Hollán Hugó
Hollán Hugó (Szombathely, 1819. március 14. – Amerikai Egyesült Államok, Jackson, 1863. április 1.) katonatiszt, Hollán Ernő hadmérnök, honvéd ezredes bátyja és Hollán Adolf orvos, miniszteri tanácsos öccse.
Tartalomjegyzék |
Származása[szerkesztés]
Római katolikus polgári családban született. Édesapja Hollán József orvos, édesanyja a belga származású Holl Johanna.
Pályája a császári–királyi hadseregben[szerkesztés]
A gimnázium elvégzése után 1838-ban önkéntesként lépett a császári és királyi hadseregbe, ahol 1845-re már hadnagyi rangot ért el. Az 1840-es évek első felében megnősült, ismeretlen nevű feleségétől, 1844-ben, illetve 1846-ban két fia született. 1848 augusztus 1-jén főhadnaggyá léptették elő. Ekkor a 12. (Nádor) huszárezredben, Csehországban szolgált.
Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban[szerkesztés]
1848. október 21-én ezrede 2. őrnagyi osztályával Virágh Gedeon hadnaggyal együtt megszökött állomáshelyéről. Magyarország felé tartó csapatát október 24-én császári erők támadták meg, de végül október 29-ére sikerült hazatérniük.[1] Alakulatával csatlakozott a honvéd hadsereghez. November 11-én – visszamenőleg november 1. hatállyal – alszázadossá, 1849 április 18-án – visszamenőleg április 16. hatállyal – főszázadossá nevezték ki. Osztályával a feldunai hadtestben, majd az önálló, Kmety György vezette hadosztályban szolgált.
Emigrációban[szerkesztés]
A szabadságharc végén Törökországba távozott. Az Aleppóban szolgáló Bem József kíséretéhez csatlakozott, majd Bem halála után két évvel kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. 1852 augusztus 17-én Illinois államban, Quincyben telepedett le. Még ugyanebben az évben megnősült. Második felesége az orosz származású Regina Butze lett, kitől 1854-ben egy leánya született. Ebben az időszakban különféle vállalkozásokból tartotta fenn családját, 1860-ban például teakereskedéssel foglalkozott.
Az észak-amerikai polgárháborúban[szerkesztés]
Az észak-amerikai polgárháború kitörésekor önkéntesként belépett az Unió hadseregébe. 1861. április 20-ától július 29-éig káplárként szolgált az illinoisi 10. gyalogezredben, majd a missouri lovasság egy tartalék zászlóaljának parancsnoka lett. Alakulatát a közbeszédben Hollán-lovasságnak (Hollan Horse) nevezték. Csapata azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, fegyelmi okokból John McAllister Schofield tábornok parancsára Hollán Hugót letartóztatták, hadbíróság elé állították és elvették tőle a zászlóalj parancsnokságát. A történtek ellenére 1862. október 7-én ismét jelentkezett a hadseregbe és az illinoisi 119. gyalogezred kapitánya lett. Tennessee államban egy bevetés alkalmával vesztette életét. Quincyben temették el 1863 április 9-én.
Források és jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hermann Róbert (szerk.): 1848–1849. A forradalom és szabadságharc képes története, Debrecen, 2008, ISBN 978-963-596-691-2, 196, 200, 202. o.
- Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-326-367-0, 265. o.
- István Kornél Vida: The True Cause of Freedom: The Kossuth Emigration and the Hungarians' Participation in the American Civil War
- Stephen Beszedits: Some lesser known Hungarians of the American Civil War (Vasváry Collection Newsletter, 2005/1)
- Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–1865, Budapest, 1964
