Kufstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kufstein
Kufstein-festung.jpg
Kufstein vára
Kufstein címere
Kufstein címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Tirol
Kerület Kufstein
Polgármester Herbert Marschitz
Irányítószám 6330-6333
Körzethívószám 05372
Népesség
Teljes népesség 17 550 fő (2012. jan 1.) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 499 m
Terület 39,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kufstein  (Ausztria)
Kufstein
Kufstein
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 20′Koordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 20′
Kufstein weboldala

Kufstein város Ausztriában, Tirolban, Kufstein járásban. Lakosainak száma kb. 17 000. Területe: 39,45 km².

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található. Az Innsbruck–Bécs vasúti főútvonalon illetve országút mentén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos említése 788790 körüli időből származik, „Caofstein” formában.

1339-ben nyert városi jogot.

1504-ben I. Miksa császár szerezte meg Kufsteint és környékét, amely azóta Tirolhoz (illetve Ausztriához) tartozik. Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.

A Császár-torony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott:

A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 10-es cellában.

A 9-es és 10-es cella
Kazinczy vázlata

A Budapesti Evangélikus Leánygimnázium 1937-ben márványtáblát állíttatott Kufsteinben az ott raboskodó magyarok nevével. A kutatás során több mint 90 magyar rab névét sikerült kideríteni. A tábla másolata a budapesti Deák téri Evangélikus Gimnáziumban látható. A táblaállítás emlékére színes album készült a rabok nevével, történetével, melyet az ünnepség és az utóélet egyéb dokumentumaival az Evangélikus Országos Levéltár őriz. Az eseményről dr. Martos Józsefné Sztrokay Piroska, a leánygimnázium nyugdíjas tanára 2002-ben könyvet publikált.[4][5]

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kufstein
  • Késő gótikus plébániatemplom (16601666); 1840 és 1844 között barokk stílusban építették át, majd 1959-ben ismét átalakították a gótikus elemek hangsúlyozásával).
  • Barokk kápolna (1705), főoltára 1765-ből való.
  • Zarándoktemplom (16791681) barokk oltárral (1711).
  • Erőd romjai (vízibástya) (16. és 17. század) – először 1205-ben említik, I. Miksa bővítette 1519 előtt, majd utódai tették ezt 1552–1563, illetve 16751740 között.
  • Helytörténeti és kulturális múzeum (Heimatmuseum): Kaiserturm („Császár-torony”), a város jelképe, Caroli-bástya, Josefsburg.
  • Polgár-torony (Bürgerturm) (1931); itt van az ún. Heldenorgel („hősök orgonája”), amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája (4307 sípos, 46 regiszteres); minden délben, és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
  • Mély kút (Tiefer Brunnen) – 1546-ban vágták a sziklába, 70 méter mély. A vízkiemelő taposókerék ma is működik, azonban nem lehet kipróbálni, a kerék rögzítve van, nem forog.
  • Postatakarékpénztár (nemzeti romantikus épület, W. Bürger tervezte, 1904-ben épült).
  • Városháza – fogazott oromzatos homlokzatát 17 tiroli város címere díszíti; a festett figurák egyike I. Miksa császárt ábrázolja.
  • Römerhofgasse – a főutca, üzletekkel, borozókkal.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kufstein és az Inn völgye
Kufstein és az Inn völgye

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (Magyar Elektronikus Könyvtár, Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok című kötet)
  2. Magyar Országos Levéltár, Budapest – Szentjóbi Szabó László iratai között található számla, amelyet eltartatásáért fizetett be.
  3. Náday Károly-Sáfrán Györgyi: Történeti kuta­tások Kufsteinben. Czuczor Gergely rabsága. Bp. 1984. MTA Könyvtára 213 1. (A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Könyvtárának Közleményei 14.)
  4. Martos Józsefné Sztrokay Piroska. Kufsteini emléktáblánk. ISBN 963-206-579-4 (2002) 
  5. Evangélikus Élet – Hogy legyen emléktábla Kufstein várának falán...

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kufstein témájú médiaállományokat.