Kufstein
| Kufstein | |||
 |
|||
| Kufstein vára | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria |
||
| Tartomány | Tirol | ||
| Kerület | Kufstein | ||
| Polgármester | Herbert Marschitz | ||
| Irányítószám | 6330-6333 | ||
| Körzethívószám | 05372 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 17 550 fő (2012. jan 1.) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 499 m | ||
| Terület | 39,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kufstein
Pozíció Ausztria térképén
|
|||
| é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 20′ | |||
| Kufstein weboldala | |||
Kufstein város Ausztriában, Tirolban, Kufstein járásban. Lakosainak száma kb. 17 000. Területe: 39,45 km².
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység nyugati lábánál, Németország határán található. Az Innsbruck–Bécs vasúti főútvonalon illetve országút mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
Az első írásos említése 788–790 körüli időből származik, „Caofstein” formában.
1339-ben nyert városi jogot.
1504-ben I. Miksa császár szerezte meg Kufsteint és környékét, amely azóta Tirolhoz (illetve Ausztriához) tartozik. Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.
A Császár-torony[szerkesztés]
A Császár-toronyban (Kaiserturm), amely 1518 és 1522 között épült, több magyar fogoly is raboskodott:
- Kazinczy Ferenc (1759–1831) 1799–1800-ban (2-es cella)[1]
- Teleki Blanka grófnő (1806–1862) 1853–1856-ban (2-es cella)
- Leövey Klára (1821–1897)
- Id. Wesselényi Miklós (1750–1809) 1785–1789 között (5-ös cella)
- Szentjóbi Szabó László (1767–1795) költő 1795-ben (7-es cella)[2]
- Batsányi János (1763-1845) magyar költő 1795–1796 közt
- Gaál György (1814–1896) református lelkész 1850–1856 között
- Rózsa Sándor (1818–1878) 1859–1865 között (13-as cella; falfestmény róla, 1916-ból)
- Haubner Máté (1794–1880) evangélikus szuperintendens (püspök)
- Czuczor Gergely (1800-1866) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós 1850-1851-ben[3]
A magyar állam emlékkiállítást rendezett be a 10-es cellában.
A Budapesti Evangélikus Leánygimnázium 1937-ben márványtáblát állíttatott Kufsteinben az ott raboskodó magyarok nevével. A kutatás során több mint 90 magyar rab névét sikerült kideríteni. A tábla másolata a budapesti Deák téri Evangélikus Gimnáziumban látható. A táblaállítás emlékére színes album készült a rabok nevével, történetével, melyet az ünnepség és az utóélet egyéb dokumentumaival az Evangélikus Országos Levéltár őriz. Az eseményről dr. Martos Józsefné Sztrokay Piroska, a leánygimnázium nyugdíjas tanára 2002-ben könyvet publikált.[4][5]
Egyéb látnivalók[szerkesztés]
- Késő gótikus plébániatemplom (1660–1666); 1840 és 1844 között barokk stílusban építették át, majd 1959-ben ismét átalakították a gótikus elemek hangsúlyozásával).
- Barokk kápolna (1705), főoltára 1765-ből való.
- Zarándoktemplom (1679–1681) barokk oltárral (1711).
- Erőd romjai (vízibástya) (16. és 17. század) – először 1205-ben említik, I. Miksa bővítette 1519 előtt, majd utódai tették ezt 1552–1563, illetve 1675–1740 között.
- Helytörténeti és kulturális múzeum (Heimatmuseum): Kaiserturm („Császár-torony”), a város jelképe, Caroli-bástya, Josefsburg.
- Polgár-torony (Bürgerturm) (1931); itt van az ún. Heldenorgel („hősök orgonája”), amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája (4307 sípos, 46 regiszteres); minden délben, és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
- Mély kút (Tiefer Brunnen) – 1546-ban vágták a sziklába, 70 méter mély. A vízkiemelő taposókerék ma is működik, azonban nem lehet kipróbálni, a kerék rögzítve van, nem forog.
- Postatakarékpénztár (nemzeti romantikus épület, W. Bürger tervezte, 1904-ben épült).
- Városháza – fogazott oromzatos homlokzatát 17 tiroli város címere díszíti; a festett figurák egyike I. Miksa császárt ábrázolja.
- Römerhofgasse – a főutca, üzletekkel, borozókkal.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Karl Wendlinger autóversenyző.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója (Magyar Elektronikus Könyvtár, Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok című kötet)
- ↑ Magyar Országos Levéltár, Budapest – Szentjóbi Szabó László iratai között található számla, amelyet eltartatásáért fizetett be.
- ↑ Náday Károly-Sáfrán Györgyi: Történeti kutatások Kufsteinben. Czuczor Gergely rabsága. Bp. 1984. MTA Könyvtára 213 1. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 14.)
- ↑ Martos Józsefné Sztrokay Piroska. Kufsteini emléktáblánk. ISBN 963-206-579-4 (2002)
- ↑ Evangélikus Élet – Hogy legyen emléktábla Kufstein várának falán...
