország ellen.
Elek Ákos 1988július 21. (26 éves) 28 1 Magyarország Diósgyőr 2010. június 5-én Hollandia ellen.
Hajnal Tamás 1981március 15. (33 éves) 59 7 Németország Ingolstadt 04 2004. október 9-én Svédország ellen.
Koman Vladimir 1989március 16. (25 éves) 34 7 Oroszország Ural Jekatyerinburg 2010. május 29-én Németország ellen.
Lovrencsics Gergő 1988szeptember 1. (25 éves) 2 0 Lengyelország Lech Poznań 2013. június 6-án Kuvait ellen.
Szakály Péter 1986augusztus 17. (28 éves) 4 0 Magyarország Debreceni VSC 2012. június 1-jén Csehország ellen.
Varga József 1988június 6. (26 éves) 25 0 Anglia Middlesbrough 2009. október 10-én Portugália ellen.
Böde Dániel 1986október 24. (27 éves) 7 2 Magyarország Ferencváros 2013. február 6-án Fehéroroszország ellen.
Németh Krisztián 1989január 5. (25 éves) 15 1 Hollandia Roda JC 2010. május 29-én Németország ellen.
Nikolics Nemanja 1987december 31. (26 éves) 2 1 Magyarország Videoton FC 2013. október 11-én Hollandia ellen.
Szalai Ádám 1987december 9. (26 éves) 19 7 Németország TSG 1899 Hoffenheim 2009. február 11-én Izrael ellen.


A bővebb keret tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi játékosok pályára léptek 2013-ban a nemzeti csapat színeiben vagy ott voltak a biztonsági tartalékok között.

Név Születési dátum (Kor) Vál. Gól. Jelenlegi klub Bemutatkozó mérkőzés
Gulácsi Péter 1990május 6. (24 éves) 0 0 Ausztria Red Bull Salzburg
Halmosi Péter 1979szeptember 25. (34 éves) 35 0 Magyarország Haladás 2002. február 12-én Csehország ellen.
Juhász Roland 1983július 1. (31 éves) 78 6 Magyarország Videoton 2004. április 25-én Japán ellen.
Mészáros Norbert 1980augusztus 19. (34 éves) 8 0 Magyarország Debreceni VSC 2012. június 1-jén Csehország ellen.
Szolnoki Roland 1992január 21. (22 éves) 0 0 Magyarország Videoton
Gyurcsó Ádám 1991március 6. (23 éves) 7 1 Magyarország Videoton 2012. június 1-jén Csehország ellen.
Kanta József 1984március 24. (30 éves) 3 0 Magyarország MTK Budapest 2007. február 6-án Ciprus ellen.
Koltai Tamás 1987április 30. (27 éves) 12 0 Magyarország Győri ETO 2008. május 24-én Görögország ellen.
Kovács István 1992március 27. (22 éves) 2 0 Magyarország Videoton 2013. március 22-én Románia ellen.
Pátkai Máté 1988március 6. (26 éves) 3 0 Magyarország Győri ETO 2012. október 16-án Törökország ellen.
Pintér Ádám 1988június 12. (26 éves) 17 0 Oroszország Tom Tomszk 2010. október 12-én Finnország ellen.
Priskin Tamás 1986szeptember 27. (27 éves) 42 12 Oroszország Alanyija Vlagyikavkaz 2005. augusztus 17-én Argentína ellen.
Rudolf Gergely 1985március 9. (29 éves) 24 9 Magyarország Győri ETO 2008. augusztus 20-án Montenegró ellen.
Varga Roland 1990január 23. (24 éves) 0 0 Magyarország Győri ETO


A válogatott stábja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pintér Attila
Szövetségi kapitány Magyarország Pintér Attila
Szövetségi edzők Magyarország Farkas József
Magyarország Pető Zoltán
Kapusedző Magyarország Andrusch József
Technikai igazgató Magyarország Bazsánt József
Csapatorvos Magyarország dr. Szilágyi György
Sajtófőnök Magyarország Pajor-Gyulai László
Vezető masszőr Magyarország Eisemann László
Masszőr Magyarország Halmai Tamás
Szerelés felelős Magyarország Ambrus Imre

Legendás játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

         


Legtöbbször pályára lépett játékosok
# Játékos Vál. Időszak
1. Bozsik József 101 19471962
2. Fazekas László 92 19681983
3. Király Gábor 90 1998
4. Grosics Gyula 86 19471962
5. Puskás Ferenc 85 19451956
6. Garaba Imre 82 19801991
7. Mátrai Sándor 81 19561967
8. Juhász Roland 80 2004
9. Gera Zoltán 77 2002
Sipos Ferenc 77 19571966
11. Bálint László 76 19721982
Bene Ferenc 76 19621979
Dr. Fenyvesi Máté 76 19541966
14. Sándor Károly 75 19491964
15. Albert Flórián 75 19591974
16. Vanczák Vilmos 74 2004
17. Tichy Lajos 72 19551971
18. Kiprich József 70 19841995
Nyilasi Tibor 70 19751985
20. Hidegkuti Nándor 69 19451958
21. Kocsis Sándor 68 19481956
Schlosser Imre 68 19061927
23. Illés Béla 64 19912001
24. Sárosi György 62 19311943
Göröcs János 62 19581970
Legtöbb gólt szerző játékosok
# Játékos Gól Időszak
1. Puskás Ferenc 84 19451956
2. Kocsis Sándor 75 19481956
3. Schlosser Imre 59 19061927
4. Tichy Lajos 51 19551964
5. Dr. Sárosi György 42 19311943
6. Hidegkuti Nándor 39 19451958
7. Bene Ferenc 36 19621979
8. Nyilasi Tibor 32 19751985
Zsengellér Gyula 32 19361947
10. Albert Flórián 31 19591974
11. Deák Ferenc 29 19461949
12. Kiprich József 28 19851995
13. Sándor Károly 27 19511963
14. Takács II József 27 19241930
15. Toldi Géza 27 19291940
16. Avar István 24 19291934
Fazekas László 24 19691983
18. Gera Zoltán 23 2002
19. Pataki Mihály 21 19121922
20. Farkas János 19 19651969
Göröcs János 19 19581968
Kovács Kálmán 19 19851992
23. Bodnár Sándor 18 19101916
Szusza Ferenc 18 19421956
Palotás Péter 18 19501956

Szövetségi kapitányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stadionok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első Üllői úti Stadion

Hazai létesítmények, ahol a magyar csapat pályára lépett.

   

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. További információkért lásd a szócikk vitalapját.
  2. Az RSSSF összeállítása a magyar válogatott 4 éves veretlenségi sorozatáról (angolul)
  3. ^ a b FIFA-világranglista: ilyen jó még soha nem volt a magyar fociválogatott”, origo.hu, 2011. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 21.) 
  4. Százéves a magyar foci - Előzmények”, sportmuzeum.hu (Hozzáférés ideje: 2009. november 4.) 
  5. Pékerdei futballrajt dalárdával és lábtörésekkel”, zona.hu, 2008. október 10. (Hozzáférés ideje: 2009. november 4.) 
  6. Százéves a magyar foci kiállítás része”, www.sportmuzeum.hu 
  7. Százéves a magyar foci - Ahol a bölcső ringott”, sportmuzeum.hu (Hozzáférés ideje: 2009. november 10.) 
  8. Az MLSZ megalakulása”, sportmuzeum.hu (Hozzáférés ideje: 2006. november 10.) 
  9. Az MLSZ megalakulása”, angolrugosdi.blogter.hu (Hozzáférés ideje: 2006. november 25.) 
  10. mexikói magyar szereplés
  11. Néhány gól a magyar-brazilról
  12. A szurkolói elkeseredéshez lásd: "Hiszen tudom, hogy átkozott a fajtánk, / tudom, a futball foszlik, mint a zokni,/ tudom, a félénkség hoz annyi bajt ránk... / De tíz perc alatt három gólt beszopni? / Nem hiszem, hogy ezt meg lehetne szokni. / Mert ilyen nincs. Még viccnek is fanyar. / Az ember szégyelli, hogy kismagyar." (VARRÓ Dániel: Verses levél Mihályffy Zsuzsannának = Bögre azúr, Magvető Kiadó, 1999, 61.)
  13. Bicskei újra kapitány”, hetek.hu 
  14. Bicskei helyett Gellei a kapitány”, origo.hu 
  15. ^ a b Gellei Imre az olaszok elleni teljesítmény alapján válogat”, origo.hu 
  16. Matthäus az új szövetségi kapitány”, sportgeza.hu, 2003. december 14. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  17. A Matthäus-éra mérlege”, hetek.hu, 2006. január 6. (Hozzáférés ideje: 2009. november 4.) 
  18. 19 év, 16 kapitány, nulla eredmény - A Matthäus-éra tagjai és statisztikái”, origo.hu 
  19. Bozsik Péter az új szövetségi kapitány”, sportgeza.hu, 2006. március 16. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  20. Bozsik Péter távozik a válogatott éléről”, corp.origo.hu, 2006. október 26. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  21. Várhidi Péter maradt a szövetségi kapitány”, sportgeza.hu, 2006. december 10. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  22. Huszti otthagyta a futballválogatottat”, 2007. május 31. (Hozzáférés ideje: 2009. december 17.) 
  23. Várhidi Péter az év legjobb szakvezetői között”, 2008. február 23. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  24. Várhidit kirúgták, Koeman az új kapitány”, sportgeza.hu, 2009. április 24. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  25. Gera Zoltán lemondta a válogatottságot”, sportgeza.hu, 2009. október 14. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  26. Babos Gábor is lemondta a válogatottságot”, inforadio.hu, 2009. október 15. (Hozzáférés ideje: 2009. november 3.) 
  27. Holland, svéd és finn ellenfelek foci-Eb selejtezőjében”, origo.hu, 2010. február 7. (Hozzáférés ideje: 2010. február 7.) 
  28. Csányi Sándort választották az MLSZ elnökének”, nemzetisport.hu, 2010. július 6. (Hozzáférés ideje: 2010. július 6.) 
  29. Egervári Sándor az új szövetségi kapitány”, origo.hu, 2010. július 23. (Hozzáférés ideje: 2010. július 23.) 
  30. Koeman távozott, Egervári az új szövetségi kapitány - hivatalos”, nemzetisport.hu, 2010. július 23. (Hozzáférés ideje: 2010. július 23.) 
  31. Gera Zoltán visszatér a válogatottba”, nemzetisport.hu, 2010. július 29. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 2.) 
  32. Ismét Gera a nemzeti csapat kapitánya”, nemzetisport.hu, 2010. augusztus 10. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 26.) 
  33. Wernbloom duplája után sima vereség”, nemzetisport.hu, 2010. szeptember 3. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 26.) 
  34. Kiszenvedett 2–1-es győzelem Moldova ellen”, nemzetisport.hu, 2010. szeptember 7. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 26.) 
  35. Szép volt, fiúk! Kiütéses sikert arattunk San Marino ellen!”, nemzetisport.hu, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 26.) 
  36. Szalaié a 75. mesterhármas a válogatottban”, nemzetisport.hu, 2010. október 9. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 26.) 
  37. Dzsudzsák Balázs a 94. percben döntött!”, nemzetisport.hu, 2010. október 12. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 26.) 
  38. A holland bárd megint lesújtott - 1-7 és 1-6 után 0-4”, nemzetisport.hu, 2011. március 25. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 27.) 
  39. „A lakonikus oranje megmenekült””, nemzetisport.hu, 2011. március 30. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 27.) 
  40. Három pontot szereztünk, két védőt elveszítettünk San Marinóban”, nemzetisport.hu, 2011. június 7. (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 27.) 
  41. Most a magyar ostor csattant a végén, Rudolf góljával nyertünk!”, nemzetisport.hu, 2011. szeptember 2. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 2.) 
  42. Vanczák és Rudolf gólt lőtt, elhoztuk a pontokat Kisinyovból”, nemzetisport.hu, 2011. szeptember 6. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 6.) 
  43. Király: Már csak a szép búcsú maradt nekünk”, nemzetisport.hu, 2011. október 7. (Hozzáférés ideje: 2011. október 14.) 
  44. Király: Izzadságszagú döntetlent játszottunk a finnekkel”, nemzetisport.hu, 2011. október 11. (Hozzáférés ideje: 2011. október 14.) 
  45. 25 év legjobb teljesítménye sem volt elég a kijutáshoz - válogatottértékelő”, nemzetisport.hu, 2011. október 13. (Hozzáférés ideje: 2011. október 14.) 
  46. A vb-selejtezőkön is Hollandia ellen focizik a válogatott”, origo.hu, 2011. július 30. (Hozzáférés ideje: 2011. július 30.) 
  47. Lemondott Egervári Sándor”, hvg.hu, 2013. október 11. (Hozzáférés ideje: 2013. október 11.) 
  48. Kis szerencsével lenyomtuk Andorrát”, origo.hu, 2013. október 15. (Hozzáférés ideje: 2013. október 15.) 
  49. NB I-es meccs nélkül a válogatott élére. origo.hu, 2013. október 14. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
  50. Jön az új szövetségi kapitány. origo.hu, 2013. december 19. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
  51. ^ a b Az olimpiai játékokon kezdetben csak amatőr játékosok vehettek részt. Mivel Magyarországon csak 1926-ban indult a profi labdarúgó-bajnokság, az 1912-es és az 1924-es játékokon a magyar válogatottat nem érintette a korlátozás.
  52. Az első világháború vesztes országait nem hívták meg az antwerpeni olimpiára.
  53. Amatőr játékosokkal.
  54. Csak amatőr játékosok vehettek részt az olimpián, de a magyar labdarúgók rendelkeztek úgynevezett látszatállásokkal, így ez a korlátozás nem érintette őket. 1936-tól kezdve a világbajnokságon pályára lépett labdarúgók sem szerepelhettek az olimpián, de Magyarország 1950-ben nem indult a vb-n, előtte pedig a második világháború miatt elmaradtak a világbajnokságok, ezért a válogatott a legerősebb összeállításával állhatott ki.
  55. ^ a b c d Világbajnokságon pályára lépett játékosok nélkül.
  56. Magyarország más szocialista országokhoz hasonlóan lemondta a részvételt az 1984-es Los Angeles-i olimpián, de a labdarúgó-válogatott már előtte kiesett a selejtezőben.
  57. U23-as válogatott, legfeljebb három túlkorossal.
  58. 60 éve: Egy hétre jöttek, hét eggyel mentek! (magyar nyelven). nb1.hu. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  59. Egervári Sándor kihirdette a románok és az észtek elleni keretet”, mlsz.hu, 2013. augusztus 26. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 6.) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.