Fehéry Ákos

Fehéry Ákos
Személyes adatok
Születési dátum	1883
Születési hely	?, Magyarország
Halálozási dátum	1921. (38 évesen)
Halálozási hely	?, Magyarország
Poszt	hátvéd
Profi klubok1
Időszak Klub Mérk. (gól)*   MÚE
Válogatottság
1903 Magyarország 01 0(0)
Edzőség
Időszak Klub 1918–1919 Magyarország
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma)

Fehéry Ákos (1883 – 1921) magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, nemzetközi labdarúgó-játékvezető.

Pályafutása

Játékosként

Fehéry Ákos
Személyes adatok
Születési dátum	1883.
Születési hely	Magyarország
Halálozási dátum	1921.
Halálozási hely	Magyarország
Hazai szereplés
Évek Bajnokság Státusz 1902–1920. NB. I. játékvezető
Nemzetközi szereplés
Évek Konföderáció Státusz 1902–1920. FIFA-tag játékvezető

A BTC és a MUE balhátvédje. A Magyarország–Csehország mérkőzés balhátvédje volt. Egyszeres válogatott játékos.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Játékvezető
1903. április 5.	Csömöri úti Millenáris pálya, Budapest	2. válogatott mérkőzés	Magyarország–Csehország	2 : 1	Ordódy Béla

Játékvezetőként

Nemzeti játékvezetés

Az elsők között volt 1902-ben, akik játékvezetői vizsgát tettek. A vizsgát követően, mint gyakorló játékvezető, azonnal bekapcsolódott a bajnoki küzdelmek irányításába. 1901-ben első és másodosztályba osztották az ekkor még kizárólag fővárosi klubokat. 1920-ban III. fokú - legmagasabb osztály - játékvezetőként az egyik legnagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező sportember volt.

Nemzetközi játékvezetés

Az első nemzetközi bíráink azok voltak, akik az „ősidőkben” a magyar-osztrák mérkőzéseket - 1902-1910 között - vezették. Eleinte ugyanis Budapest-en is, Bécs-ben is hazai bírák működtek. A született magyarok közül Horváth Ferenc, Herczog Ede, Fehéry Ákos voltak a magyar-osztrák mérkőzések első magyar bírái. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezető Bizottsága (JB) 1902-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, majd a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának segített partbíróként. Az első nemzetek közötti válogatott mérkőzése a Magyarország–Ausztria találkozó volt.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1906. november 5.	Millenáris-pálya, Budapest	10. válogatott mérkőzés	Magyarország–Ausztria	3 : 1	3 000
1907. november 3.	Millenáris-pálya, Budapest	14. válogatott mérkőzés	Magyarország–Ausztria	4 : 1	6 000
1914. október 4.	Üllői úti pálya, Budapest	52. válogatott mérkőzés (jótékony célú, rendkívüli mérkőzés)	Magyarország–Ausztria	2 : 2	12 000

Edzőként, sportvezetőként

Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért. 1918-tól lett szövetségi kapitány.

A válogatott összetételét állandóan 7-8 MTK játékos képezte, ami megkönnyítette eredményességét.

1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT), a közgyűlés a tanácstagok közé választotta. 1925-ben a Budapest–Prága mérkőzés tiszta bevételéből hátramaradt családját segítette az MLSZ.

Statisztika

Mérkőzése a válogatottban

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Eredmény	Kiírás	Esemény
1.	1903. április 5.	Budapest	Csehország	2 – 1	barátságos

Mérkőzései szövetségi kapitányként

#	Dátum	Helyszín	Ellenfél	Eredmény	Kiírás	Esemény
1.	1918. április 14.	Budapest	Ausztria	2 – 0	barátságos
2.	1918. május 12.	Budapest	Svájc	2 – 1	barátságos
3.	1918. június 2.	Bécs	Ausztria	2 – 0	barátságos
4.	1918. október 6.	Bécs	Ausztria	3 – 0	barátságos
5.	1919. április 6.	Budapest	Ausztria	2 – 1	barátságos

Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.

Források

• Antal Zoltán – Hoffer József: Alberttől Zsákig, Budapest, Sportkiadó, 1968
• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek, Budapest, Sportkiadó, 1977, ISBN 963-253-501-4
• Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja I. rész - 1932. A magyar sport pantheonja Kiadóvállalat
• dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
• (1993.) „újságcikk”. Labdarúgás 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám.  
• Játékvezető - A játékvezetés történeti áttekintése - dr. Ábrai Zsigmond

Külső hivatkozások

• Fehéry Ákos. World Referee. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
• Fehéry Ákos. footballzz.com. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
• Fehéry Ákos. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
• Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. március 23.)
• Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2012. július 1.)

A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai
Előző kapitány: Minder Frigyes	Fehéry Ákos 1918–1919	Következő kapitány: Minder Frigyes