Szijjártó Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter az Országgyűlésben 2010-02-22.jpg
Született 1978. október 30. (35 éves)
Komárom
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus,
országgyűlési képviselő,
miniszter

Szijjártó Péter (Komárom, 1978. október 30. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2010-től Orbán Viktor miniszterelnök személyes szóvivője, 2012-től pedig külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkár, 2014-től külgazdasági és külügyminiszter.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995-1996 között egy fél tanévet[1] az Egyesült Államokban tanult, majd 1997-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. Ekkor felvették a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakára, ahol 2002-ben diplomázott.

Politikai pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A politikai életbe 1998-ban kapcsolódott be, amikor legfiatalabb képviselőként a győri közgyűlés tagjává választották. Az oktatási, kulturális és sportbizottság alelnöke volt. 1999-ben a Fidelitas győri szervezetének alapító elnöke lett. 2001-ben az ifjúsági szervezet egyik országos alelnökévé választották. Ugyanebben az évben a Fidesz megyei és országos választmányának tagjává választották.

A 2002-es országgyűlési választáson pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés akkori legfiatalabb tagjaként az alakuló ülésen korjegyzőként tevékenykedett. 2004 és 2006 között az Országgyűlés ifjúsági- és sportbizottságának alelnöke volt. 2004-ben a Fidelitas országos választmányának alelnökévé választották, egy évvel később a szervezet országos elnöke lett. A Fidelitast 2009 júniusáig vezette. 2005-ben a Fidesz győri elnökévé is megválasztották.

A 2006-os választásokon újra pártja Győr-Moson-Sopron megyei területi listájáról szerzett mandátumot, a Fidesz-frakció egyik helyettes vezetőjévé választották. Az őszi önkormányzati választáson újra a győri közgyűlés tagja lett, a Fidesz-frakció vezetője. Később a Fidesz kommunikációs igazgatójává és szóvivőjévé nevezték ki.

A 2010-es országgyűlési választásokon ismét pártja Győr-Moson-Sopron megyei listájáról nyert mandátumot. A második Orbán-kormányban a miniszterelnök személyes szóvivője volt 2012 május végéig, amikor is külügyi és külgazdasági államtitkárnak nevezték ki. A parlamentben 2002 óta tagja a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak, a 2010-es ciklus kezdetétől, mint alelnök. E mellett 2006 és 2010 között tagja volt a sport és turisztikai, valamint 2002 és 2006 között az ifjúsági és sportbizottságoknak is, egy ideig mindkettőnek alelnöke is volt. Ezeken kívül elnöke volt a 2005-ös az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottságnak is, illetve tagja volt a „brókerbotrányként” elhíresült eset parlamenti vizsgálóbizottságának is.

2012 júniusa óta vezeti a Miniszterelnökség nemzetközi kapcsolataiért felelős államtitkárságát, júliusban a keleti nyitás politikájáért is felelős lett, és egyszerre nyolc kormányközi bizottság elnökévé is kinevezte Orbán Viktor.

2012 júliusának második felében egyesült államokbeli látogatásra utazott, hogy „bemutassa az ország megújítása során hozott kormányzati döntéseket, tájékoztatást adjon azok eredményeiről, és erősítse a szövetségesi együttműködést a két ország között”.[2] Szijjártó Péter feladatait sherpa-jellegűnek nevezte.[3]

2014. szeptember 23-tól az Európai Unió oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó biztosának kinevezett Navracsics Tibort váltotta a külgazdasági és külügyminiszteri poszton.[4] 35 éves korával ő lett Magyarország második legfiatalabb külügyminisztere.[5]

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 38. legbefolyásosabb személye.[6]

Oktatói pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 februárjától a Dunaújvárosi Főiskolán Politikai és kormányzati kommunikáció tárgyat tart.[7]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős (2009), felesége Szilvia (1975) pedagógus. Két gyermekük van: Péter (2011) és fiú (2014).[8][9]

Személye körüli viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-ben, külügyminiszterré történő kinevezése után nyilvánosságra került, hogy az év tavaszán – az eddigi 3 lakóingatlana mellé – Dunakeszin egy 167 millió forint értékű luxusingatlant vásárolt. A ház nem szerepel vagyonnyilatkozatában, és eddigi vagyonnyilatkozatai alapján nem követhető a vásárlásra fordított összeg eredete sem. Ezért az Együtt–PM vagyonnyilatkozati eljárást, valamint vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett ellene. Szíjjártó 78 milliós saját megtakarításán kívül, a szüleitől kapott 45 milliós kölcsönnel és 44 milliós ajándékkal magyarázta a vásárlást.[10][11][12]

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikidézet
A témához kapcsolódó idézetek a Magyar Wikidézetben:
Szijjártó Péter-idézetek.


Elődje:
Navracsics Tibor
Magyarország külügyminisztere
2014. szeptember 23. –
Utódja: