Lebstück Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lebstück Mária (Zágráb, 1830. augusztus 15.Újpest, 1892. május 30.) honvéd főhadnagy.

Gazdag kereskedőcsaládba született. 13 éves korától Bécsben, nagybátyja házában élt. A forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Az 1848-as bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött.

Lebstück Mária sírja Budapesten. Újpest-Megyeri temető: Lebstück Mária síremléke

A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok más csata mellett részt vett a branyiszkói komáromi és a kápolnai kápolnai csatában, ahol megsebesült, hősiességéért fővadásszá, majd hadnaggyá léptették elő. Egy alkalommal három császári katonával küzdött - kettőt lelőtt, a harmadikat karddal futamította meg - kiderült, hogy az egyik általa lelőtt osztrák dragonyos L.M. Fanni nevű testvérének vőlegénye volt,aki csuklóján hordta L.M nővére, Fanni ajándékát. Sebesülése miatt kiderült eltitkolt női mivolta - kémnek hitték,és halálra ítélték. Kossuth közbenjárására - Debrecenben - szabadon engedték, visszakapta rangját. Számos alkalommal sebesült meg, rendkívüli bátorságról tanuskodó haditetteiért aranykardbojttal tüntették ki, főhadnagyi rangot kapott. 1849 júliusában férjhez ment Jónák József tüzérőrnagyhoz, akit még Bécsben ismert meg - nagybátyja, Simunich Boldizsár brigadéros házában, és a kápolnai csatában találkoztak újra, sebesültként. Buda ostromában együtt vettek részt- házasságot is a harctéren kötöttek. //Jónák József a császári seregben tüzérfőhadnagy volt, ütegével átállt a honvédseregbe - Haynau dezertálásért halálra ítélte - majd J.J.édesapja, Jónák Venczel / aki ezt követően kegyvesztett lett/közbenjárására az ítéletet életfogytiglanra változtatta. A hadbíróság Jónák József kérésére a házasságukat - életfogytiglani ítélete miatt - felbontotta.//

A szabadságharc bukása után hat hónapig az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. Ezután kiutasították Magyarországról, fiával együtt Horvátországba ment.Itt olyan mértékű gyűlölettel találkozott - pl.testvére gyermekével együtt ki akarta dobni az ablakon - hogy L.M. édesanyja Jellasics bánhoz fordult, akivel rokonságban állt,és védelmet kért lánya számára - a bán falragaszokat tétetett ki, melyekben nagyrabecsüléséről biztosította Lebstück Máriát. Később újból férjhez ment, "hogy gyermekével otthona legyen" /L.M./választottja Pasche Gyula,elhunyt 1870 "müfestő" -aki szintén a honvédseregben szolgált - volt,és akivel annak haláláig élt házasságban.Győr.Első férje, Jónák József 1867 - ben a kiegyezéskor osztott császári kegyelemmel szabadult 16 év börtönben töltött év után, és a budai Ganz gyár igazgatójaként Lebstück Máriát és fiát anyagilag, erkölcsileg segítette. Jónák József börtönben szerzett betegsége miatt korán bekövetkezett halála után nagy nyomorban élt fiával. Jókai Mór kérésére halálos ágyán németül elmondta élettörténetét, amit Jókai feljegyzett. A Jónák család L.M.fényképét, kardját a Hadtörténeti Múzeum számára átadta, életrajzával együtt./Másolatát a Jónák család őrzi, ez az életrajz ennek alapján készült./

Az újpesti Csokonai utca 4. alá költözött és itt halt meg. A ház falán 1935. március 15-én emléktáblát helyeztek el, Újpesten utcanév őrzi emlékét. Síremléke az újpesti Megyeri úti temetőben található.

Alakját 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg Mária főhadnagy című operettjében.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lebstück Mária témájú médiaállományokat.
  • Hegyaljai Kiss Géza: Lebstück Mária emlékirata 1848 – 49-ből (Hadtörténelmi Közlemények, 1935)
  • Pálffy Ilona: Nők a magyar függetlenségért (Budapest, 1952)
  • Jókai Mór: A női honvédhadnagy (Pesti Hírlap, 1892. 20. 22. sz.)