Börtönbüntetés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A Börtönbüntetés: a szabadságvesztés büntetés börtön fokozatban történő végrehajtási módja, illetve, annak tartama.

A börtönt, – mint végrehajtási fokozatot – a bíróság határozza meg az ítéletében. A fokozat végrehajtására szolgáló intézetet a Büntetés-végrehajtás (BvOP) illetékes szervezeti egysége jelöli ki.

A börtönbüntetés végrehajtása során az elítélt

• rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, külső munkában kivételesen vehet részt,
• életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,
• a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat.

A börtönbüntetés végrehajtásának általános szabályaitól enyhébb végrehajtási szabályok (EVSZ) alkalmazhatóak, ha:

• az elítélt személyiségére,
• előéletére,
• életvitelére,
• családi körülményeire,
• bűnözői kapcsolataira,
• a szabadságvesztés során tanúsított magatartására,
• az elkövetett bűncselekményre, és
• a szabadságvesztés tartamára

tekintettel a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető.

Azt az elítéltet, aki a büntetését börtön fokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni.

[szerkesztés] Forrás

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 27. §, 28/A. § (1) bekezdés, 29. § (1) bekezdés