Duschek Ferenc
| Duschek Ferenc | |
 | |
| Magyarország pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1848. szeptember 28. – 1849. augusztus 11. | |
| Előd | Kossuth Lajos |
| Utód | Lónyay Menyhért (1867 után) |
| Született | 1797. augusztus 28.[1] Radovesice |
| Elhunyt | 1872. október 17. (75 évesen) |
| Foglalkozás |
|
 | |
| Duschek Ferenc aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duschek Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Duschek Ferenc (Radovesnice I, 1797. augusztus 28. – Csornkovec, 1873. október 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.
Élete[szerkesztés]
Budán, Egerben és Pesten tanult és a hivatalos pályára lépett. Szorgalma és képzettsége által annyira megnyerte gróf Majláth József kincstári elnök kegyét, hogy maga mellé vette tollnokul, amikor királyi biztosként kiküldték Fiume és a tengermellék visszakebelezésére. Innen mint kamarai fogalmazó jutott vissza Budára; ott titkárságig emelkedett, azután a kancelláriánál lett titkár, végre részt vett az államtanácsnál, a monarchiának akkor legfőbb és legfontosabb közigazgatási hatóságánál. Ott tevékenysége által igen nagy befolyásra tett szert; Széchenyinek közgazdasági tervei keresztülvitelénél leginkább vele volt dolga.
Polgári származása dacára 1845-ben a magyar királyi udvari kamara alelnökévé nevezték ki. Nagy érdemei elismerésül 1821. január 26.-án, Duschek Ferenc, a budai kamarai kerület főerdőfelügyelőjeiadó, I. Ferenc magyar királytól, nemességet és családi címert szerzett.[2]
Az 1848-as forradalom során Kossuth mint pénzügyminiszter, a tapasztalt kiváló szakférfiút hívta meg maga mellé államtitkárnak. A régi rendszer próbált hivatalnoka bevált a forradalmi viszonyok közt is, s minthogy minisztere másfelé volt elfoglalva, valójában ő vezette az egész nagy fontosságú tárcát. Bár múltjánál és koránál fogva nem volt forradalmi szellemű, elvállalta Kossuth kormányzósága alatt a forradalmi kormányban a pénzügyminiszteri tárcát. A temesvári csata után ő is menekülni igyekezett, de az arad-lugosi országúton feltartóztatták, s így a vele levő irattal s kincstárral (körülbelül 5 millió forint), megadta magát az osztrák seregnek. Haditörvényszék elé állították, de csak rövid ideig szenvedett fogságot.
Életét teljes magányban végezte. Abban a fekete könyvben, mely Ács mellett Klapka birtokába jutott, és amelyet Horváth Mihály látott, neve mellé az volt jegyezve: teljesen igazolt. Másrészt Kossuth teljesen meg volt elégedve működésével, és nem kétséges, hogy a forradalom alatt a lehető legjobban kezelte a pénzügyet, a régi osztrák bürokrata pontosságával s lelkiismeretességével.
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Duschek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
Jegyzetek[szerkesztés]
| Elődje: Batthyány Lajos |
|
Utódja: – (A bécsi kormány hatáskörében) |
