Létavértes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Létavértes
Létavértes címere
Létavértes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Derecske–Létavértesi
Jogállás város
Polgármester Menyhárt Károly Sándor[1]
Irányítószám 4281
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 7097 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 61,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 116,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Létavértes  (Magyarország)
Létavértes
Létavértes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 31″
Létavértes  (Hajdú-Bihar megye)
Létavértes
Létavértes
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérség központja. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Debrecentől 24 km-re, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki Löszös Hát találkozásánál fekszik. Szomszédos települések: Kokad (kb. 6 km), Újléta (kb. 9 km), Pocsaj (kb. 15 km), Monostorpályi (kb. 8 km).

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve, illetve Debrecenből, Biharkeresztes - Pocsaj felől, Berettyóújfalu - Pocsaj felől vagy Vámospércs felől érhető el. A magyar - román országhatár kb. 5 km-re található a településtől, ahol közúti határátkelő működik.

A közúti tömegközlekedést a Hajdú Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen - Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cím: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4.
  • Tel.: 52 / 376-101
  • Fax: 52 / 376-345
  • E-mail: letavertes@letavertes.hu, letavertes@yahoo.co.uk, letavertes@freemail.hu
  • Hivatalos honlap: www.letavertes.hu

Cigány Kisebbségi Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Cím: 4281 Létavértes, Táncsics u. 19.
  • Tel.: 30/743-59-76

Román Kisebbségi Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Consiliul Autoguvernări Minorităth Române din)

  • Cím: 4281 Létavértes, Új u. 54.
  • Tel.: 30/207-4270
  • E-mail: letaroman@freemail.hu

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék maga már a kőkorszak óta lakott.

Nagyléta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.

Létavértes légifotója

Vértes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.

1436-ban Vértes az álmosdi Chyre nemzetség birtoka volt.

1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.

1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.

A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.

A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik szép úrilakot is építettek itt. Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görög katolikus templom 1870-ben készült el.

A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.

Létavértes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létavértes 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítésével. A település 1996. július 1-jén kapott városi rangot.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Egyházi közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi Püspökség) Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia filiája.

Görög katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település görög katolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görög katolikus egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjébe (Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Püspökség) tartozik.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. A település evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]