Berettyóújfalu

Berettyóújfalu
Berettyóújfalu címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Kistérség 2012-ig	Berettyóújfalui
Jogállás	város
Polgármester	Muraközi István (FIDESZ)
Irányítószám	4100
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	15 407 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	90,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	170,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berettyóújfalu Pozíció Magyarország térképén
Berettyóújfalu Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
é. sz. 47,23394°, k. h. 21,53391°47.23394, 21.53391
Berettyóújfalu weboldala

Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérség központja.

Fekvése

Az Alföld keleti részének közepén helyezkedik el, a Berettyó folyó partján, Debrecentől 40, Nagyváradtól mintegy 35 kilométerre.

A következő településekkel határos: Derecske, Tépe, Szentpéterszeg, Váncsod, Mezőpeterd, Told, Mezősas, Furta, Zsáka, Bakonszeg, Bihartorda, Sáp és Földes.

Közúton elérhető a 42-es és a 47-es főúton.
A településen keresztülhalad a MÁV 101. számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala, amely egyben Románia felé irányuló nemzetközi tranzitvonal.

Története

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. A honfoglalók legjelentősebb emléke a herpályi kolostor és ma is álló torony!

A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal. A települések első írásos említése a 13. században történik a Váradi Regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. Herpály falu egy 1418-ban keletkezett birtokmegosztó oklevél szerint négy utcával bírt. A faluban három kocsma volt: az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhöz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a 12. században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el.Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a 19. század első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta. A téglákat felajánlotta a református templom orgonaalapjának felépítésére. Herpály siralmas krónikája 1658-ban kezdődött, amikor a törökök oldalán harcoló krími tatárok felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az 1660-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat. Berettyóújfalu 1608. május 23-án Báthory Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát a század végére elveszíti. A herpályi toronyromot a helybeliek csonkatoronyként emlegetik. A déli torony 1854 óta magányosan mered az égre. Az 1870-es-1980-as évek régészeti feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.

A 19. század közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi „vízi világ”, lassan visszahúzódik a mocsár, a Sárrét. 1858-ban átadják a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. Az első világháborút követően Berettyóújfalu lesz Csonka-Bihar vármegye székhelye. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épül az 1920-as években. A település 1920–1940 és 1945–1950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad Romániához került. A városi rangját 1978-ben kapta ismét vissza. Vonzáskörzete ma is nagy, fontos gazdasági és kulturális centrum. Öt középiskolája miatt igazi diákváros, területi kórháza pedig jelentős egészségügyi központ. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony. Az már csak kuriózum, hogy az 1817-ben újjáépített református templom orgonáján egykor Liszt Ferenc is játszott.

Az 1950-es megyerendezés során Bihar megye beolvadt az ekkor létrehozott Hajdú-Bihar megyébe, ezzel Berettyóújfalu megyeszékhely szerepe is megszűnt. 1970-ben hozzácsatolták a Berettyó másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban városi rangot kapott.

Népcsoportok - Felekezetek

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Történelmileg református többségű település 10 -10% körüli katolikus és zsidó kisebbséggel [1]

Nevezetességei

"Csonka torony"

• Berettyóújfalui Uszoda, Strand- és Gyógyfürdő
• A herpályi Csonkatorony, az egykori Herpály nevű település 12. században román stílusban épült monostorának maradványa
• Bihari Múzeum
• Herpályi földvár
• Liszt Ferenc orgonája, amely a református templomban található.
• Turul-szobor

Tejipara országos jelentőségű. Itt található a Gyermekváros, amely az Alföld egyik legnagyobb árvaháza volt.

A két Olimpiai emléktölgy, dr. Barcsay László kertje, a Korhány-ér és a herpályi templom környéke védett természeti értéket képeznek.

Híres szülöttei

• Zöld Marci (1790 körül - 1816) híres alföldi (sárréti) betyárvezér
• Miklós Jutka (1884. szeptember 7. – Creteil, Franciaország, 1976. február 18.) magyar költő, fotográfus.
• Kállai Gyula (1910. június 1. - 1996. március 12.) kommunista politikus, miniszterelnök
• Tardos Tibor (1918–2004) író, műfordító
• Tardos Péter (1924–1948) újságíró, humorista, zene és dalszerző, rádiós-televíziós szerkesztő.
• Makk Károly (1925-) filmrendező
• Zám Tibor (1929. július 5. – Debrecen, 1984. április 24.) író.
• Jelenits István (1932-) piarista szerzetes
• Prof. Dr. Ádány Róza (1952. december 11. –) egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar dékánja
• Pálfi István (1966–2006) - 2002-től országgyűlési képviselő, 2004-től az Európai Parlament tagja

Neves személyei

• Bujdosó Imre
• Csatári Bálint
• Kabos Endre
• Konrád György
• Miklós Jutka
• Nadányi Zoltán
• Orbán Balázs
• Osváth Pál
• Sinka István
• Szabó Pál
• Szondy István

Testvérvárosai

• Margitta, Románia
• Porcia, Olaszország
• Montegrotto Terme, Olaszország
• Visnyij Volocsok, Oroszország

Intézményei, szervezetei

• Bihari Természetbarát Egyesület

Források

• Berettyóújfalu honlapja

Külső hivatkozások

• Berettyóújfalu közigazgatási portálja
• Berettyóújfalu Linkoldala
• Berettyóújfalu friss hírei
• Sport, kultúra, környezet-természet-műemlékvédelem: Bihari Természetbarát Egyesület
• Légifotók a "Csonka-torony"-ról
• Térkép Kalauz – Berettyóújfalu
• Berettyóújfalu helyi rádiója - Berettyó Rádió
• Berettyóújfalu Római Katolikus templom