Szentpéterszeg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szentpéterszeg | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Berettyóújfalui | ||
| Rang | község | ||
| Irányítószám | 4121 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1131 fő (2008. január 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 44,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Szentpéterszeg
|
|||
Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hajdú-Bihar megyében a Berettyó folyó mellett, Berettyóújfalutól északkeletre fekvő település.
[szerkesztés] Története
Ez a hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárás-t követően elnéptelenedett.
1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt birtokosa.
1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon.
1450-ben Hunyadi János Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet.
A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett.
Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott.
1566-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település.
Az 1692. évi összeírás nem is említi.
Az 1700-as években ismét a káptalané a birtok.
A településen jellegzetes paraszt-barokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel. Az évente május elsején tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is (Rozmaring Néptánccsoport), amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült Református templomot, ami előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani ref. temploma 1709-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben.
[szerkesztés] A Szentpéterszegért érdeméremmel jutalmazottak
- Harasztosi Albert (1925-2004) 2004-ben nemsokkal halála elött. /Volt Tanácselnök, TSZ elnök, a Hajdú-Bihari Vadásztársaság alapítója és elnöke.
[szerkesztés] Híres szülöttek
- Tornyi Ildikó, Varsányi Irén emlékgyűrűs színésznő.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
