Létavértes

Létavértes
Létavértes címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Kistérség 2012-ig	Derecske–Létavértesi
Jogállás	város
Polgármester	Menyhárt Károly Sándor
Irányítószám	4281
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	7119 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	61,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	116,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Létavértes Pozíció Magyarország térképén
Létavértes Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
é. sz. 47,38248°, k. h. 21,89191°47.38248, 21.89191

Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérség központja. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben.

Fekvése

Debrecentől 24 km-re, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki Löszös Hát találkozásánál fekszik. Szomszédos települések: Kokad (kb. 6 km), Újléta (kb. 9 km), Pocsaj (kb. 15 km), Monostorpályi (kb. 8 km).

Megközelíthetősége

Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve, illetve Debrecenből, Biharkeresztes - Pocsaj felől, Berettyóújfalu - Pocsaj felől vagy Vámospércs felől érhető el. A magyar - román országhatár kb. 5 km-re található a településtől, ahol közúti határátkelő működik.

A közúti tömegközlekedést a Hajdú Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen - Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Önkormányzat

• Cím: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4.
• Tel.: 52 / 376-101
• Fax: 52 / 376-345
• E-mail: letavertes@letavertes.hu, letavertes@yahoo.co.uk, letavertes@freemail.hu
• Hivatalos honlap: www.letavertes.hu

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

• Cím: 4281 Létavértes, Táncsics u. 19.
• Tel.: 30/743-59-76

Román Kisebbségi Önkormányzat

(Consiliul Autoguvernări Minorităth Române din)

• Cím: 4281 Létavértes, Új u. 54.
• Tel.: 30/207-4270
• E-mail: letaroman@freemail.hu

Története

A környék maga már a kőkorszak óta lakott.

Nagyléta

Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.

Létavértes légifotója

Vértes

Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.

1436-ban Vértes az álmosdi Chyre nemzetség birtoka volt.

1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.

1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.

A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.

A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik szép úrilakot is építettek itt. Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görög katolikus templom 1870-ben készült el.

A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.

Létavértes

Létavértes 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítésével. A település 1996. július 1-jén kapott városi rangot.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Egyházi közigazgatás

Római katolikus egyház

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi Püspökség) Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia filiája.

Görög katolikus egyház

A település görög katolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görög katolikus egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjébe (Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Püspökség) tartozik.

Református egyház

A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. A település evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak.

Nevezetességei

• Nagylétai görög katolikus (román) templom: 1803-ban épült, klasszicista stílusban. Ikonosztáza munkácsi mester alkotása.
• Nagylétai görög katolikus (rutén) templom: 1859-ben épült.
• Nagylétai református templom: 1806–1813 között épült, késő barokk stílusban. 1886-ban a külsejét átalakították.
• Vízi vágóhíd (az országban az egyetlen, ami élővíz fölé épült, az 1900-as évek elején).
• Régi csűrök.
• Tájház: Egy 1896-ban épült pajtában rendezték be. A szőlőművelés hagyományos eszközeit mutatja be.
• Szent István-díszkút.
• Kossuth-szobor: 1998-ban készült.
• I-II. világháborús emlékmű.
• Római katolikus kápolna: 1899-ben épült.
• Irinyi János mellszobra: 1982-ben készült.
• Irinyi-emlékszoba.
• Vértesi református templom: 1806–1813 között épült. 1863-ban romantikus stílusban átépítették.
• Vértesi görög katolikus templom: 1870-ben épült. Fő nevezetessége a Tiziano Assuntájának másolatát ábrázoló oltárkép, amelyet Dozsnyai Károly készített 1840-ben.
• Helytörténeti kiállítás: Egy, a XVIII. század végén épült lakóházban rendezték be.
• Leidig-kúria vagy más néven Lédig-kúria.
• Mendel-kúria.
• Móricz-kastély.

Testvérvárosa

• Székelyhíd, Románia

Források és jegyzetek

• Borovszky Samu: Bihar vármegye.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Létavértes térképe
• Légifotók Létavértesről