Pulszky Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pulszky Ferenc
Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza)
Pulszky Ferenc sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 30. Szobrász: Donáth Gyula.

Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél (Eperjes, 1814. szeptember 17.Budapest, 1897. szeptember 9.) politikus, régész, műgyűjtő, az MTA tagja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete és munkássága

A jómodú család gyermeke tanulmányait Miskolcon, majd Eperjesen kezdte, diplomáját a pesti egyetem jogi karán szerezte. Még Eperjesen, életre szóló barátságot kötött Eötvös Józseffel, a későbbi vallás- és közoktatási miniszterrel. Fiatalkorában nagy hatással volt rá anyai nagybátyja Fejérváry Gábor (*1780–†1851), akivel többször beutazta Európát. A nagybácsi vonzódása a régiségek, műgyűjtés iránt átragadt a fiatal Pulszkyra is.

Az utazások után joggyakornok volt a pozsonyi országgyűlés mellett, ahol megismerkedett a reformkor jelentős alakjaival így Deákkal, Kölcseyvel. Pesten kapcsolatba került olyan irodalmi nagyságokkal, mint Vörösmarty, Bajza vagy Czuczor. 1834-ben Az ügyvédi vizsga letétele után Sáros vármegye aljegyzője volt. 1837-ben újabb utazást tett nagybátyjával Nyugat-Európában. 1839-től Sáros vármegye követe az országgyűlésben.

1844-ben feleségül vette egy bécsi bankár lányát, Walter Teréziát (*1819–†1866), akitől több gyermeke is született (így Ágost, Károly, Polixénia (*1857–†1921) és Garibaldi (*1861–†1926) ).

Az első felelős kormányban előbb Kossuth mellett pénzügyi, majd Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter mellett államtitkár volt Bécsben. Felmentése után visszatért Pestre, ahol a Honvédelmi Bizottmány kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja volt. 1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen volt, de fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. 1851-52-ben, miután Kossuth elhagyta Törökországot, csatlakozott hozzá és elkísérte európai, illetve amerikai körútján. Kapcsolatuk az 1860-as években romlott meg, miután Pulszky egyre inkább hajlott a magyarországi kiegyezés támogatására.

Az 1861-es választásokon Sáros vármegyében képviselőnek választották, de ekkor még nem léphetett magyar földre. Eötvös közbenjárására végül 1866-ban Pulszky is hazatérhetett Magyarországra, azzal a feltétellel, hogy nem akadályozza a kiegyezés folyamatát. A feltételt megtartotta, sőt támogatta is Deák politikáját az országgyűlésben, előbb Szentes, majd Szécsény követeként.

Tevékenyen részt vett az Esterházy-képtár és több más külföldi gyűjtemény állami megvásárlásának előmozdításában. Ezen gyűjteményekből jött létre az 1870-es években (Pulszky egyik barátjának, Ráth Györgynek a vezetése alatt álló) Iparművészeti, majd az 1880-as években a Szépművészeti Múzeum jogelődje, az Országos Képtár (melynek igazgatója Pulszky fia, Károly volt).

Maga Pulszky Ferenc, akit a dualizmus kultúrpápájának is neveznek, 1869-től 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Nyugdíjazása után a magyarországi múzeumok és könyvtárak főfelügyelője lett. Emellett számos egyéb társaságnál volt vezető (Régészeti Társaság, Képzőművészeti Társaság) vagy tag (Kisfaludy Társaság, Petőfi Társaság). A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező (1838), majd rendes (1840), illetve tiszteleti tagja (1841), később igazgatója (1873-tól), végül pedig alelnöke volt (1895-től).

[szerkesztés] Főbb művei

  • Aus dem Tagebuche eines in Grossbritannien reisenden Ungarn (Pest, 1837) – Nagy-Britanniai útleírás
  • White, red, black (N.Y.: Redfield, 1853) – feleségével közösen kiadott naplójegyzetek az amerikai utazásról.
  • Eszmék Magyarország története philosophiájához (Bp., 1880)
  • Életem és korom (I-IV., 1880-82)
  • Martinovics Ignác és társai (Bp., 1882)
  • Publicistikai dolgozatok (Bp., 1889)
  • Magyarország archeológiája (I-II., 1897-98)

[szerkesztés] Festmények Pulszkyról

[szerkesztés] Irodalom

  • Kupa László 1998: Pulszky Ferenc emlékezete, NMMÉ XXI.

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pulszky Ferenc témájú médiaállományokat.


Elődje:
Esterházy Pál Antal
(A király személye körüli miniszter)
Magyarország külügyminisztere
1848. szeptember 9. – 1849. május 8.
Utódja:
Batthyány Kázmér
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken