Kufstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kufstein
Kufstein vára
Kufstein vára
Kufstein címere
Kufstein címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Tirol
Kerület Kufstein
Polgármester Herbert Marschitz
Irányítószám 6330–6333
Körzethívószám 05372
Népesség
Teljes népesség 17 550 fő (2012. jan 1.) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 499 m
Terület 39,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kufstein (Ausztria)
Kufstein
Kufstein
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 20′Koordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 20′
Kufstein weboldala

Kufstein város Ausztriában, Tirolban, Kufstein járásban. Lakosainak száma kb. 17 000. Területe: 39,45 km².

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található. Az Innsbruck–Bécs vasúti főútvonalon illetve országút mentén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos említése 788790 körüli időből származik, „Caofstein” formában.

1339-ben nyert városi jogot.

1504-ben I. Miksa császár szerezte meg Kufsteint és környékét, amely azóta Tirolhoz tartozik. Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között egész Tirollal együtt bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.

A Császár-torony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott:

A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 10-es cellában.

A 9-es és 10-es cella
Kazinczy vázlata

A Budapesti Evangélikus Leánygimnázium 1937-ben márványtáblát állíttatott Kufsteinben az ott raboskodó magyarok nevével. A kutatás során több mint 90 magyar rab névét sikerült kideríteni. A tábla másolata a budapesti Deák téri Evangélikus Gimnáziumban látható. A táblaállítás emlékére színes album készült a rabok nevével, történetével, melyet az ünnepség és az utóélet egyéb dokumentumaival az Evangélikus Országos Levéltár őriz. Az eseményről dr. Martos Józsefné Sztrokay Piroska, a leánygimnázium nyugdíjas tanára 2002-ben könyvet publikált.[4][5]

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kufstein
  • Késő gótikus plébániatemplom (16601666); 1840 és 1844 között barokk stílusban építették át, majd 1959-ben ismét átalakították a gótikus elemek hangsúlyozásával).
  • Barokk kápolna (1705), főoltára 1765-ből való.
  • Zarándoktemplom (16791681) barokk oltárral (1711).
  • Erőd romjai (vízibástya) (16. és 17. század) – először 1205-ben említik, I. Miksa bővítette 1519 előtt, majd utódai tették ezt 1552–1563, illetve 16751740 között.
  • Helytörténeti és kulturális múzeum (Heimatmuseum): Kaiserturm („Császár-torony”), a város jelképe, Caroli-bástya, Josefsburg.
  • Polgár-torony (Bürgerturm) (1931); itt van az ún. Heldenorgel („hősök orgonája”), amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája (4307 sípos, 46 regiszteres); minden délben, és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
  • Mély kút (Tiefer Brunnen) – 1546-ban vágták a sziklába, 70 méter mély. A vízkiemelő taposókerék ma is működik, azonban nem lehet kipróbálni, a kerék rögzítve van, nem forog.
  • Postatakarékpénztár (nemzeti romantikus épület, W. Bürger tervezte, 1904-ben épült).
  • Városháza – fogazott oromzatos homlokzatát 17 tiroli város címere díszíti; a festett figurák egyike I. Miksa császárt ábrázolja.
  • Römerhofgasse – a főutca, üzletekkel, borozókkal.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kufstein és az Inn völgye
Kufstein és az Inn völgye

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (Magyar Elektronikus Könyvtár, Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok című kötet)
  2. Magyar Országos Levéltár, Budapest – Szentjóbi Szabó László iratai között található számla, amelyet eltartatásáért fizetett be.
  3. Náday Károly-Sáfrán Györgyi: Történeti kuta­tások Kufsteinben. Czuczor Gergely rabsága. Bp. 1984. MTA Könyvtára 213 1. (A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Könyvtárának Közleményei 14.)
  4. Martos Józsefné Sztrokay Piroska. Kufsteini emléktáblánk. ISBN 963-206-579-4 (2002) 
  5. Evangélikus Élet – Hogy legyen emléktábla Kufstein várának falán...

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kufstein témájú médiaállományokat.