Budapest Honvéd FC

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest Honvéd FC
Budapest Honved 2008.png
A Budapest Honvéd FC 2008 óta használt címere a tíz bajnoki győzelmet jelentő csillaggal
Csapatadatok
Teljes csapatnév Budapest Honvéd
Football Club
Becenév Kispest, Honvéd
Székhely Magyar Budapest, Magyarország
Alapítva 1909
Klubszínek piros-fehér-fekete
Stadion Bozsik Stadion
Vezetőedző Olaszország Pietro Vierchowod
Elnök USA George F. Hemingway
Bajnokság NB I
Nemzeti sikerek
Magyar Bajnokcsapat 13 alkalommal
Magyar Kupagyőztes 7 alkalommal
Nemzetközi sikerek
Közép-európai kupa 1 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzés Bozsik József (447)
Legtöbb gól Puskás Ferenc (358)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Jelenlegi szezon
Soccerball current event.svg 2014–15-ös szezon
Hivatalos honlap
Budapest Honvéd FC honlapja
A Bozsik Stadion látképe

A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből. A kispesti klub jelenleg a magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel. Az egyesületet 1909-ben Kispesti AC néven hozták létre, majd 1926-ban a Kispesti FC nevet vette fel és 1944-ben egy rövid ideig másodszor is az alapításkori nevét használta. A csapat több mint egy évszázados története során 1916-tól kezdődött az első osztályú menetelés, melyet 2003-ban egy idényre másodosztályú szereplés szakított meg.

A klub életében azonban a sikerek voltak meghatározóak és ezek közül két aranykorszak is kiemelkedik. Az első az 1950-es években volt, amikor a gárdának Budapesti Honvéd SE volt a neve és a korra jellemzően a háttértámogatást az első számú katonacsapatnak a Honvédelmi Minisztérium biztosította. A "Nagy-Honvéd"-nak nevezett klub, a legjobb labdarúgókat ebben a korszakban tudhatta magáénak, Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József és Czibor Zoltán, az Aranycsapat gerincét is képezték. Nekik nagy szerepük volt abban, hogy a csapat az 1950-es években négyszer nyert Magyar labdarúgó-bajnokságot. Az 1980-as és 1990-es évek elején volt a klub második aranykorszaka, amikor nyolc bajnokságot nyert. Ezidőben külön meg kell említeni a csapat korábbi játékosát majd edzőjét Tichy Lajost, akinek oroszlánrésze volt a sikerek elérésében. A nemzeti tizenegy gerince ekkor megint a Honvédra épült és a csapatnyi kiváló képességű válogatott játékos közül kiemelkedik a világválogatottságig jutó Détári Lajos.

A rendszerváltás után megváltozott az állami támogatás rendszere és ez gyökeres változást követelt az anyaegyesülettől. Ennek látványos következménye volt, hogy 1991-ben a labdarúgó-szakosztály Kispest-Honvéd FC néven különvált a többitől, majd 2003-ban felvette a jelenleg is használt nevét.

Összességében az eddigi történelme során tizenhárom alkalommal nyert magyar bajnoki címet, tizenkétszer volt ezüstérmes és hat alkalommal bronzérmes. A Magyar Kupát hétszer nyerte el, a magyar labdarúgó-szuperkupa döntőjében háromszor játszhatott, de eddig ott győzni még nem tudott. A legnagyobb nemzetközi sikerét 1959-ben érte el, amikor megnyerte a Mitropa kupát. A magyar labdarúgó csapatok élvonalbeli mérkőzései alapján számított eredményességi listán az előkelő 3. helyet tudhatja magáénak.[1]

A csapat hivatalos mezszíne 2003 óta piros-fehér-fekete, egyesítve a Kispest elnevezés idején használt piros-fekete és az 1949–1991 között használt piros-fehér mezszín hagyományait. Szintén a különböző korszakok örökségére utalt a korábbi klubcímeren olvasható négy évszám: 1909 – a Kispesti AC alapítása, 1949 – a Bp. Honvéd SE létrejötte, 1991 – a Kispest-Honvéd különválása, 2003 – a Budapest-Honvéd név felvétele. A 2008. március 15. óta használt címerben megjelent a Kispest felirat, az alapítási év (1909) és a címer felett egy arany csillag, mely a megszerzett tíz bajnoki címet hirdeti.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdeti nehéz idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már 1904 elején felbukkant egy-egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. A Kispesti Sport Club néven megalakult sportegyesület diákokból álló csapatát benevezték az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségnél, ennél többet azonban nem tudni a klub sorsáról. Egy lelkes tanár dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint, a klub intézője Bede István a vívók, és Mayer Béla a labdarúgók részéről lett. Az alapszabályt azonban a tagok nem fogadták el, Varga Bálint megsértődött és lemondott. Az egyesület ügyeit egy évig Bede István intézte, aki elsősorban a teremsportokat favorizálta. A vita egyre élesedett a két párt között, ráadásul az anyagi nehézségek is gyötörték a klubot. Ennek enyhítésére 1909. február 1-jén KAC bált rendeztek, melynek bevételének (100 korona) elosztása újabb vitát kavart. 1909 tavaszán beindult a labdarúgó élet a Katona réten (a Fő u. és a Batthyány u. közötti grund). Az első nem hivatalos mérkőzések Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen voltak. A két párt közötti ellentéteket a két mecénás, Schmoch Károly és Szűcs László próbálta elsimítani, nem sok sikerrel. 1909 júliusában a felbomlás veszélye fenyegette a KAC-ot. A sok belső vita miatt elhagyta az egyesületet Szűcs László alelnök és Krausz Jenő, a labdarúgó szakosztály vezetője is. 1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás). A közgyűlésen a régi emberek kerültek a vezetőségbe, az elnöki hely pedig betöltetlen maradt.[2]

A KAC első vezetősége így állt fel:

  • Alelnökök: Schmoch Károly és Krausz Jenő
  • Titkár: Tihanyi Jenő
  • Pénztáros: Hartman Simon
  • Ellenőrök: Mayer Béla és Reiner Sándor
  • Jegyző: Kurserka Ferenc
  • Szertáros: Schiller Ignác
  • Választmányi tagok: Ács Ödön, Kollarik Győző, Müller József, Pintér Sándor, Ries Béla, Steinhauser Károly, Steinhauser Vilmos, Tárnok Ferenc, Taigiszer Jenő, Tordy Nándor

Jó folytatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1909. december 10-én az MLSZ felvette tagjai közé a KAC-ot. Az első barátságos mérkőzést a Magyar AC tartalék ellen játszotta a Kispest, melyet 5:0-ra elvesztett. Az MLSZ a csapatot a Pestvidéki Bajnokságba sorolta be, amely 1909. szeptember közepén indult és kétfordulós volt. Ez volt a Kispest első hivatalos bajnoksága. Az első mérkőzés győzelemmel végződött... 1909. szeptember 19-én Monoron 3:1-re nyert a csapat. A következő mérkőzést, Pesterzsébeten, a későbbi bajnok Erzsébetfalvi TC nyerte 4:1-re.

1910 őszén az MLSZ létre hozta a IV. osztályú bajnokságot. Miután Kispestet a budapesti kerülethez csatolták, benevezett a bajnokságba. A nevezés késve érkezett, mivel a Kispest addig a vidékhez tartozott. A KAC nem tehetett a késésről és a többi egyesület sem ellenezte az indulását, így a Labdarúgó-szövetség elfogadta a jelentkezést. Az 1910–11. évi bajnokságban meglepetésre a 2. helyen végzett, a Budapesti Testgyakorlók Köre mögött.

Komoly változások és az első bajnoki cím[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében. Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény KAC számára. Az 1911–12. évi III. osztályú bajnokságban a 8. helyen végzett a Kispest. Ebben az évben játszotta első nemzetközi mérkőzését Brünnben, melyet 2:1-re megnyert az FC Brünn ellen.

1913-ban ünnepelte a csapat az első bajnoki címét a III. osztályban. Ugyanebben az évben került átadásra az egyesület saját pályája a Sárkány utcában, melyet az ellenfelek stílszerűen később "sárkánybarlangnak" neveztek el.

Az 1913–14-es bajnoki évben a labdarúgás népszerűségének nagymérvű növekedése, a sportág rohamos térhódítása a budapesti egyesületek létszámát 55-ről 71-re gyarapította. Ezért az MLSZ kénytelen volt átszervezni a bajnokságot. Az MLSZ - a sok bevonulás, és nem utolsósorban az egyesületek között is kitört kisebbfajta háborúskodások miatt is - kénytelen volt a bajnokságokat ideiglenesen szüneteltetni és a különböző díjmérkőzések megrendezését és lebonyolítását az egyesületekre bízta. Az MTK vezette tábor (az igazságpártiak) a Hungária-serlegért játszott, az FTC köré tömörült békepártiak pedig az Auguszta-serlegért. 1915 tavaszán - a két tábor megbékélése után - az egyfordulós Amatőr Liga bajnokságot írták ki, 14 résztvevővel. A Kispestnek a II. osztály következett volna, de érthetetlen módon a Pestkörnyéki Serleg bajnokságba osztotta be a szövetség, ahol a 2. helyet szerezte meg. Mivel abban az időben az MLSZ elég fejetlenül működött és állandóan átszervezte a bajnokságot, nem keltett meglepetést, hogy a következő évben úgy került a KAC az első osztályba, hogy egyetlenegyszer sem játszott a második vonalban.

1914 nyarán kitört a világháború, emiatt nem indult el a bajnokság. Helyette a legjobb csapatoknak az MLSZ kiírta az Auguszta Serleget. Az ekkor lejátszott mérkőzéseken a KAC a 4. helyet szerezte meg. A mozgósításkor a KAC teljes első csapatát elvesztette. Katonai szolgálatra vonult be Novák, Kollarik, Simon, Szabó, Kincs, Kiliti, Boldog, Jurcsó II., Schiller II., Kónya és Papek. Csak Krausz Jenő intéző óriási munkájának köszönhető, hogy a csapat nem züllött szét.

1915 őszén 4. lett a kispesti csapat.

1916. szeptember 13-án lejátszotta első NB I-es bajnoki mérkőzését a KAC Kispesten, a Sárkány utcában. Ennek eredménye:

Kispesti ACIII. Kerületi TVE 0:3

Az NB 1-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1919–1920. Szenzációsan kezdett a Kispest. A 7. fordulóig 100%-os teljesítményt nyújtott a KAC. A bajnokság végén nagy meglepetésre 2. helyen végzett a gárda.

A bajnokság ezüstérmes csapata:

Varga, Saguly (Krebsz), Túri, Budai, Blasnik (Tóth), Stallmach, Boldog (Norik), Kiszely (Csontos), Jeszmás, Eisenhoffer, Jeny, Rudolf.

1921 végén kirobbant a kispesti profi per. A nagy szegénység miatt a játékosok ruhákat, cipőket és egyéb dolgokat fogadtak el, és ez bűn volt akkor. Feljelentés következtében – habár minden csapat ugyanezt cselekedte – megindult az a bizonyos profi per, amely aztán tönkretette ezt a sokra hivatott csapatot. A legjobb játékosokat eltiltották, majd a nagy egyesületek elvitték őket. Így került el többek között Kispestről Csontos, Jeszmás, Jeny és Eisenhoffer.[2]

Azonban – ékes példa a maiaknak – az egyesület megmutatta, hogy nem lehet eltiporni, a kispesti akarat” legyőzhetetlen.

1926 decembere arany betűkkel íratik be az egyesület történelemkönyvébe. Megismételt mérkőzésen – 1:1 volt az első derbi – a kispesti fiúk 160 perces ádáz küzdelemben legyőzték a BEAC-ot 3:2-re, és elnyerték a Magyar labdarúgókupát.

Az összeállítások

Kispesti AC 3 – 2 BEAC
Juhász Gól : 5' 5'
Mátéffy Gól : 100' 100'
Gregor Gól : 157' 157'
(1–1)
Grólmusz Gól : 12' 12'
Kertész Gól : 113' 113'
Postás pálya, Budapest
Nézőszám: 15,000

Kispesti AC:
Balla
Csesznák
Grolmusz
Mádi
Gregor
Marton
Borsos
Juhász
Jurácska
Heckl
Mátéffy
Cserék:
Vezetőedző:
 ?
BEAC:
Fábián
Horváth Dr.
Boor
Budai
Szántó
Hidassy
Kertész
Tichy
Potz
Borbély
Szüle
Cserék:
Vezetőedző:
?

A kupagyőztes csapat:

Balla, Cesznák, Grohmusz, Mádi, Gregor, Marton, Borsos, Juhász, Jurácska, Hecktl, Mátéffy.

Új korszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1926-os bajnoki szezon végével lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Véget ért az amatőr, vagy inkább ál-amatőr korszak. A harmincas évek eleji gazdasági válság tovább súlyosbította a magyar labdarúgás helyzetét is, amely egyrészt újabb adókban, másrészt az ál-amatőrizmus veszélyes formájában mutatkozott meg. Siettette ezt a folyamatot az a tény is, hogy a szomszédos osztrákok – Európában elsőként – már 1925 őszén bevezették a professzionizmust. Az MLSZ – tanulmányozva az osztrák labdarúgás helyzetét – kimondta: átszervezik a magyar labdarúgást és ők is bevezetik a professzionizmust. 1926. nyarán megtörtént a szétválasztás, s ezzel a magyar labdarúgás szervezetének átalakítása is. A megalakult profi egyesületek két ligába tömörültek, a többi amatőrcsapat Budapesten és vidéken a kerületi bajnokságért játszott különböző csoportokban.

1938-ban először indult a Kispest a Közép-európai Kupában. Ellenfele az Internazionale (akkori nevén Ambrosiana).

  • Milánóban: AS Ambrosiana Inter - Kispest FC 4:2 (0:2)
  • Budapesten: Kispest FC - AS Ambrosiana Inter 1:1 (0:1)

Bár a csapat kiesett mégis dicséret illette a helytállásért.

194041. A Magyar labdarúgókupa elődöntőjéig jutott a gárda.

1944-ben a Nagyváradi AC és a Gamma legyőzése után, a Szent László kupa döntőjében még a Fradi sem tudta megállítani a Kispestet. A győzelem értékét növeli, hogy az Üllői úton győzték le a zöldeket.

A kupagyőztes csapat:

Mindszenti, Olajkár I., Perjési, Bozsik, Gazdag, Zalai, Egresi, Béres, Nemes, Mészáros, Puskás. Edző: id. Puskás Ferenc.

194647-ben kialakul a jövő nagy Honvéd-csapatának gerince: a

Kiss Mihály – Szalay István (Sipos I), Herédi (Rákóczi) – Bozsik, Patyi, Bányai (Simonyi) – Béres (Cserjés), Budai I, Mészáros, Puskás, Babolcsay'

összeállítású csapat a 2. helyen végzett.

Sikeres évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

194950. Az aranycsapat kialakulásának éve volt. A Honvéd nagy fölénnyel nyerte fennállásának első bajnokságát. Szinte ugyanazzal a tizeneggyel nyerte a bajnokságot a csapat, hiszen mindössze 15 játékos jutott szóhoz a bajnokság során. A gólkirály Puskás Öcsi lett.

Életem egyik legboldogabb napja a mai. Edző számára nincs értékesebb ajándék, mint az, ha a csapata bajnokságot nyer.

nyilatkozta az idősebb Puskás

1950 ősze. A politikai változások miatt ekkor már Bp. Honvéd néven tarol a csapat (bajnoki cím, Puskás ismét gólkirály lett 25 góllal, valamint az év játékosa ki más lenne, mint Öcsi).

1951. „Csak” ezüst a bajnokságban, de a gólkirályi cím ismét Kispestre kerül, ezúttal Kocsisnak köszönhetően.

1936-ban nyert utoljára bajnokságot veretlenül magyar csapat (Hungária). 1952-ben ezt a bravúrt ismételte meg a Bp. Honvéd, mindössze öt döntetlennel zárta a bajnokságot. Lendületes csapatjátékával és küzdeni tudásával múlta felül a Bástyát. A második félidőben mindig tudott újítani a csapat, hiszen többször is vesztes állásból tudott fordítani. Kalmár Jenő 18 játékost szerepeltetett. A gólkirály Kocsis Sándor lett. Az olimpiai bajnok válogatott gerincét a Honvéd játékosok adták, az év játékosa pedig a legendás Bozsik József alias „Cucu” lett.

1953. Ismét „csak” ezüst, viszont Puskás Ferenc megint gólkirály lett. Egy újabb diadal is született ebben az évben, a Húsvéti Torna győztese is a Honvéd lett, legyőzve az Austriát és a Rapidot is. Ebben az évben augusztus 20-án avatták fel a Népstadiont, ahol a Szpartak Moszkvát győzte le a Honvéd 3:2 re.

A magyar bajnokság kicsit háttérbe szorult a sok portya és válogatott mérkőzések (VB) miatt. Így fordulhatott elő, hogy az 1954-es bajnokság 1955-ben ért véget. A kispesti pályát építették ebben az évben, ezért a Honvéd hol a népligeti Vasas pályán, hol az Üllői úton, hol pedig a Népstadionban játszotta hazai mérkőzéseit. A kispesti csapat először rúgott 100 gólt egy bajnokságon belül, és természetesen megnyerte azt. Kocsis Sándor is tarolt, mert a gólkirályi cím mellé begyűjtötte az Év játékosa címet is.

1955-ben a bajnoki cím mellé két gólkirályi cím is Kispestre került, hiszen Czibor és Machos egyaránt 20-20 gólt szerzett. A Magyar labdarúgókupát viszont a döntőben elvesztette a gárda a Vasas ellenében 3:2-re .

Az 1950-es évek vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1956. A forradalom éve, a bajnokság félbeszakad. Bár a csapat az élen állt és valószínűleg meg is nyerte volna, nem hirdettek bajnokot. A Húsvéti Tornát ismét megnyerték. A BEK azonban nem hozott sikert, a Bilbao kiverte a Honvédot, de ekkor már a csapat a széthullás felé tartott. A spanyolok ellen mindkétszer idegenben játszottak (Bilbao 2:3, Brüsszel 3:3). Ezután a csapat portyázni ment Brazíliába, ahol több mérkőzést is játszott. A Honvéd megverte a Botafogót (4:2) és Flamengót is (3:2, 6:4).

A forradalmat eltipró hatalom, büntetéseket szabott ki a portyán résztvevő Honvéd játékosokra.

Tichy, Machos, Solti és Palicskó nem ment Dél-Amerikába, így ők mentesültek a büntetés alól. Töröcsik I. és Dudás előbb hazatért, őket április 7-éig tiltották el, a később hazatért Bozsikot, Bányait, Rákóczit, Faragót, Budai II-t és Kotászt június 7-éig. Május 1-jén azonban elengedték mindenkinek a büntetését. Az eltiltások és a távol maradott játékosok hiánya demoralizálta a csapatot és a 11. helyen végzett a bajnokság végén. A nagy csapás azonban az volt, hogy Puskás, Kocsis és Czibor nem mert visszatérni az országba, ők később Spanyolországban futottak be nagy karriert.

A közönség azonban továbbra sem pártolt el a csapattól, hiszen az 1957–58-as bajnokságban a Népstadionban továbbra is sok néző előtt játszottak (Vasas ellen tavasszal 45, ősszel 80, az MTK ellen 65 ezren voltak jelen). A Honvéd összeszedte magát és mindössze egy ponttal maradt el a bajnok MTK mögött. 1959-ben az új gólkirály neve Tichy Lajos, aki ezt a címet még négyszer begyűjtötte magának. A Közép-európai kupa döntőjét is a Honvéd nyerte meg.

Az 1960-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1962-ben búcsúzott az aktív játéktól minden idők egyik legjobb magyar játékosa, Bozsik József.

Nem búcsúzom el végleg, engem minden Kispesthez köt. A labdarúgás és a Kispest nélkül én egyszerűen nem tudnék élni!

mondta Bozsik a búcsú után könnyes szemmel.

1963 őszén hajszál híján bajnok lett a csapat, de gólaránnyal a második helyre szorult. A következő évben 1926 után ismét megnyerte a Magyar labdarúgókupát a BHSE.

A kupagyőztes csapat: Takács, Dudás, Sipos, Marosi, Nógrádi, Vági, Nagy A., Komora, Tichy, Tóth K., Katona. Edző: Kispéter Mihály.

Nem volt ez rossz év hiszen a bajnokságban a 2. lett a csapat, és a gólkirály is Kispesti lett Tichy Lajos személyében. 1965-ben csak egy Húsvéti Torna győzelem került a dicsőséglistára. 1969-ben új csapat épült és Kozma Misi góljaival az ezüstéremig menetelt a csapat. A bajnokságban és a kupában is csak az Újpesti Dózsa tudta megállítani a Honvédot.

Az 1970-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1971-ben Kozma gólkirály lett (ezt még 1974-ben és 75-ben is megtette), és az év játékosa is Kispestről kerül ki, a csupa szív Szűcs Lajos személyében. 1977-ben a Bajnokok Tornáját nyerte meg a csapat a régi rivális Újpest ellen, a bajnokságot viszont a lilák nyerték 1 ponttal a Honvéd előtt.

A második aranykorszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Détári Lajos háromszoros gólkirály és a második aranykor kiemelkedő egyénisége

1980-ban eljött a honvéd szurkolók által régen várt bajnoki cím. 25 évet kellett nekik erre a sikerre várni. A csapat trénere a legendás Tichy Lajos volt. A későbbi sikereket is az ő ekkori munkája alapozta meg.

A bajnok Bp. Honvéd SE játékosai:
Gujdár Sándor - Paróczai Sándor, Kocsis István, Garaba Imre, Varga József - Gyimesi László, Dajka László, Nagy Antal - Bodonyi Béla, Weimper István, Kozma Mihály.
Játszott még: Pál József, Lukács Sándor, Esterházy Márton, Menyhárt Kálmán, Pintér Sándor, Gőgicz József, Kotul László, Melis Béla.

A nyolcvanas éveket és az 1990-es évek elejét lehet a klub életében, a második aranykorszaknak tekinteni. Előbb Komora Imre vezérletével 3 bajnoki arany és egy kupagyőzelem gazdagította a kincsestárat. Ennek az időszaknak a meghatározó játékosai Kovács Kálmán, Détári Lajos, Illés Béla, Halmai Gábor és Vincze István voltak. Majd 198889-ben Bicskei Bertalan vezetésével két bajnoki aranynak és egy kupa sikernek örülhettek. Ezután egy hullámvölgy következett, még a kiesés szele is megérintette a csapatot, hiszen az osztályozón majdnem kipottyant az első osztályból. A következő évben azonban újra a csúcson volt a csapat, ezúttal Mezey György vezérletével. A BEK-ből a kor egyik legjobb csapata az olasz UC Sampdoria búcsúztatta a csapatot. Kispesten 2-1 re verte a magyar csapat a taljánokat, a visszavágón, Genovában azonban 3-1-es vereséget szenvedett. Ez idáig utolsó bajnoki címet (1993-ban) egy finn mesternek, Martti Kuuselának köszönhet a gárda. A BEK-ben ismét nagy halat sikerült kifognia, ezúttal a Manchester United állta el az utat.

A hanyatlás és feltámadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy sikerek után jött a leszálló ág. 1996-ban még egy Magyar labdarúgókupa siker gazdagította a dicsőséglistát, de lassan hanyatlásnak indult a Kispest. Évről évre a kiesés ellen küzdött a csapat. A jó játékosokat nem voltak képesek megtartani. A gondok mellett politikai nyomás is nehezedett az egyesületre, így nem volt meglepetés, hogy 2003-ban bekövetkezett a klub történetének legsötétebb éve. Megtörtént az, ami a fennállás óta még soha, kiesett az NB I-ből a Kispest. Ebben az évben közel állt ahhoz, hogy a legendás kispesti csapat végleg megszűnjön.

A következő szezonra a játékosállomány szinte teljesen kicserélődött. Gálhidi György vette át a csapat irányítását, és rövid idő alatt csodát művelt a fiúkkal. A másodosztályt rajt-cél győzelemmel nyerték, és a Magyar labdarúgókupa döntőjébe is bejutottak. A döntőt a Ferencváros ellen játszotta a Kispest, a Puskás Ferenc Stadionban (csak) 4000 néző előtt. A mérkőzés végül 3-1-es Fradi győzelemmel zárult. Ezek után már csak azért imádkozhattak a Honvéd szurkolói, hogy a zöld-fehérek megnyerjék a bajnokságot, mert akkor a kedvenceik indulhatnának az UEFA-kupában. Ez végül így is lett, mert a Ferencváros megnyerte a bajnokságot az Újpest előtt 1 ponttal. Így tehát a Honvéd jogot szerzett az UEFA-kupa szereplésre.

Az 2004–05-ös UEFA-kupában az 1. selejtezőkörben az örmény FA Mika Jerevant sorsolták a Honvéddal össze. A Bozsik Stadionban 1-1-es döntetlen született, míg Örményországban 1-0-ra nyert a magyar csapat, így 2-1-es összesítéssel lépett tovább a gárda. A 2. selejtezőkörben lengyel ellenfél került a Honvéd útjába. Lengyelországban 1-0-s hazai győzelmet aratott az Amica Wronki. Magyarországon szintén hazai győzelem született, 1-0 arányban a Honvéd javára. Mivel így 1-1-re álltak összesítésben jöhettek a tizenegyesek ahol a Kispestieknek remegett jobban a lábuk, így végül a lengyel Amica Wronki jelentette a végállomást a magyar gárda számára.

Sikeres kupaszereplések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csaknem százéves történelem mélypontja, a másodosztályú szereplés után azonban ismét megragadtak az élvonalban – 2005-ben a 11., egy évre rá a 13. helyen végzett az immár Budapest Honvéd néven szereplő kispesti csapat.

2006 nyarán aztán földindulás-szerű változások zajlottak: a klub vidékre költöztetésével fenyegető olasz főtulajdonost Piero Pinit, a Hemingway Group váltotta a klubban 100 százalékos tulajdonrészt szerezve.[2] George F. Hemingway döntése értelmében a kispadon Aldo Dolcettit Supka Attila követte, féléves türelmi idő után alapos vérfrissítésen ment keresztül a keret, mint ahogy az addig elhanyagolt, de rekord gyorsasággal teljes egészében megújult Bozsik-stadion is. A sikeres tavasz a felújított, európai színvonalú Bozsik-stadion avatóján kezdődött egy parádés, gólzáporos mérkőzésen, melyen a vendég váciak 6 remekbe szabott gólt könyvelhettek el a hálójukba. A tavaszi nagy menetelés a nyugodt anyagi háttérnek, a rendezett körülményeknek, a jó szakmai munkának volt köszönhető. Tehát ezzel a tavaszi jó meneteléssel végül a 8. helyen zárta a 2006–07-es szezont a Honvéd, de Magyar labdarúgókupában a döntőbe jutott. A döntőt Budapesten, a Szusza Ferenc Stadionban játszotta a Debrecen ellen. A mérkőzés rendes játékidő után 1-1-re állt, majd a hosszabbítás után, 2-2-re, így következhettek a tizenegyesek. Végül 3-1 arányban diadalmaskodtak a büntetőpárbajban, így a Kispest megnyerte története során, hatodszor a magyar labdarúgókupát. Ennek a sikernek köszönhetően, elindulhatott a 2007–08-as UEFA-kupa selejtezőjében.

Itt az 1. selejtezőkörben a moldáv FC Nistru Otacit kapták ellenfélnek. Mindkét mérkőzésen 1-1-es döntetlen született,ezért következhettek a tizenegyesek. 5-4-re nyerte a büntetőpárbajt a Honvéd tehát, ők léphettek tovább a 2. selejtezőkörbe ahol a Hamburger SV várta őket. Budapesten a Szusza Ferenc Stadionban 7000 néző előtt nagy meglepetésre 0-0-s döntetlent harcolt ki a magyar csapat. Németországban 42 090 néző előtt a Hamburg 4-0-val küldte haza a Kispestet. A 2007–08-as UEFA-kupában a 2. selejtezőkör volt a végállomás.

A 2007–08-as szezonban, szintén 8. helyen végzett a gárda, de megint kupadöntőbe jutott. A döntőt 9-1-es összesítéssel a Debrecen nyerte. De a Kispest, a kupavereség ellenére is elindulhatott az Intertotó-kupában. Itt az első fordulóban simán jutott tovább a kazah Zsetiszu FK ellen. A második fordulóban az FK Teplice következett. Ezen az akadályon is továbblépett a Honvéd. Végül a harmadik forduló jelentette a végállomást a gárdának, amikor is az SK Sturm Graz 2-1-es összesítéssel kiejtette a magyar csapatot.

A 2008-09-es szezonra új edző érkezett Pölöskei Gábor személyében, de az őszi gyenge forma miatt (csak a 11. helyen telelt a csapat) a 16. forduló után menesztették. Utódja a Diósgyőrtől távozó Sisa Tibor lett. A nagy áttörés azonban vele sem következett be, hiszen őszhöz képest is két helyett rontott a csapat. Így végül a 13. helyen végzett a Honvéd, de a Magyar labdarúgókupában a döntőbe jutott. Ellenfele a Győri ETO FC volt. Az első mérkőzésre Győrben került sor 2009. május 20-án, ahol Abraham 71. percben góljára nem érkezett válasz, így a Honvéd nyert. A második mérkőzést a Bozsik Stadionban játszották 7000 néző előtt, 2009. május 26-án. Ezen a mérkőzésen döntetlen született (két kiállítással), így a Honvéd 1-0-s összesítéssel megnyerte a Magyar labdarúgókupát története során hetedszer.[3] A Magyar labdarúgó-ligakupában az elődöntőig menetelt a Honvéd, itt végül a Pécsi MFC ejtette ki a csapatot 2-0-s összesítéssel.

A centenáriumi év[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2009–10-es szezon előtt nagy változások mentek végbe a Honvéd keretében. Távozott a csapat kapitánya Dobos Attila, és az előző szezonban tizennégy gólig jutó Hercegfalvi Zoltán. De nemcsak ők ketten távoztak, hanem további tizenhét játékos, köztük alapemberek is. Például a volt válogatott kapus Rabóczki Balázs, akinek a helye nem maradt üresen Németh Gábor érkeztével, a szerb védő Mićo Smiljanić, és Filó Tamás is a távozók névsorában volt. Viszont voltak érkezők is, így például a Honvédhoz igazolt egy évre kölcsönbe a szintén válogatott labdarúgó Hrepka Ádám, és Hajdú Norbert is. Előbbi az MTK-tól utóbbi a Újpesttől igazolt ide. Zsolnai Róbert és Ivancsics Gellért kölcsönben voltak más kluboknál, így ők is visszatértek a Honvédhoz.

Ezzel a kerettel vágtak neki az új szezonnak. Először a szuperkupa döntő várt a Honvédra. Itt 1–0-s vereséget szenvedtek, a bajnoki címvédő Debrecentől. Ezután következtek a Fenerbahçe SK elleni párharcok az Európa-liga selejtezőjében. A továbbjutás nem sikerült, a török együttes 6–2-es összesítéssel jutott tovább a Honvédon. A párharc két magyar gólját Zsolnai Róbert és Fritz Attila szerezte.

Augusztus 3-án ünnepelte a klub a 100 éves fennállását. E nemes alkalomból a görög sztárcsapattal, a Panathinaikósz-vel találkozott a Honvéd augusztus 9-én. A mérkőzés végeredménye 2–2 lett. A Honvédból mindkétszer a szlovák, Viliam Macko volt eredményes.

A bajnokságban győzelemmel kezdett a Honvéd a Kaposvár ellen. Ezután viszont öt nyeretlen mérkőzés következett, végül a Diósgyőr ellen tört meg a rossz sorozat és tudta begyűjteni a csapat, a második győzelmét. Ez a nyolcadik fordulóban történt. Utána a következő négy fordulóban is nyeretlen maradt a Honvéd és címvédőként a kupában is vereséget szenvedett az ötödik fordulóban, a másodosztályú Szolnoktól. Az utolsó vereség után, Sisa Tibor felajánlotta lemondását a klubnak, amit a vezetőség el is fogadott. Utódja az olasz Massimo Morales lett. Az új edző első feladata az volt, hogy kivezesse a gárdát a kieső zónából. Ez sikerült is, hiszen a 9. helyen zárta a szezont a csapat.

A centenárium után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bozsik Stadion pénztára

2010-11-es szezonban a 2010. november 5-én a Győr elleni 1-1-re végződött hazai mérkőzés után Morales azt nyilatkozta, hogy „Nagy gondok vannak a klubnál. Egy ideig tartható ez az állapot, aztán lépnie kell az egyesületnek.”[4] A következő fordulóban az Újpesten elszenvedett 3-1-es vereség után az olasz szakember bejelentette távozását.[5] A vezetőedző újra Supka Attila lett, de a csapat nem volt meggyőző és végül a tizedik helyen végeztek.

A 2011–2012-es idényben az előkelőnek mondható negyedik helyen zártak és a Győri ETO FC kizárása miatt még az Európa Liga selejtezőjében is indulhattak.[6] Az Európa Ligában az albán KS Flamurtari Vlorë csapatán könnyedén továbbjutva[7][8] a világsztárokkal teletűzdelt FK Anzsi Mahacskala jelentette a befejezést.[9]

Új edzővel az olasz Marco Rossival kezdett a csapat a 2012-13-es szezonban és sikeresen indult az évad, hiszen két győzelemmel rajtolt a BFC Siófok és a Diósgyőri VTK ellen.[10] A nagy riválisok közül legyőzte a Videoton FC-t és a Ferencvárosi TC-t, mely azt eredményezte, hogy egy ideig vezették a tabellát, de utána visszaesés jött és végül az ötödik helyen végeztek az őszi szezonban. A kupában a negyedik fordulón is túl jutottak, hiszen a DVTK ellen két győzelemmel (4-0 és 2-1) magabiztosan meneteltek a negyeddöntőbe, ahol aztán a Győri ETO FC ellen két vereségbe is belefutottak (0-1 és 0-2).[11][12]

A tavaszi szezonban nagy küzdelemben, időnként meggyőző játékkal a riválisok előtt mindössze egypontos előnnyel szerezték meg a harmadik helyet. Ezzel a bravúros teljesítménnyel egymás után másodszorra is kivívták a Európa-ligában a szereplést.[13]

Névváltozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1909 – alapítás Kispesti Athlétikai Klub
  • 1926 – 1944 Kispesti FC
  • 1944 – 1949 Kispesti AC
  • 1949 – 1991 Budapesti Honvéd Sport Egyesület
  • 1991 – 1996 Kispest–Honvéd FC
  • 1996 Kispest–Honvéd TIG1 FC
  • 1996 – 2003 Kispest–Honvéd FC
  • 2003 - Budapest Honvéd FC

1 A TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft. a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárságának kezelésében álló gazdasági társaság.

A csapatcímer változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A névváltozások mellett a hivatalos címer is többször változott. A jelenleg használt címerben megjelent a Kispest felirat, az alapítási év (1909) és a címer felett egy arany csillag, mely a megszerzett tíz bajnoki címet jelenti.[14][15]

Sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szuperkupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb hazai sikerek
Bajnokok Tornája Győztes 2 1975, 1977
Szent László kupa Győztes 1 1944
Esti kupa ezüstérmes 2 1946, 1950
Innstadt Kupa Győztes 1 1999

Nemzetközi sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

DICSŐSÉGLISTA
Húsvéti Torna Győztes 4 1947, 1953, 1956, 1965
Ezüstérmes 2 1948, 1955
Néphadseregek Tornája Győztes 5 1950, 1951, 1951, 1954, 1962
Közép-európai Kupa Győztes 1 1959 [16]
Ezüstérmes 2 1975, 1977
Tournoi de Lille Győztes 1 1986
Jubileumi Torna, (Brünn) Győztes 1 1925
Trofeo Ciudad de San Sebastián Győztes 1 1970
Trofeo Teresa Herrera bronzérmes 1 1979
Trofeo Bodas de Oro del CD Tenerife Győztes 1 1972
Arcadia Kupa Győztes (Antalya) 1 2008 [17]

Nemzetközi kupaszereplés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kupagyőztesek Európa-kupája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Bajnokság Forduló Nemzet Csapat Otthon Idegenben Össz.
1964–65 Kupagyőztesek Európa-kupája 1. forduló Svájc Lausanne Sports 1–0 0–2 1–2
1965–66 Kupagyőztesek Európa-kupája 1. forduló Finnország Reipas Lahti 6–0 10–2 16–2
2. forduló Csehszlovákia Dukla Praha 1–2 3–2 4–41
negyeddöntő Anglia Liverpool FC 0–0 0–2 0–2
1970–71 Kupagyőztesek Európa-kupája 1. forduló Skócia Aberdeen FC 1–3 3–1 4–4²
2. forduló Anglia Manchester City 0–1 0–2 0–3
1996–97 Kupagyőztesek Európa-kupája selejtező Macedónia FK Sloga Jugomagnat 1–0 1–0 2–0
1. forduló Franciaország Nimes Olympique 1–2 1–3 2–5

1 A Budapest Honvéd csapata jutott tovább, idegenben lőtt több góllal.

² A Budapest Honvéd csapata jutott tovább, hosszabbítás után.

Intertotó-kupa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Bajnokság Forduló Nemzet Csapat Otthon Idegenben Össz.
1983 Intertotó-kupa 5. Csoport Jugoszlávia FK Sloboda Tuzla 2–2 0–1 2-3
5. Csoport Csehszlovákia FK Inter Bratislava 3–1 1–1 4-2
5. Csoport Ausztria FC Tirol Innsbruck 3–1 1–2 4-3
2002 Intertotó-kupa 1. Forduló Litvánia FK Žalgiris Vilnius 0–1 0–0 0–1
2008 Intertotó-kupa 1. Forduló Kazahsztán Zsetiszu FK 4–2 2–1 6–3
2. Forduló Csehország FK Teplice 0–2 3–1 3–31
3. Forduló Ausztria SK Sturm Graz 1–2 0–0 1–2

1 A Budapest Honvéd csapata jutott tovább, idegenben lőtt több góllal.

UEFA-kupa\Európa-Liga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Bajnokság Forduló Nemzet Csapat Otthon Idegenben Össz.
1972–73 UEFA-kupa 1. forduló Skócia Partick Thistle FC 1–0 3–0 4–0
2. forduló Bolgár 1971–1990 PFC Beroe Stara Zagora 1–0 0–3 1–3
1973–74 UEFA-kupa 1. forduló Csehszlovákia FC Košice 5–2 0–1 5–3
2. forduló Bolgár 1971–1990 PFC Lokomotiv Plovdiv 3–2 4–3 7–5
3. forduló Lengyelország Ruch Chorzów 2–0 0–5 2–5
1975–76 UEFA-kupa 1. forduló Csehszlovákia FC Bohemians Praha 1–1 2–1 3–2
2. forduló NDK Dynamo Dresden 2–2 0–1 2–3
1976–77 UEFA-kupa 1. forduló Olaszország Internazionale FC 1–1 1–0 2–1
2. forduló Szovjetunió Sahtyor Donyeck 2–3 0–3 2–6
1978–79 UEFA-kupa 1. forduló Törökország Adanaspor 6–0 2–2 8–2
2. forduló Román 1965–1989 FCU Politehnica Timişoara 4–0 0–2 4–2
3. forduló Hollandia Ajax Amsterdam 4–1 0–2 4–3
Negyeddöntő NSZK MSV Duisburg 2–3 2–1 4–41
1983–84 UEFA-kupa 1. forduló Görögország Larisa FC 3–0 0–2 3–2²
2. forduló Jugoszlávia Hajduk Split 3–2 0–3 3–5
1987–88 UEFA-kupa 1. forduló Belgium KSC Lokeren 1–0 0–0 1–0
2. forduló Portugália Desportivo de Chaves 3–1 2–1 5–2
3. forduló Görögország Panathinaikósz 5–2 1–5 6–7
1994–95 UEFA-kupa Selejtező Moldova Zimbru Chisinau 4–1 1–0 5–1
1. forduló Hollandia FC Twente 1–3 4–1 5–4
2. forduló Németország Bayer Leverkusen 0–2 0–5 0–7
2004–05 UEFA-kupa 1. selejtezőkör Örményország FA Mika Jerevan 1–1 1–0 2–1
2. selejtezőkör Lengyelország Amica Wronki 1–0 0–1 1–1³
2007–08 UEFA-kupa 1. selejtezőkör Moldova FC Nistru Otaci 1–1 1–1 2–24
2. selejtezőkör Németország Hamburger SV 0–0 0–4 0–4
2009–10 Európa-liga 3. selejtezőkör Törökország Fenerbahçe SK 1–1 1–5 2–6
2012–13 Európa-liga 1. selejtezőkör Albánia KS Flamurtari Vlorë 2–0 1–0 3–0
2. selejtezőkör Oroszország Anzsi Mahacskala 0–4 0–1 0–5
2013–14 Európa-liga 1. selejtezőkör Montenegró FK Čelik Nikšić 9–0 4–1 13–1
2. selejtezőkör Szerbia FK Vojvodina 1-3 0-2 1-5

1 Az MSV Duisburg csapata jutott tovább, hosszabbítás után.

² A Budapest Honvéd csapata jutott tovább, hosszabbítás után.

³ Az Amica Wronki csapata jutott tovább, tizenegyesekkel.

4 A Budapest Honvéd csapata jutott tovább, tizenegyesekkel.

Bajnokcsapatok Európa-kupája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szezon Bajnokság Forduló Nemzet Csapat Otthon Idegenben Össz.
1956–57 Bajnokcsapatok Európa-kupája 1. Forduló Spanyolország Athletic Bilbao 3–3 2–3 5–6
1980–81 Bajnokcsapatok Európa-kupája Selejtező Málta Valletta FC 8–0 3–0 11–0
1. Forduló Portugália Sporting CP 1–0 2–0 3–0
2. Forduló Spanyolország Real Madrid CF 0–2 0–1 0–3
1984–85 Bajnokcsapatok Európa-kupája 1. Forduló Svájc Grasshopper FC 2–1 1–3 3–4
1985–86 Bajnokcsapatok Európa-kupája 1. Forduló Írország Shamrock Rovers 2–0 3–1 5–1
2. Forduló Románia FC Steaua Bucureşti 1–0 1–4 2–4
1986–87 Bajnokcsapatok Európa-kupája 1. Forduló Dánia Brøndby IF 2–2 1–4 3–6
1988–89 Bajnokcsapatok Európa-kupája 1. Forduló Skócia Celtic Glasgow 1–0 0–4 1–4
1989–90 Bajnokcsapatok Európa-kupája 1. Forduló Jugoszlávia FK Vojvodina 1–0 1–2 2–21
2. Forduló Portugália S.L. Benfica 0–2 0–7 0–9
1991–92 Bajnokcsapatok Európa-kupája 1. Forduló Írország Dundalk FC 1–1 2–0 3–1
2. Forduló Olaszország UC Sampdoria 2–1 1–3 3–4
1993–94 UEFA-bajnokok ligája 1. Forduló Anglia Manchester United 2–3 1–2 3–5

1 A Budapest Honvéd csapata jutott tovább, idegenben lőtt góllal.

Összesítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiírás M Gy D V RG/KG G
UEFA-kupa 50 24 9 17 81 - 75 +6
Bajnokcsapatok Európa-kupája 26 12 3 11 41 - 44 -3
Kupagyőztesek Európa-kupája 16 7 1 8 29 - 22 +7
Intertotó-kupa 14 5 4 5 20 - 17 +3
Bajnokok ligája 2 0 0 2 3 - 5 -2
Európa-liga 6 2 1 3 5 - 11 -6
Összesen 114 50 18 46 179 - 174 +5

*M: Mérkőzések száma, Gy: Győzelmek száma, D: Döntetlenek száma, V: Vereségek száma, RG/KG: Rúgott gólok száma / Kapott gólok száma, G: Gólarány

Játékoskeret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014. június 23-ai állapot szerint. A vastagon szedett játékosok rendelkeznek felnőtt válogatott mérkőzéssel.

No. Poszt Játékos
71 HUN K Kemenes Szabolcs
34 HUN K Szemerédi Norbert
36 HUN V Baráth Botond
5 SRB V Aleksandar Ignjatović
2 HUN V Bobál Dávid
21 HUN V Fejes János
3 ALB V Kristi Marku
13 ITA V Raffaele Alcibiade
92 PAN V Aníbal Navarro Mello
67 ROU V Anatolis-Alexis Sundas
26 HUN KP Hidi Patrik
30 HUN KP Vécsei Bálint
22 HUN KP Kapacina Valér
8 NGR KP George Ikenne-King
No. Poszt Játékos
77 HUN KP Nagy Gergő
57 SRB KP Filip Holender
4 ITA KP Andrea Mancini
20 PAN KP Aníbal Godoy
17 HUN KP Prosser Dániel
14 GHA KP Emmanuel Mensah
7 HUN KP Vernes Richárd
9 HUN CS Bobál Gergely
11 SOM CS Ayub Daud
99 Guinea CS Souleymane Youla
23 CIV CS Abdul Kader Keita
15 CIV CS Kandia Traoré
41 CMR CS Thomas Job

Szakmai stáb 2013/14 ősz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetőedző Pályaedző Kapusedző Erőnléti edző Masször Csapatorvos Szertáros
Simon Miklós Tóth Iván Cosimo Inguscio Lajtavári Buda,
Lipcsei Gábor
Dr. Szilas Ádám,
Dr. Toman József
Pandur Róbert

Híres labdarúgók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érmesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpiai érmesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kispest labdarúgó csapatának eddig 15 olimpiai érmese van. 10-en nyertek aranyat, 3-an ezüstöt és ketten pedig bronzérmet szereztek. Az 1952-es olimpián 6 játékos is ott volt a magyar keretben a Honvédból. Ők aranyérmet szereztek. 1960-ban Rómában ketten állhattak fel a dobogó harmadik fokára. Az 1964-es olimpián hárman utaztak el a Honvédból a magyar olimpiai válogatottal és ők is aranyéremmel térhettek haza. 1968-ban a mexikói olimpián már csak egy játékost adott a válogatott számára a csapat. Ez az egy Kocsis Lajos volt, aki mindmáig az utolsó olimpiai aranyérmese a Kispestnek. Négy évvel később Kocsis Lajos szintén ott volt a müncheni olimpián, két Honvédos társával együtt. Ők hárman akkor ezüstéremmel térhettek haza.

Világbajnoki érmesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kispestnek hét világbajnoki érmese van. Mind a hét érmes játékos az 1954-es svájci világbajnokságon szerepelt a magyar csapatban. A magyarok a B jelű csoportban kaptak helyet. Az első mérkőzésen kiütöttük Dél-Korea csapatát. Kocsis 3, Puskás 2, Czibor meg 1 gólt szerzett. A második mérkőzésen a magyarok NSZK válogatottját ütötték ki 8-3-ra. Kocsis Sándor 4-szer vette be az ellenfél kapuját, míg Puskás Ferenc egy gólt lőtt. Következett a negyeddöntő ahol a magyar válogatott a brazilokkal játszott. Kocsis két góljának is köszönhetően nyertünk 4-2-re. Az elődöntőben a kétszeres világbajnok Uruguay válogatottja várta a mieinket, és hosszabbításban 4-2-re felülmúlta a dél-amerikaiakat. Kocsis két gólt rúgott, Czibor egyet.


Szerintem egyetlen csapat sem tudott eddig Uruguay stílusában veszíteni. A magyarokat nem érhette nagyobb sportmegtiszteltetés annál, hogy ezt a tizenegy sportolót sikerült legyőzniük.

mondta Bozsik a mérkőzés után

Következett a várva várt döntő napja, amit Bernben rendeztek, a Wankdorf Stadionban, 60 000 néző előtt, 1954. július 4-én, 17 órakor. Az ellenfél a korábbi csoportellenfél, NSZK válogatottja volt. Puskás és Czibor góljával gyorsan vezetést szereztek de a nyugatnémetek, előbb Morlock góljával szépítettek, majd Helmut Rahn gólja következett amivel a félidőben 2-2-re álltak a csapatok. A második félidő aránylag kiegyenlített volt de Rahn 2. góljával, nagy meglepetésre fordítottak a nyugatnémetek és a magyar válogatott így ezüstérmet szerzett a tornán. A Kispestből Kocsis Sándor 11 góljával gólkirály lett, Puskás Ferenc 4 góljával holtversenyben a harmadik lett a góllövőlistán. Czibor Zoltán 3 góllal zárta a világbajnokságot. Pályára lépett még a Kispestből Bozsik József, Budai László, Grosics Gyula és Lóránt Gyula.

Európa-bajnoki érmesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kispestnek két európa-bajnoki bronzérmese van. Mindkét játékos az 1964-es Európa-bajnokságon szerezte az érmét.

Bajnoki múltja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Honvéd összes eddigi eredménye, amit elért a magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában.

Jelmagyarázat
Aranyérem
Ezüstérem
Bronzérem
Kiesés az NB II-be
Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés Idény Helyezés
1926–27 9. hely 1939–40 5. hely 1953 2. hely 1965 4. hely 1979–80 1. hely 1992–93 1. hely 2005–06 13. hely
1927–28 9. hely 1940–41 10. hely 1954 1. hely 1966 6. hely 1980–81 5. hely 1993–94 2. hely 2006–07 8. hely
1928–29 9. hely 1941–42 11. hely 1955 1. hely 1967 6. hely 1981–82 6. hely 1994–95 4. hely 2007–08 8. hely
1916–17 11. hely 1929–30 6. hely 1942–43 9. hely 1956 1. hely1 1968 4. hely 1982–83 3. hely 1995–96 6. hely 2008–09 13. hely
1917–18 11. hely 1930–31 10. hely 1943–44 10. hely 1957 11. hely 1969 2. hely 1983–84 1. hely 1996–97 7. hely 2009–10 9. hely
1918–19 8. hely 1931–32 9. hely 1945 4. hely 1957–58 2. hely 1971–72 2. hely 1984–85 1. hely 1997–98 14. hely 2010–11 10. hely
1919–20 2. hely 1932–33 7. hely 1946–47 2. hely 1958–59 3. hely 1972–73 4. hely 1985–86 1. hely 1998–99 12. hely 2011–12 4. hely
1920–21 7. hely 1933–34 6. hely 1947–48 4. hely 1959–60 7. hely 1973–74 6. hely 1986–87 4. hely 1999–00 12. hely 2012–13 3. hely
1921–22 10. hely 1934–35 5. hely 1948–49 3. hely 1960–61 9. hely 1974–75 2. hely 1987–88 1. hely 2000–01 6. hely 2013–14 9. hely
1922–23 10. hely 1935–36 5. hely 1949–50 1. hely 1961–62 7. hely 1975–76 4. hely 1988–89 1. hely 2001–02 7. hely
1923–24 10. hely 1936–37 10. hely 1950 1. hely 1962–63 5. hely 1976–77 4. hely 1989–90 13. hely 2002–03 11. hely
1924–25 8. hely 1937–38 4. hely 1951 2. hely 1963 2. hely 1977–78 2. hely 1990–91 1. hely 2003–04 NB II
1925–26 6. hely 1938–39 4. hely 1952 1. hely 1964 2. hely 1978–79 5. hely 1991–92 3. hely 2004–05 11. hely

1 Az 1956-os bajnokságot az 1956-os forradalom miatt nem tudták befejezni. 22 forduló után, 21 lejátszott mérkőzésén szerzett pontjaival a Bp. Honvéd vezette a tabellát, ám a vesztett pontokat nézve a Bp. Vörös Lobogó is esélyes lehetett volna a bajnoki címre.

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kispest összes eddigi gólkirálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

GÓLKIRÁLYOK
Idény Név Gól
1947/48 Puskás Ferenc 50
1949/50 Puskás Ferenc 31
1950 ősz Puskás Ferenc 25
1951 Kocsis Sándor 30
1952 Kocsis Sándor 36
1953 Puskás Ferenc 27
1954 Kocsis Sándor 33
1955 Machos Ferenc 20
Czibor Zoltán
1958/59 Tichy Lajos1 15
1960/61 Tichy Lajos1 21
1961/62 Tichy Lajos 23
1963 Tichy Lajos 13
1964 Tichy Lajos 28
1970/71 Kozma Mihály 25
1973/74 Kozma Mihály 27
1974/75 Kozma Mihály1 20
1984/85 Détári Lajos1 18
1985/86 Détári Lajos 27
1986/87 Détári Lajos 19
1990/91 Gregor József 15
1993/94 Illés Béla 17

1 holtversenyben lett gólkirály

A legtöbb bajnokit játszották Kispest mezben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Játékos Meccs
1. Bozsik József 447
2. Puskás Ferenc 349
3. Kozma Mihály 342
4. Tichy Lajos 320
5. Nemes József 319
6. Pál József 318
7. Bányai Nándor 306
8. Gyimesi László 291
9. Varga József 284
10. Bodonyi Béla 281

A legtöbb gólt szerezték a Kispest történelme folyamán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Játékos Gól
1. Puskás Ferenc 358
2. Tichy Lajos 247
3. Kozma Mihály 219
4. Nemes József 214
5. Kocsis Sándor 177
6. Mészáros József 112
7. Kocsis Lajos 93
8. Serényi Imre 89
9. Bodonyi Béla 80
10. Pisont István 77
11. Weimper István 75

Edzők 1945-től, napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táblázat csak a bajnoki mérkőzések eredményeit tartalmazza.

Évad Nemzet Edző Mérkőzés Győzelem Döntetlen Vereség Rúgott gól Kapott gól Százalék
1945–47 Magyar Id. Puskás Ferenc 104
1947–48 Magyar Guttmann Béla 24
1948–51 Magyar Id. Puskás Ferenc 93
1952–56 Magyar Kalmár Jenő 125
1957 Magyar Kiss Gábor 11
1957–60 Magyar Sós Károly 69
1960–62 Magyar Babolcsay György 61
1962–63 Magyar Lóránt Gyula 18
1963 Magyar Bányai Nándor 8 3 2 3 14 15 50,00%
1963–65 Magyar Kispéter Mihály 65
1966–67 Magyar Bozsik József 47 21 8 18 81 76 53,19%
1967 Magyar Babolcsay György 9
1968–71 Magyar Preiner Kálmán 94
1971 Magyar Babolcsay György 9
1971–73 Magyar Mészáros József 61
1973–74 Magyar Faragó Lajos 23
1974–76 Magyar Lakat Károly 68 35 20 13 114 67 66,18%
1976–82 Magyar Tichy Lajos 193 101 51 41 349 204 65,54%
1982–86 Magyar Komora Imre 120 73 32 15 246 111 74,17%
1986 Magyar Vági István 15 6 4 5 22 23 53,33%
1987 Magyar Komora Imre 15 9 1 5 25 16 63,33%
1987–88 Magyar Bicskei Bertalan 45 24 11 10 67 35 65,56%
1989 Magyar Both József 31 14 7 10 41 35 56,45%
1990 Magyar Haász Sándor 14 4 4 6 14 20 42,86%
1990–92 Magyar Mezey György 60 38 11 11 111 47 72,50%
1992 Magyar Verebes József 8 3 2 3 12 11 50,00%
1992 Magyar Szurgent Lajos 1 1 0 0 2 1 100,00%
1992–94 Finn Martti Kuusela 40 24 8 8 85 43 70,00%
1994 Jugoszlávia Dimitrije Davidovics 26 18 4 4 60 24 76,92%
1995 Magyar Kozma Mihály 7 2 1 4 10 13 35,71%
1995–96 Magyar Török Péter 46 18 15 13 77 60 55,43%
1996–97 Magyar Bicskei Bertalan 26 9 7 10 30 30 48,08%
1997 Magyar Krémer Károly 4 1 0 3 4 12 25,00%
1997 Magyar Varga Zoltán 5 0 0 5 3 11 0,00%
1997–98 Magyar Komora Imre 25 9 6 10 34 34 48,00%
1998–99 Magyar Gálhidi György 34 11 9 14 38 50 45,59%
1999 Magyar Komora Imre 4 1 1 2 2 4 37,50%
1999–00 Magyar Reszeli Soós István 29 9 9 11 26 36 46,55%
2000–01 Magyar Tornyi Barnabás 24 8 8 8 40 37 50,00%
2001 Magyar Szurgent Lajos 20 6 5 9 20 36 42,50%
2001 Magyar Glázer Róbert 14 5 4 5 21 19 50,00%
2002 Magyar Szurgent Lajos 5 2 0 3 7 8 40,00%
2002 Román Ioan Pătraşcu 7 1 1 5 11 19 21,43%
2002 Magyar Fitos József 5 0 2 3 4 13 20,00%
2002 Magyar Détári Lajos 16 5 6 5 21 29 50,00%
2003 Magyar Őze Tibor 6 1 0 5 6 14 16,67%
2003 Magyar Duró József 9 4 2 3 15 12 55,56%
2003–04 Magyar Gálhidi György (NB II) 34 23 6 5 75 24 76,47%
2004 Magyar Gálhidi György (NB I) 2 0 0 2 2 5 0,00%
2004 Magyar Bognár György 13 6 2 5 22 28 53,85%
2005 Magyar Gergely Károly 9 2 3 4 5 10 38,89%
2005 Magyar Szurgent Lajos 6 2 0 4 8 15 33,33%
2005–06 Olasz Aldo Dolcetti 39 11 11 17 47 68 42,31%
2006–08 Magyar Supka Attila 49 19 13 17 75 59 52,04%
2008 Magyar Vass László 1 0 0 1 0 3 0,00%
2008 Magyar Borgulya István 1 1 0 0 4 1 100,00%
2008–09 Magyar Pölöskei Gábor 16 5 4 7 23 28 43,75%
2009 Magyar Sisa Tibor 25 5 7 13 21 37 34,00%
2009–10 Olasz Massimo Morales 33 13 11 9 44 33 56,06%
2010 magyar Szalai László, Gabala Krisztián (megbízott edzők) 2 0 1 1 0 1 25,00%
2011–12 magyar Supka Attila 44 18 10 16 65 61 52,27%
2012–14 Olasz Marco Rossi 56 24 13 19 83 68 50,60%
2014 magyar Simon Miklós (megbízott edző) 1 0 0 1 0 1 0%
2014– ITA Pietro Vierchowod  %
gyűjtő Magyar Babolcsay György összesen 73 21 26 26 111 118 46,57%
gyűjtő Magyar Bicskei Bertalan összesen 71 33 18 20 107 65 59,15%
gyűjtő magyar Gálhidi György összesen 70 34 15 21 115 79 59,29%
gyűjtő magyar Komora Imre összesen 164 92 40 32 307 165 68,29%
gyűjtő Magyar Id. Puskás Ferenc összesen 197
gyűjtő magyar Supka Attila összesen 92 36 23 33 137 120 51,63%
gyűjtő magyar Szurgent Lajos összesen 32 11 5 16 37 60 42,19%

Mezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenlegi mezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bp. Honvéd által a 2010/11-es bajnokságban használt mezek:

2010/11 hazai mez
2010/11 vendég mez

Korábbi mezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009/10 hazai mez
2009/10 vendég mez
2008/09 hazai mez

Visszavonultatott mezszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

10Magyarország Puskás Ferenc, csatár (19391956), (visszavonultatva: 2000. júliusa óta1)

1 A tízes mezt utoljára Dubecz János viselte mérkőzésen a Honvéd színeiben.

Szurkolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az 1920-as évekből vannak feljegyzések, miszerint azért kellett elvinni semleges pályára egy meccset, mert az ellenfél nem akart a hangos, lelkes kispesti közönség előtt játszani, mert befolyásolni tudták a bírót! A rendszerváltás idején végzett statisztikai elemzések szerint a Honvéd szurkoló tábora volt a negyedik legnagyobb Magyarországon.[2] A csapatnak napjainkban körülbelül 80-90 000 szurkolója van és ezzel az 5-7. helyre sorolható.[18]

Magyarország első ultra csoportja a kispesti Ultra Red Boys, mely 1991 novemberében alakult meg. Érdekes, de ahogy süllyedt lejjebb a csapat, úgy lett egyre nagyobb a szurkolótábor.

Szurkolói csoportok:

  • Ultra Red Boys (1991–)[19]

A csoport 1991-ben alakult, Magyarországon elsőként. Már az elején úgy határoztak, hogy nem akarnak mindenáron nagy létszámú csoportot, kb. 10-15 fő volt a létszám, és hasonló a helyzet napjainkban is. Úgy próbáltak működni, mint bármely másik ultra csoport, és a fejlődés időről időre tapasztalható is volt. Bár a nagy magyar csoportalapítási láznak köszönhetően egy kis törés mutatkozott, rövidesen helyreállt a rend és azóta tulajdonképpen változatlan összeállításban látogatják a stadionokat.

A csoport 2003 márciusában alakult 10 fővel. A KHO névkombináció egyrészt jelenti az alakulás körülményeit, hiszen olyan Kispest-szurkolók hívták életre a csoportot, akik egy internetes chatszobában ismerkedtek meg. A KHO mozaikszó a Kispest Honvéd Online rövidítést takarja. A KHO nem ultra csoport. Ugyanakkor a többi ultra csoporttal együttműködik, székhelyük is az Északi Kanyar. Az elmúlt években a Kispest összes külföldi fellépésén megjelentek, és elmondható, hogy 2003 óta nem rendeztek olyan Kispest-meccset ahol ne képviseltették volna magukat.

  • Havanna (?- )
  • Kispest City (2004–)
  • Nuova Guardia (1997–)[21]
  • Szelídek (1995–2004)
  • Szövetség (2004–)
  • Corleone (?- )
  • Myrmidons (2007–2010) Fiatal Kispesti érzelmű srácok.

Híres Honvéd szurkolók:

Stadion[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kispesti AC első sporttelepe a Sárkány utca végén épült. A telket a város adományozta, a sporttelepet a kispesti kisiparosok és kereskedők, elsősorban Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő hathatós anyagi segítségével építették fel. A létesítményt 1913-ban adták át, melyet az ellenfelek találóan sárkánybarlang becenéven emlegettek. Az első modernizálási beruházásra 1927-ben került sor, azonban a falelátó és az épületek 1935-ben leégtek.

1938. január 2-án vasárnap avatták fel a Kispesti AC új sporttelepét jelenlegi helyén. Az új aréna 8000 néző befogadására volt alkalmas, 5000 ülő- és 3000 állóhellyel rendelkezett. Az öltözők már korszerűek voltak, hideg-meleg vizes tisztálkodási lehetőséggel.

1939. február 12-ére a tribünt kibővítették, a pályát már gyepszőnyeg borította. A felújítás után 1955-ben bővítés és átalakítás következett. A mindenkori nézőcsúcs is ez időben született 1957. 08. 24-én a Bp. Honvéd - Tatabányai Bányász 1:2 mérkőzést 30 000 néző látta.[24]

1967. május 20-án a Szombathelyi Haladás elleni barátságos labdarúgó-mérkőzésen avatták fel a villanyvilágítást és az új, kibővített tribünt.

2006 szeptemberében a centerpálya új vízelvezető és automata-öntözőrendszert, valamint új gyepszőnyeget kapott, 5500 piros-fekete műanyag széket szereltek fel a korszerűsített lelátóra. Felújították a sajtóhelyet, kondicionáló termet építettek, a hangosítást, az eredményjelzőt és a megvilágosítást modernizálták.

Jelenleg 9500 befogadására alkalmas, 5500 ülő (fedett 1500) és 4000 állóhellyel.[24]

A stadion 1986. október 1-je óta viseli a Bozsik Stadion nevet, névadója a magyar válogatottsági csúcstartó Bozsik József.

Szezonok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Clas Glenning: Magyar labdarúgó klubok eredményességi listája 1901-2010/11 (angol nyelven). home.swipnet.se. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  2. ^ a b c d Budapest Honvéd FC (magyar nyelven). magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  3. Honvéd claim Hungarian Cup surprise (angol nyelven). uefa.com, 2009. május 26. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  4. Bp. Honvéd: Hemingway nem reagál Morales kifakadására (magyar nyelven). nemzetisport.hu, 2010. november 7. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  5. Távozott a Honvéd edzője az újpesti vereség után (magyar nyelven). nemzetisport.hu, 2010. november 13. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  6. Mancini konzulense lesz a Honvéd új edzője (magyar nyelven). origo.hu, 2012. május 30. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  7. Flamurtari – Honvéd 0-1 (angol nyelven). uefa.com. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  8. Honvéd - Flamurtari 2-0 (angol nyelven). uefa.com. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  9. Sima vereséget szenvedett a Honvéd a klasszisokkal jobb Anzsitól (magyar nyelven). hatharom.hu, 2012. július 26. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  10. A Honvéd a Diósgyőr legyőzésével az élre ugrott (magyar nyelven). nemzetisport.hu, 2012. augusztus 5. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  11. Marco Rossi ünnepi félévértékelője (magyar nyelven). honvedfc.hu, 2012. december 23. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
  12. kettős győzelemmel legjobb négy között az ETO (magyar nyelven). kisalfold.hu, 2013. február 27. (Hozzáférés: 2013. június 29.)
  13. NB I: Az MTK megverte a Lokit, de a Honvéd a bronzérmes (magyar nyelven). csakfoci.hu, 2013. június 1. (Hozzáférés: 2013. június 29.)
  14. Új címert avatott a Honvéd (magyar nyelven). honvedfc.hu, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  15. Budapest, Budapest Honvéd FC címerei (magyar nyelven). magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)
  16. Mitropa Cup 1959 (angol nyelven). rsssf.com. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  17. Budapest Honvéd - Zestafoni 1:0 (0:0) (magyar nyelven). honvedfc.hu, 2008. február 8. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  18. A legnépszerűbb magyar focicsapatok: FTC, Debrecen, Újpest, Vasas (magyar nyelven). vasnepe.hu, 2010. május 5. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  19. Az Ultra Red Boys honlapja. halott link 2012. augusztus. 06.
  20. A KHO honlapja (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)
  21. A Nuova Guardia honlapja. halott link 2012. augusztus. 06.
  22. ^ a b c d Szurkolók és híresek (magyar nyelven). magicmagyars.blog.hu. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  23. Olasz foci haladóknak - 3. rész (magyar nyelven). SPORTKLUB/youtube.com. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  24. ^ a b Budapest XIX. ker Bozsik Stadion (magyar nyelven). magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 6.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Honvéd FC témájú médiaállományokat.


|}|}|}|}