Börtönbüntetés
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A börtönbüntetés a szabadságvesztés büntetés börtön fokozatban történő végrehajtási módja, illetve annak tartama.
A börtönt – mint végrehajtási fokozatot – a bíróság határozza meg az ítéletében. A fokozat végrehajtására szolgáló intézetet a Büntetés-végrehajtás (BvOP) illetékes szervezeti egysége jelöli ki.
A börtönbüntetés végrehajtása során az elítélt
- rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt,
- életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,
- a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat.
A börtönbüntetés végrehajtásának általános szabályaitól enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) alkalmazhatóak, ha:
- az elítélt személyiségére,
- előéletére,
- életvitelére,
- családi körülményeire,
- bűnözői kapcsolataira,
- a szabadságvesztés során tanúsított magatartására,
- az elkövetett bűncselekményre, és
- a szabadságvesztés tartamára
tekintettel a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető.
Azt az elítéltet, aki a büntetését börtön fokozatban tölti, és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni.
[szerkesztés] Forrás
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 27. §, 28/A. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés
