Beöthy Ödön

Franz Eybl litográfiája

Bessenyői Beöthy Ödön (Nagyvárad, 1796. december 2. – Hamburg, 1854. december 7.) magyar politikus és országgyűlési követ, Bihar vármegye főispánja.

Élete

Beöthy László ezredes, később alispán és Husztinger Janka fia volt. 1812–1820-ig katonáskodott; táblabíróvá 1826-ban választatott. Ettől fogva az ő élettörténete Bihar vármegye története, a Bihar megyei Szabadelvű Párt az ő műve. 1830-ban a megye egyik követéül küldetett föl a pozsonyi országgyűlésre; az 1832–1836-os országgyűlésre szintén megválasztatott követnek. 1841-ben egyhangúlag alispánnak választatott, mely tisztéről három év múlva lemondott. Az 1843. május 14-ére Pozsonyba összehívott országgyűlésre ismét őt küldték követül. A márciusi napok után a megye őt a pesti nemzetgyűlésre népképviselőnek választotta. Az első magyar minisztérium kinevezte Bihar megye főispánjává s mindjárt a felsőház első ülésben július 5. megtette indítványát, hogy a minisztérium kéressék fel a felsőház átalakítása iránt a kor igényeinek megfelelő javaslat készítésére. A harc kitörésével a kormány őt küldte ki kormánybiztosul az altáborba majd Erdélybe. 1849. június 14-én Kossuth Lajos által a hétszemélyes tábla első alelnökévé neveztetett ki; ekkor főispánságáról lemondott és Bihar megye által ismét képviselővé választatván, Szegeden elfoglalta helyét. A világosi napok után Bécsen keresztül külföldre menekült és Párizsban visszavonultan élt; innét Londonba s Jerseybe ment és Victor Hugo házánál mindennapos volt. Egészsége azonban már alá volt ásva s mellgörcsök kínozták; hogy nejével találkozhassék, Hamburgba ment, s ott halt meg.

Munkái

Beszédei és levelei megtalálhatók az országgyűlési Naplóban és az egykorú politikai lapokban. Két levelét közli a Történeti Lapok (I. 1874. III. 1876.). Bihar vármegyéhez írt levele a Rajzolatokban (1836. 33. sz.) jelent meg. A magyar nyelv ügyében tartott beszéde Toldy István: A magyar politikai szónoklat kézikönyve I. kötetében jelent meg. Lajcsák Ferenc váradi püspökhöz 1839. június 27. írt levele a Sárospataki Füzetekben (1864. 350. l.) és Hazánkban (I. 1884. Lajcsák levelével együtt) jelent meg.

Arcképe

Litografált arcképét Franz Eybl alkotta 1842-ben.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  Online hozzáférés