Kufstein

Kufstein
Kufstein vára
Kufstein címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Tirol
Kerület	Kufstein
Polgármester	Herbert Marschitz
Irányítószám	6330-6333
Körzethívószám	05372
Népesség
Teljes népesség	16 773 fő (2008. március 31.) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	499 m
Terület	39,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kufstein Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 35′ k. h. 12° 20′47.5833333333, 12.3333333333
Kufstein weboldala

Kufstein város Ausztriában, Tirolban, Kufstein járásban. Lakosainak száma kb. 17 000. Területe: 39,45 km².

Fekvése

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található. Az Innsbruck–Bécs vasúti főútvonalon illetve országút mentén fekszik.

Története

Az első írásos említése 788–790 körüli időből származik, „Caofstein” formában.

1339-ben nyert városi jogot.

1504-ben I. Miksa császár szerezte meg Kufsteint és környékét, amely azóta Tirolhoz (illetve Ausztriához) tartozik. Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.

A Császár-torony

A Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott:

• Kazinczy Ferenc (1759–1831) 1799–1800-ban (2-es cella)
• Teleki Blanka grófnő (1806–1862) 1853–1856-ban (2-es cella)
• Leövey Klára (1821–1897)
• Id. Wesselényi Miklós (1750–1809) 1785–1789 között (5-ös cella)
• Szentjóbi Szabó László (1767–1795) költő 1795-ben (7-es cella)
• Gaál György (1814–1896) református lelkész 1850–1856 között
• Rózsa Sándor (1818–1878) 1859–1865 között (13-as cella; falfestmény róla, 1916-ból)
• Haubner Máté (1794–1880) evangélikus szuperintendens (püspök)

A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 10-es cellában.

A Budapesti Evangélikus Leánygimnázium 1937-ben márványtáblát állíttatott Kufsteinben az ott raboskodó magyarok nevével. A tábla másolata a budapesti Deák téri Evangélikus Gimnáziumban látható. A táblaállítás emlékére színes album készült a rabok nevével, történetével, melyet az ünnepség és az utóélet egyéb dokumentumaival az Evangélikus Országos Levéltár őriz. Az eseményről dr. Martos Józsefné Sztrokay Piroska, a leánygimnázium nyugdíjas tanára 2002-ben könyvet publikált.

Egyéb látnivalók

Kufstein

• Késő gótikus plébániatemplom (1660–1666); 1840 és 1844 között barokk stílusban építették át, majd 1959-ben ismét átalakították a gótikus elemek hangsúlyozásával).
• Barokk kápolna (1705), főoltára 1765-ből való.
• Zarándoktemplom (1679–1681) barokk oltárral (1711).
• Erőd romjai (vízibástya) (16. és 17. század) – először 1205-ben említik, I. Miksa bővítette 1519 előtt, majd utódai tették ezt 1552–1563, illetve 1675–1740 között.
• Helytörténeti és kulturális múzeum (Heimatmuseum): Kaiserturm („Császár-torony”), a város jelképe, Caroli-bástya, Josefsburg.
• Polgár-torony (Bürgerturm) (1931); itt van az ún. Heldenorgel („hősök orgonája”), amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája (4307 sípos, 46 regiszteres); minden délben, és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
• Mély kút (Tiefer Brunnen) – 1546-ban vágták a sziklába, 70 méter mély. A vízkiemelő taposókerék ma is működik, azonban nem lehet kipróbálni, a kerék rögzítve van, nem forog.
• Postatakarékpénztár (nemzeti romantikus épület, W. Bürger tervezte, 1904-ben épült).
• Városháza – fogazott oromzatos homlokzatát 17 tiroli város címere díszíti; a festett figurák egyike I. Miksa császárt ábrázolja.
• Römerhofgasse – a főutca, üzletekkel, borozókkal.

Híres szülöttei

• Karl Wendlinger autóversenyző.

Kufstein és az Inn völgye

Külső hivatkozások

• A város hivatalos oldala