Csomortányi Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csomortányi Lajos
Született1822
Elhunyt1869 (46-47 évesen)
Foglalkozásakatona
SablonWikidataSegítség

Csomortányi Lajos (öccse: Alajos[1]) (Sztáncsova (Temes megye), 1822. május 15.San Francisco, Kalifornia, 1869. július) római katolikus nemesi családból származó magyar honvédőrnagy.

Életútja[szerkesztés]

1838-tól önkéntes a 3., majd a 12. huszárezredben. 1848 márciusától a 6. könnyűlovasezredben hadnagy. 1849. július 7-től főhadnagy, a Jászkun kerületi nemzetőrség segédtisztje. Majd a 14. huszárezredben főszázados, szeptember 6-tól őrnagy ugyanitt, majd a komáromi várvédőkkel kapitulált. (Öccse, Alajos mindvégig a közelében harcolt századosi rangban, ő is a komáromi várvédőkkel kapitulált, majd emigrációba vonult.)

1849. szeptember 27-én, a komáromi kapituláció után Törökországba menekült, onnan a Sultán nevű hajóval Angliába, majd Amerikába utazott.

Kossuth Lajos ösztönzésére és Asbóth Sándor elképzelései alapján New York közelében, Dembinszki Tivadar gróf honvéd őrnagy farmján nyerges- és lőszergyárat létesítettek 1852. március 14-én. E gyárban a helybéli parancsnoksággal Csomortányi Lajos őrnagyot bízták meg, a gyár sok magyar emigránsnak adott munkát,[2] de alig működött egy évnél tovább, 1853. május 3-án már bezárt.[3] Ezután Csomortányi Lajos is új munka után nézett, elutazott Kaliforniába aranyásónak, majd szőlőtermelőnek. Öccse, Alajos ekkor külön útra tért, kivándorolt Ausztráliába. Csomortányi Lajos váltakozó szerencsével folytatta a szőlőtermesztést, végül el kellett adnia birtokát, házát. Farmját később Jack London vásárolta meg, aki sok jeles alkotását ott írta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A kutatások során gyakran keveredik kettejük neve, hiszen angol nyelven mindkét név Louis vagy Lewis
  2. Egykorú feljegyzés szerint Asbóth Sándor, Csomortányi Lajos mellett itt dolgoztak Mohor Mihály. Vaigly Vilmos, Nyújtó Mátyás, Szabó János, Csomortányi Alajos századosok, Deninger Antal, Diószegi Gejza hadnagyok, Sztahó Károly őrmester, Bilkay József és Schwarz Károly tizedesek; lásd forrásokban i.m. a szegedi Vasváry Gyűjtemény 2008/I-es hírlevele.
  3. Perczel Miklós forrásokban i. m. 136. o.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]