Ordódy Kálmán
Alsó-lészkói és róson-mitticzi Ordódy Kálmán (Bagota, 1814 – Buda, Várnegyed, 1871. december 14.)[1] császári és királyi főhadnagy, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos.
Élete [szerkesztés]
1814-ben született Bagotán Ordódy Bálint és Bacskády Anna gyermekeként. Neje Práznovszky Jolán volt. 1848. június 13-ától honvéd századosként szolgált,[2] 1848. szeptember 27-én őrnaggyá nevezték ki, októbertől pedig Trencsén megye hadparancsnoka volt. Balthazar Simunich 1848. október 28-án a kosztolnai ütközetben vereséget mért seregére. 1848. november 23-ától Ordódy dandárparancsnoka a feldunai hadseregnek, december közepétől pedig Lipótvár várparancsnoka. Az ostromkor 1500 katonája, 27 ágyúja és fél évre elegendő élelmiszerkészlete volt. A császáriakkal rövid tárgyalást folytatott, majd azt követően feltétel nélkül letette a fegyvert. Az ezutáni hadbírósági tárgyaláson Ordódy azt vallotta, hogy azért nem adta fel a várat, mert Mednyánszky és társai terrorizálták. Báró Mednyánszky Lászlót és Gruber Fülöpöt emiatt április 22-én kötél általi halálra ítélték, mely ítéletet június 5-én végre is hajtottak. Ordódy Kálmánt később három évi börtönre ítélték.
Források [szerkesztés]
- ↑ Saját gyászjelentése
- ↑ Forrásközlemények
