Szigethy Csehi Miklós

Szigethy Csehi Miklós
Született	1824. február 27. Torda
Meghalt	1904. május 13. (80 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	magyar
Rendfokozata	ezredes
Halál oka	agyi érkatasztrófa

A KAC becsületbírósága 1890-ben, Kolozsvár (balról jobbra, ülnek: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Josika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső; állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert; második sor: Kővári Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos. 1890

Szigethy Csehi Miklós (Torda, 1824. február 27. – Kolozsvár, 1904. május 13.) 1848-as honvédhadnagy, a piski hős.

Élete

A piski hősként is ismert Csehi Miklós Tordán született unitárius családban, Csehi Sán­dor és Kőszeghy Mária gyermekeként. Tordán, Kolozsvárt és Karánsebesen tanult, az utóbbi helyen a katonai iskolában.

1843-ban Orláton, 1846-ban – mint hadnagy – Kudzsirban szolgált. Aktív részese volt a szabad­ságharcnak. Részt vett a piski csatában. 1849 áprilisában a csatatéren szerzett érdemei elismeréséül a III-ad osztályú érdemjellel lett kitüntetve. A dévai fegyverletétel után kötél általi halálra ítélték, majd az ítéletet 16 évi vasban töltendő várfogságra változtatták. Hétévi kufsteini fogság után kegyelmet kapott.

1857-ben házasságot kötött Velits Lujzával, aki egy év múlva gyermekszülés közben meghalt. Második felesége Kelemen Kata volt. 1861-ben Csehi Torda egyik tanácsosaként dolgozott. 1869-ben, a honvédség újra szervezésekor a Szolnok-Dobokai 32-es zászlóalj őrnagya, majd 1871-től a kolozsvári 30. zászlóalj parancsnoki tisztét töltötte be. 1877-ben, ezredesi ranggal vonult nyugdíjba. Mint nyugdíjas fölváltva élt Kolozsváron és szucsági birtokán. 1904-ben agyvérzés érte és meghalt.

Szucságon helyezték örök nyugalomra. Temetésén Ferencz József unitárius püspök búcsúztatta, az öreg honvédek nevében pedig Nagy Pál számtanácsos.

Művei

Csehi egyike volt a magyar memoár irodalom művelőinek. Megírta Inczédy Samu őrnagy vörössapkás zászlóaljának történetét, mely fontos forrásmunka a korabeli erdélyi hadviselés történetéhez.

Források

• Orbán Balázs: Torda város és környéke, 1889.
• Kacziany Géza: A magyar memoire irodalom 1848-1914-ig, 1917.
• Szigethy CS. Miklós, unitárius Közlöny, 1904.
• Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1983.
• A szent szabadság oltalmában. Erdélyi unitáriusok az 1848-1849-i magyar forradalomban és szabadságharcban. Szerk. Gaal György. Kolozsvár; Unitárius Egyház, 2000. ISBN 973-99254-4-8 Szigethy Csehi Miklós önéletrajzát ld. 345-349. p.
• Híres unitáriusok (2017.03.15.)