Bethlen Miklós (újságíró)
| Bethlen Miklós | |
 |
|
| Bethlen Miklós | |
| Született | Gáldtő 1817/1819 |
| Elhunyt | 1900. január 20. |
| Nemzetisége | magyar  |
| Házastársa |
1. hilibi Gál Anna |
| Foglalkozása | jogász, katona, újságíró |
Bethlen Miklós (Gáldtő, 1817/1819. november 15.[1] – 1900. január 20.) újságíró, főrendiházi terem-főtiszt
Élete [szerkesztés]
Édesapja gróf Bethlen Imre (†1832) belső titkos tanácsos- és Alsó-Fehérmegye főispánja, édesanyja Bethlen Rozália volt. Tanulmányait (a jogot is) a nagyenyedi és kolozsvári kollégiumban végezte; 1835-ben kadétnak lépett be a dzsidás-ezredbe; 1836-ban a József nádor-huszárezredben hadnagy lett, ahol 1840-ig szolgált. Ezután visszavonult és megházasodott gazdálkodásba kezdett, lótenyésztéssel és lókereskedéssel foglalkozott.
1848-ban előbb a Küküllő megyei nemzetőrök parancsnoka, később a Mátyás-huszároknak őrnagyává nevezte ki Bem József, egyúttal megtette a lovas tanosztály parancsnokává. Az 1848/49-es ütközetek közül tizennégyben vett részt, köztük Nagyszeben bevételében. A világosi fegyverletétel után menekülnie kellett, de elfogták és 10 évi várfogságra ítélték, azonban később családja közbenjárásának köszönhetően amnesztiát kapott. A honvédség felállítása után a 7. zászlóalj őrnagyává nevezték ki és Mezőtúrra költözött. 1875-ben a honvédség kötelékéből végleg kilépett és először a képviselőháznál lett terembiztos, utána a főrendiháznál főterembiztos, mely állását 1899-ig viselte, mikor is felvetette magát az Országos Honvédmenházba. Egy évvel később hunyt el, a Kerepesi úti temetőbe helyezték örök nyugalomra.
Mikor 1861-ben Pestre jött, hírlapírással is foglalkozott. A Pesti Naplónál báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt dolgozott és sport-cikkeket írt a lapba; a Fővárosi Lapokba tárcacikkeket írt Őszinte vallomások és Marianna címmel. A Honvéd lapnak 1867-70 között volt munkatársa. Az Egyetértésbe is küldött be jelentéseket Sztáray Antal gróf vadászatairól; a Vadász- és Versenylapban pedig a királyi róka-kopó-falka-vadászatokról közölt cikkeket.
Első felesége hilibi Gál Anna (1822-1851), Gál László (1848), jogtudós, író és báró Apor Teréz lánya volt, akivel 1840-ben lépett házasságra. Házasságukból 3 leány született (Rozália, Emma, Anna). Első neje halála után újranősült, feleségül vette Petrichevich-Horváth Ida írónőt, aki Iduna, Izidora álnév alatt jelentette meg költeményeit. Tőle egy Sarolta nevű lánya született.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Magyar Nemzetségi Zsebkönyv
- Vasárnapi Újság 1900/4
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
